Január
JOGI IDŐSZAKI KIADVÁNYOK MAGYAR NYELVEN A BÍRÓSÁGI KÖNYVTÁRAKBAN
ALKOTMÁNYJOG
Bitskey Botond, Erdős Csaba (2022): A tömeges indítványozás és annak kezelése az Alkotmánybíróság eljárásrendjében. Alkotmánybírósági Szemle,13. évf., 2. sz., 21-30.
Blutman László (2022): A bírói jogértelmezés alkotmányos követelményei. Jogtudományi Közlöny, 77. évf., 12. sz., 465 - 477.
Czine Ágnes (2023): Pál apostol letartóztatásától a letartóztatás alkotmányos garanciájáig. Ügyvédek Lapja, 62. évf., 1. sz., 22 – 28.
Gyurkó Szilvia (2022): A gyermekjogok helyzete Magyarországon 2021-ben. Családi Jog, 20. évf., 4. sz., 27-31.
Horváth Attila (2022): Mások élete? A kötelező Covid-oltások a magyar, a német és az osztrák alkotmánybírósági döntések tükrében. Állam- és Jogtudomány, 63. évf., 3. sz., 3 – 38. https://jog.tk.hu/uploads/files/2022-03_tan_HorvathAttila.pdf
Lápossy Attila (2022): A különélő szülők helyzete és jogainak érvényesülése a magyar alapjogi gyakorlatban. Családi Jog, 20. évf., 4. sz., 11-19.
Rozgonyi-Wurst Katalin (2022): Az információszabadság aspektusai: a bíróságok kezelésében lévő adatok, különös tekintettel a tárgyalási jegyzékre. Alkotmánybírósági Szemle,13. évf., 2. sz., 31 - 39.
Zombory Katarzyna (2022): A hatékony jogorvoslathoz való jog. Jogtudományi Közlöny, 77. évf., 12. sz., 478 - 488.
BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG
Czipóth Lukács (2023): A pártfogó ügyvédi kirendeléssel kapcsolatos jogszabályi rendelkezések és problémák. Ügyvédek Lapja, 62. évf., 1. sz., 36 – 40.
Kadlót Erzsébet (2023): Garanciális deficitek a vagyon - visszaszerzési eljárásban. Ügyvédek Lapja, 62. évf., 1. sz., 32 – 35.
RENDÉSZET
Lippai Zsolt, Christián László (2023): Újragondolt biztonság, kutatási jelentés. Belügyi Szemle, 71. évf., 1.sz., 53 - 76.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/9678/7826
Mátyás Szabolcs, Tóth Nikolett Ágnes, Bujdosó Zoltán, Dávid Lóránt Dénes, Gogo Fredrick, Collins Adol (2023): A sportrendészet és a turizmusbiztonság szerepe a nyári olimpiai játékokon. Belügyi Szemle, 71. évf., 1.sz., 25 - 52. https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/9675/7823
Tarkó Áron (2022): Kitekintés a rendőri misszióra az elmúlt évtizedekben Koszovóban és Bosznia-Hercegovinában. Európai Jog, 22. évf., 6. sz., 40 - 44.
KRIMINALISZTIKA
Vörös Tamás, Takács Krisztina, Szabó Attila, Krizsán Attila: (2023): A hőkezelés alkalmazási lehetőségei a kriminalisztikai üvegvizsgálatokban. Belügyi Szemle, 71. évf., 1.sz., 77 - 90. https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/9680/7827
KRIMINOLÓGIA
Fliegauf Gergely, Sófi Gyula (2023): A nemi szerep diszfória diagnosztikus hátterének bemutatása pszichológiai és kriminológiai szempontok alapján egy speciális gyermekotthonban élő, szexuálisan kizsákmányolt serdülőnél. Belügyi Szemle, 71. évf., 1.sz., 91 - 112. https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/9681/7833
POLGÁRI JOG
Bakos-Kovács Kitti (2023): Körkép a rugalmasságról - a magánjogra ható külső és belső erők. Magyar Jog, 70. évf., 1. sz., 9-17.
Bodzási Balázs (2023): A szerződéses tartalom, valamint a szerződés alanyainak változása és annak hatása a biztosítéki kötelezettekre. Magyar Jog, 70. évf., 1. sz., 18-25.
