Összbírói értekezletet tartott a Pécsi Ítélőtábla és a Pécsi Törvényszék
Detailed search
Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) által létrehozott Nyitott Bíróság Program célja az igazságügyi pályaorientáció elősegítése, valamint ahhoz is hozzájárul, hogy a fiatalok jogtudatos állampolgárrá váljanak – nyilatkozta az Inforádiónak dr. Andódi László.
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény rendelkezése szerint az ítélőtáblák és a törvényszékek elnökei évente egyszer tájékoztatják az OBH elnökét, a bírákat és az igazságügyi alkalmazottakat a bíróság előző évi működéséről, ügyforgalmi és gazdálkodási helyzetéről. A Pécsi Ítélőtáblán és a Pécsi Törvényszéken erre a 2025. május 13-án megtartott összbírói értekezleteken került sor.
A bírák számára tartott zártkörű rendezvény előtt sajtótájékoztató keretében a sajtó munkatársai részére is tájékoztatást adott dr. Fazekas Sándor, az OBH Bírósági Koordinációs és Felügyeleti Főosztályának Főosztályvezetője, dr. Túri Tamás, az ítélőtábla és dr. Sipos Balázs, a törvényszék elnöke.
Dr. Fazekas Sándor az OBH elnökének, dr. Senyei Györgynek dicséretét tolmácsolta a pécsi bíróságok felé, amelyek a törvényben biztosított keretek között maximálisan eleget tettek feladatuknak, időszerűen és magas színvonalon ítélkeztek. Elmondta, hogy mindkét bíróság időszerűségi mutatói kiválóak, az országon belül is kiemelkedőek. Az ítélkezés megalapozottságát a törvényszék vonatkozásában az elsőfokú határozatok jogerőre emelkedési mutatói, míg az ítélőtábla esetében a Kúria által felülvizsgált határozatok ügyében született döntések alapján lehet megítélni. A törvényszéken a járásbírósági büntető határozatok 75%-a, a polgári határozatok 90%-a emelkedik első fokon jogerőre, a törvényszéki elsőfokú büntető perek vonatkozásában pedig az országos 34%-os jogerőre emelkedési mutatót messze meghaladó 54%-os jogerőre emelkedési arány volt megfigyelhető Pécsett. Az ítélőtábla Kúriára felterjesztett büntető és munkaügyi ügyeiben hatályon kívül helyezésre nem került sor és civilisztikai ügyszakban is a 46 felülvizsgált ügyből csupán 9 esetben találta a Kúria a felülvizsgálati kérelmet alaposnak, és helyezte hatályon kívül – részben vagy egészben – a jogerős ítéletet.
Dr. Túri Tamás elmondta, hogy méltán lehet büszke az ítélőtábla munkateljesítményére, mind az időszerűségi, mind a szakszerűségi és mennyiségi mutatók alapján is. Az ítélőtábla által elbírált ügyek munkaigényességének és bonyolultságának szemléltetése céljából megosztotta, hogy civilisztikai ügyszakban döntően olyan ügyeket bírálnak el, melyek elsőfokon több évig tartottak, az elsőfokú ítéletek átlagos sorszáma 93 volt, amely jelzi, hogy mennyi előzményi irat keletkezett az ügyben. A büntető ügyek esetében az előző évben érkezett 90 peres ügyhöz mintegy 222 ezer oldal nyomozati irat tartozott, a felülbírálandó elsőfokú ítéletek össz-oldalszáma pedig meghaladta a 2100 oldalt.
Dr. Sipos Balázs beszámolt arról, hogy a törvényszéken 3 területen tapasztaltak jelentős ügyszám növekedést, ezek a szabálysértési ügyek, a büntetés-végrehajtási ügyek és a felszámolási ügyek voltak. Tájékoztatást adott továbbá arról, hogy 244 millió Ft értékű beruházás zajlik a törvényszéken. A Közigazgatási Kollégium, illetve a Központi Szabálysértési Bíróság, melyek jelenleg a Jókai utcában bérelt ingatlanban működnek, a következő évtől a Pécsi Törvényszék, illetve a Pécsi Járásbíróság épületébe költöznek. Az ehhez szükséges átalakítási munkálatok már zajlanak.
