Az Országos Bírósági Hivatal 2019. évre a Karrier – Család – Egészség egyensúlyának megteremtését tűzte ki céljául. A 2019. évi Megtartó Program keretén belül, a családbarát szervezeti kultúra erősítése érdekében az OBH Elnöke a munkatársak részére szabadidős program lehetőségeket, ezzel élményt is biztosítani kíván. Ennek szellemében az OBH az ország legnagyobb állatkertjeivel vette fel a kapcsolatot, hogy partneri együttműködéseket alakítson ki.
A Közigazgatási Felsőbíróság leendő székhelyét tekintették meg az Igazságügyi Minisztérium (IM) és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) magas rangú képviselői 2019. március 27-én, Esztergomban. A Szent István tér 4. szám alatt található Déli Kanonoksor műemléki védelem alatt álló épületének bejárásán mások mellett részt vett dr. Völner Pál, az IM parlamenti államtitkára és dr. Handó Tünde, az OBH elnöke.
Energetikai korszerűsítést hajt végre a Pécsi Törvényszék és a Pécsi Ítélőtábla, a Bajai Járásbíróság és a Bajai Járási Ügyészség, valamint a Komlói Járásbíróság és a Komlói Járási Ügyészség közös épületeiben az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és a Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet Nonprofit Kft. (NFSI). A beruházások a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében valósulnak meg.
Az Országos Bírói Tanács 2016. november 8-án megtartott ülésén első napirendként meghallgatta az Országos Bírósági Hivatal Elnökének tájékoztatóját az OBH 2015. évi tevékenységéről. Dr. Handó Tünde egyebek mellett kiemelte, hogy 2015-ben összesen 1.446.627 ügy érkezett a bíróságokra, ennél azonban több mint 2%-kal többet sikerült befejezni. A folyamatban maradt ügyek száma a különféle ügyszakokban 2013-tól kezdődően folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, és az eljárások átlagos időtartama is egyre kedvezőbb: a perek 86,6%-a egy éven belül befejeződik.
Az európai összefüggésekre, az uniós jog alkalmazására, a nemzeti jogalkalmazás kapcsolódó kihívásaira, továbbá az európai - különösen a francia - intézményi megoldások megismerésére fókuszált a pénteki Francia-Magyar Jogi Nap. Az Országos Bírósági Hivatal nagy hangsúlyt fektet a bírák nemzetközi és uniós jogi képzésére, a gyakorlati tapasztalatszerzésre, a társszervekkel történő együttműködésre, a kollégákkal való találkozókra és egyeztetésekre bel- és külföldön egyaránt.
Az Esztergomi Járásbíróság rablás bűntette miatt indult ügyben, előkészítő ülésen hozott ítéletet azzal a letartóztatásban lévő férfivel szemben, aki ivótársát rabolta ki. A bíróság a vádlottat, mint többszörös visszaesőt 3 év 6 hónap fegyházbüntetésre, 4 év közügyektől eltiltásra ítélte, megállapította, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható, valamint kötelezte a sértettnek okozott kár megtérítésére. Az ítélet jogerős.
Az elsőfokon eljáró Szekszárdi Törvényszék a 2025. február 20-án tartott tárgyalásán életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte azt az ötvenes éveinek vége felé járó nőt, aki 2023 februárjában vitájuk hevében egy késsel életveszélyesen megsebesítette az élettársát. A bíróság a vádlottat a feltételes szabadság kedvezményéből kizárta.
Neobarokk bútorokat restauráltak és új, egyedi mobilbútorokat szereztek be a Gödöllői Járásbíróságon. Az elkészült bútorokat április közepén kapja meg a bíróság. A neobarokk berendezés fa szerkezetét, díszítéseit, vasalatait, üvegezését és a kárpitokat is felújították és kicserélték a munkálatok során.
Dr. Áder János köztársasági elnök 2019. december 2-án dr. Senyei György Barnát, a Fővárosi Ítélőtábla tanácselnökét jelölte az Országos Bírósági Hivatal elnöki tisztségére. Dr. Kövér László, az Országgyűlés elnöke 2019. december 3-án tájékoztatta erről az Országos Bírói Tanácsot, és kérte a jelölt véleményezését.
2025. május 8-án tartotta éves összbírói értekezletét a Veszprémi Törvényszék, amelyen Veszprém vármegye bíróságainak bírái mellett részt vett az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a Kúria elnökhelyettese, a Győri Ítélőtábla elnöke, a régió törvényszékeinek elnökei, valamint az Országos Bírói Tanács képviselői is.
Az értekezletet megelőzően sajtótájékoztatóra került sor, melyen az Országos Bírósági Hivatal elnöke és a Veszprémi Törvényszék elnöke tájékoztatták a sajtó képviselőit a tavalyi év ügyforgalmi adatairól, a kiemelt jelentőségű eseményekről és projektekről, valamint a jövőbeni célokról.
Dr. Horváth Tünde, a Veszprémi Törvényszék elnöke megnyitotta az értekezletet, majd összegezte az elmúlt év adatait, eredményeit. Beszámolójában kiemelte a Veszprémi Törvényszék működésének és munkájának legfontosabb szempontjait. Kitért a bírói erőforrásokra, az időszerű és hatékony ítélkezés fontosságára, az ügyforgalom alakulására. Beszélt többek között az egyes ítélkezési területek jellemzőiről is, valamint kiemelte a megvalósított projekteket, továbbá utalt a jövő feladataira.
Dr. Halász Péter, a Bírói Tanács elnöke beszámolt a tanács 2024-ben végzett munkájáról, kiemelve a felmerült feladatokat, a döntéshozatali folyamatokat, külön szót emelve a bírói pályázatokról és kinevezésekről.