Reines János (2023): A látszólagos egyetemlegesség a gépjármű felelősségbiztosítási szerződés kapcsán. Magyar Jog, 70. évf., 1. sz., 49-53.
Szabó Iván (2022): Kényszerkötelmi helyzet, amely megmenthet egy közszolgáltatást - a közérdekű üzemeltető intézménye. Gazdaság és Jog, 30. évf., 11 – 12. sz., 9 - 20.
POLGÁRI ELJÁRÁSJOG
Lugosi József (2022): Alperesi eljárási jogegyenlőség fizetési meghagyás után. Jogtudományi Közlöny, 77. évf., 12. sz., 489 - 497.
Móricz Aliz (2023): A szakértői bizonyítás aktuális kérdései, fókuszban a személyi állapotot érintő pereket célzó változásokra. Magyar Jog, 70. évf., 1. sz., 33-38.
Osztovits András (2023): A magyar polgári eljárásjog útkeresése - egy új szakmai konszenzus felé. Magyar Jog, 70. évf., 1. sz., 39-44.
Schlosser Annamária (2022): Az idegen nyelv használata a közjegyzői eljárásokban. Gazdaság és Jog, 30. évf., 11 – 12. sz., 50 - 54.
Forgács Ágnes Henrietta (2022): A munkáltató kártérítési felelőssége és a megreformált mentesülése. Nóvumok az elmélet és gyakorlat tükrében. Magyar Munkajog: E-folyóirat, 9. évf., 2. sz. https://hllj.hu/letolt/2022_2/M_02_ForgacsAH_hllj_2022_2.pdf
Kártyás Gábor (2022): Az érvénytelenség szabályozása a közszolgálatban. Állam- és Jogtudomány, 63. évf., 3. sz., 39 – 54. https://jog.tk.hu/uploads/files/2022-03_tan_KartyasGabor.pdf
Nádasdi Réka (2022): A munkáltató felelőssége a munkahelyi stresszel összefüggésben keletkezett kárért. Magyar Munkajog: E-folyóirat, 9. évf., 2. sz.
https://hllj.hu/letolt/2022_2/M_04_NadasdyR_hllj_2022_2.pdf
Papp Ágnes (2022): Elmosódó határok - a távmunka hatályos szabályainak elemzése. Magyar Munkajog: E-folyóirat, 9. évf., 2. sz.
https://hllj.hu/letolt/2022_2/M_03_PappA_hllj_2022_2.pdf
Prugberger Tamás, Mészáros Melinda (2022): Tézisek a munka törvénykönyvének szociális szempontú módosításához. Magyar Munkajog: E-folyóirat, 9. évf., 2. sz.
https://hllj.hu/letolt/2022_2/M_01_Prugberger_Meszaros_hllj_2022_2.pdf
CSALÁDJOG
Simon Károly László (2022): A közös szülői felügyelet bírósági elrendelésének mérlegelési szempontjai a hazai szabályozás tükrében. Családi Jog, 20. évf., 4. sz., 1-10.
Visontai-Szabó Katalin (2022): A gyermek érdekeinek biztosítása az örökbefogadás során. Családi Jog, 20. évf., 4. sz., 20-26.
GAZDASÁGI JOG, CÉGJOG
Leszkoven László (2022): Fáznak-e a kamatok télen...? Egy kamatjogszabály margójára. Gazdaság és Jog, 30. évf., 11 – 12. sz., 21 - 23.
Lakatos Mária (2022): Visszapillantó tükörben a magyar adórendszer - Az 1988-as adóreformtól 1998-ig. Gazdaság és Jog, 30. évf., 11 – 12. sz., 33 - 40.
Ferge Zsigmond (2022): A "ne bis in idem" elve a versenyjogban. Gazdaság és Jog, 30. évf., 11 – 12. sz., 41 - 49.
Bodor Mária (2022): Reorganizáció újragondolva - A cégek szerkezetátalakításáról. Gazdaság és Jog, 30. évf., 11 – 12. sz., 55 - 57.
KÖZIGAZGATÁSI JOG
Boros Anita, Varga-Grund Szabina, Gordos Bianka (2022): Greenwashing a kozmetikai iparban. Jogtudományi Közlöny, 77. évf., 12. sz., 499 - 509.