Zala megyében folytatta országjáró körútját az Országos Bírósági Hivatal elnöke. A Beszédfelismerő Program hazájában a megye négy járásbíróságát és a Zalaegerszegi Törvényszéket keresték fel a bírósági hivatal vezetői. A fórumokon itt is a digitális fejlesztések, a javadalmazási rendszer és az új Pp. hétköznapjai voltak a legfőbb témák.
A polgári perrendtartásról szóló törvény 148.§-a alapján minden évben, így idén is, július 15. és augusztus 20. napja között ítélkezési szünetet tartanak a bíróságok. Nem képeznek kivételt ez alól Jász-Nagykun-Szolnok vármegye „törvényházai”: a Szolnoki Törvényszék, valamint a Jászberényi, Karcagi, Kunszentmártoni, Mezőtúri, Szolnoki és Tiszafüredi Járásbíróság sem.
Az ítélkezési szünet tartama alatt a bíróság csak kivételes esetben tart tárgyalást.
A polgári eljárásokban megállapított határidőkbe néhány kivétellel nem számít bele az ítélkezési szünet időszaka. Ilyenek egyebek mellett a soron kívüli eljárás, az előzetes bizonyítás, valamint egyes végrehajtási perek és nemperes eljárások.
Büntető ügyekben a határidők számítását az ítélkezési szünet nem érinti. A bíróság az ítélkezési szünet ideje alatt is eljár az előállításos ügyekben, valamint a kényszerintézkedések alkalmazása esetén.
A bírósági kezelőirodák az ítélkezési szünet ideje alatt is nyitva tartanak, így az ügyfelek változatlanul benyújthatják beadványaikat a bíróságnak és betekinthetnek bírósági ügyeik irataiba. Az egyes bíróságok nyári ügyfélfogadási rendjéről az érintett bíróságokon tudnak tájékozódni.
Szolnok, 2024. július 3.
Szolnoki Törvényszék Sajtóosztálya
2020. március 15-től rendkívüli ítélkezési szünet van a hazai bíróságokon. Az alábbiakban összefoglaltuk, mit érdemes tudniuk ezzel kapcsolatban az ügyfeleknek.
Az Országos Bírósági Hivatal „Bírósági Iránytű” sorozata közérthetően magyarázza meg a bíróságokkal, a bírósági eljárásokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
2020. március 31. napjával jogszabályi változás folytán megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok (KMB-k).
Magyarország bíróságai az Unió élvonalához tartoznak – erősíti meg az Európai Bizottság 2019-es igazságügyi eredménytáblája, amelyen hazánk – a korábbi évekhez hasonlóan – számos tekintetben előkelő helyezést ért el. A bírósági ügyvitel digitalizáltságát, az elektronikus kapcsolattartást, vagy éppen a folyamatban lévő eljárásokról elektronikusan elérhető információkat illetően például Francia- vagy Németországot is megelőzve az élen járunk.
Az igazságszolgáltatás helyzetét leginkább a jó eredmények és az elért sikerek mutatják meg. Ebből pedig a magyar bírósági szervezet esetében - figyelemmel az Európai Bizottság legfrissebb igazságügyi eredménytáblájára is - nincs hiány, minden rendben van a magyar bíróságokon – emelte ki dr. Vajas Sándor az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökhelyettese a Debreceni Törvényszék és Debreceni Ítélőtábla összbírói értekezlete előtt tartott sajtótájékoztatón.
Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) támogatása révén a bírósági épületek felújítása és korszerűsítése országosan folyamatos volt az elmúlt években. Nem történt ez másként 2018-ban sem, hiszen közel 50 millió forintot fordítottak erre megyénkben.
Összesen csaknem 25.000 sajtótevékenységet generáltak a bíróságok országosan 2018-ban, ez 20%-os növekedést mutat 2017-hez képest. Ebben belső és külső megjelenések, sajtótájékoztatók, sajtóreggelik, kiajánlások is szerepelnek.