Dr. Széplaki László, a Győri Ítélőtábla elnöke elismerően nyilatkozott Veszprém vármegye bíróságainak elmúlt évi teljesítményéről, kiemelve, hogy a helybenhagyások száma emelkedett a korábbi évekhez képest. Hangsúlyozta az együttműködés fontosságát, ami kiválóan meg is valósul a törvényszék és az ítélőtábla között.
Dr. Varga Rita, az Országos Bírói Tanács (OBT) elnökhelyettese az OBT szerepéről, a közelmúltban bekövetkezett szervezeti, működésbeli változásokról, a bérkérdésről, a Veszprémi Törvényszékkel kapcsolatos pályázatokra vonatkozó döntésekről beszélt, majd dr. Kovács Gergellyel, az OBT tagjával közösen elismerő okleveleket adtak át a 15, valamint 25 éve kiváló szolgálatot teljesítő bíráknak.
Dr. Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a törvényszék által elért eredményeket méltatva hangsúlyozta, hogy a Veszprémi Törvényszék mutatói követik az országos trendeket. Beszélt arról, hogy a két éven túl folyamatban levő ügyek aránya jelenleg Veszprém vármegyében az összes ügyhöz képest két százalék, ami kedvezőbb az országos átlagnál.
Dr. Kalas Tibor, a Kúria elnökhelyettese beszélt a feladatokról, kihívásokról és elismerését fejezte ki a veszprémi bírák felé.
A törvényszék elnöke megköszönte eddigi munkáját a Tapolcai Járásbíróság hamarosan nyugdíjba vonuló polgári ügyszakos bírájának, dr. Bors Ágnesnek.
Az összbírói értekezleten első alkalommal került sor a „Veszprémi Törvényszékért” érdemérem átadására: a dolgozók jelölései alapján a Veszprémi Törvényszék Bírói Tanácsa tett javaslatot a törvényszék elnökének a díjazottak személyére. A bírák közül dr. Fekete Orsolya, a törvényszék egyik polgári fellebbviteli tanácsának előadó bírája, az igazságügyi alkalmazottak körében pedig Saári Zoltánné, a Veszprémi Törvényszék Cégbíróságának dolgozója vehette át az elismerést a törvényszék elnökétől.
Veszprém, 2025. május 13.
Veszprémi Törvényszék Sajtóosztály
A növekedő ügyforgalom ellenére a Fővárosi Ítélőtáblán kiemelkedően jók az időszerűségi mutatók – emelte ki dr. Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke a 2025. június 12-én rendezett sajtótájékoztatón, amelyet dr. Ocskó Katalin, az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettesével közösen tartott.
Dr. Ocskó Katalin, az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettese kiemelte, hogy a Fővárosi Ítélőtábla 2024-ben is kiemelkedő szerepet töltött be az igazságszolgáltatásban, figyelemmel arra is, hogy országosan az ügyek 57%-a érkezett a Fővárosi Ítélőtáblára, míg a maradék 43% a további négy ítélőtábla között oszlott meg.
Utalt arra, hogy 2024-ben az érkezések növekvő tendenciája mellett is kiváló időszerűségi, minőségi és megalapozottsági mutatókat mutathat fel a Fővárosi Ítélőtábla.
Az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettese hangsúlyozta, hogy a digitális eljárások a költséghatékonyság és a biztonság szempontjából is kiemelt jelentőségűek. Kiemelte, hogy a Fővárosi Ítélőtáblán 2024-ben összesen 89 távmeghallgatásra került sor, ami 12-vel több a 2023-as évhez viszonyítva.
Dr. Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke hangsúlyozta, hogy az ítélőtábla bírái nem csak időszerű, de egyúttal magas szakmai színvonalú ítélkezési tevékenységet folytatnak, melyet a 2024. évi és a 2025. I. negyedévi statisztikai adatok is alátámasztanak.
A befejezett ügyek száma országos szinten 7%-kal nőtt a 2023. évhez viszonyítva, míg a Fővárosi Ítélőtáblán az országos növekedést is meghaladva 9,4%-kal több ügyet fejeztek be az előző évhez képest. A növekvő érkezés szám tükröződik a 2025. április 30.-ig rendelkezésre álló adatokból is, 2024. azonos időszakával összehasonlítva 51 üggyel érkezett több a Fővárosi Ítélőtáblára.
2024. év végén a Fővárosi Ítélőtáblán folyamatban maradt peres ügy jelentős részében, 43,8%-os arányban, az eljárás 3 hónapig vagy annál rövidebb ideig volt folyamatban. Az év végén folyamatban maradt peres ügyek 78,5%-ának az eljárási időtartama féléven belüli, míg 99,4%-a 1 éven belüli időtartamra esett. 2025. április 30-án összesen 748 peres ügy maradt folyamatban a Fővárosi Ítélőtáblán, mely 15%-kal kevesebb ügyhátralék 2024. év végéhez képest.
Az ítélőtábla elnöke hangsúlyozta, hogy az ítélkezési tevékenység magas szakmai színvonalát tükrözi, hogy a Fővárosi Ítélőtábláról a Kúriára érkezett fellebbezett határozatok döntő többsége, 70%-a helybenhagyással, a felülvizsgálatok 40%-a a határozatok hatályában fenntartásával fejeződött be. A felülvizsgálati kérelmek megalapozatlanságát mutatta, hogy a felülvizsgálattal érintett határozatok tekintetében a felülvizsgálati kérelmek előterjesztése 85%-ban eredménytelen volt.
A jövőre nézve továbbra is cél az ítélkezés időszerűségi és a minőségi mutatóinak fenntartása, illetve javítása, emelte ki a Fővárosi Ítélőtábla elnöke.
Budapest, 2025. június 12.
Fővárosi Ítélőtábla
Sajtótitkárság