Kozma Zsolt (2022): Gyorstalpaló a rajtaütés útvesztőjében - a rajtaütés elmélete és gyakorlati alkalmazása. Gazdaság és Jog, 30. évf., 11 – 12. sz., 24 - 32.
EURÓPAI JOG
Gombos Katalin (2023): Kiszámíthatóság v. rugalmasság - a koherencia elv és az autonóm értelmezés követelményének érvényesülése az Európai Unió nemzetközi magánjogi szabályaiban. Magyar Jog, 70. évf., 1. sz., 26-32.
Gyurán Ildikó, Lele Zsófia, Pártay-Czap Sarolta (2022): A kereshetőségi jog a közigazgatási perekben az európai és nemzeti normák alapján. Európai Jog, 22. évf., 6. sz.,18-27.
Juhász Eszter, Kincses Attila, Samodai András, Tóth András (2022): Joghatósági dilemmák a kárfogalommal összefüggésben. Európai Jog, 22. évf., 6. sz., 28 - 39.
Kecskés András, Halász Vendel (2022): A felelős társaságirányítási jog európai látképe. Európai Jog, 22. évf., 6. sz., 8-17.
Kovács György (2022): Együttműködő alkotmányosság az Európai Unióban, különös tekintettel a közelmúlt egyes alkotmánybírósági döntéseire. Alkotmánybírósági Szemle,13. évf., 2. sz., 2 - 8.
Ferdinand Weber (2022): Az uniós identitás elsőbbsége? Alkotmánybírósági Szemle,13. évf., 2. sz., 9 - 20.
NEMZETKÖZI KITEKINTÉS
Kozák Kornélia (2022): A német Szövetségi Alkotmánybíróság triázshelyzettel, valamint a koronavírus elleni védőoltás igazolásának előírásával kapcsolatos döntéseinek bemutatása. Alkotmánybírósági Szemle,13. évf., 2. sz., 40 - 46.
Lakatos István (2022): Érdekek kontra értékek avagy az emberi jogi diplomácia fejlődése az ENSZ alapítása óta – Több szereplő, nagyobb hatékonyság? Állam- és Jogtudomány, 63. évf., 3. sz., 55 – 79. https://jog.tk.hu/uploads/files/2022-03_tan_LakatosIstvan.pdf
Sándor István (2023): A bírói mérlegelés szerepe a vagyonkezelési jogviszonyban külföldi példák alapján. Magyar Jog, 70. évf., 1. sz., 54-60.
JOGESET, ÍTÉLKEZÉSI GYAKORLAT
Bérces Viktor (2023): A terhelt vallomásának értékelése és a beismerő vallomás jelentősége, különös tekintettel a hazai joggyakorlatra. Kúriai Döntések: Bírósági Határozatok, 71. évf., 1. sz., 179-186.https://kuria-birosag.hu/hu/kuriai-dontesek/berces-viktor-terhelt-vallomasanak-ertekelese-es-beismero-vallomas-jelentosege
Czebe András (2023): Audiatur et altera pars. Kúriai Döntések: Bírósági Határozatok, 71. évf., 1. sz., 187-192. https://kuria-birosag.hu/hu/kuriai-dontesek/czebe-andras-audiatur-et-altera-pars
Papp Tekla (2022): Közjogi kiszámíthatóság versus magánjogi rugalmatlanság? Magánjogi fenntartások a Kúria 1/2022. KPJE határozata kapcsán[1]. Magyar Jog, 70. évf., 1. sz., 45-48.
Tancsik Annamária (2022): Az európai bíróságok legújabb döntéseiből. Családi Jog, 20. évf., 4. sz., 37 – 42.
JOGELMÉLET, JOGTÖRTÉNET, JOGFILOZÓFIA
Szívós Kristóf (2022): Az írásbeli polgári per jellemzői az 1868. évi LIV. törvénycikkben. Állam- és Jogtudomány, 63. évf., 3. sz., 80 – 106. https://jog.tk.hu/uploads/files/2022-03_tan_SzivosKristof.pdf
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS, BÍRÓSÁGOK
Magyar Erika (2023): A közvetítői eljárás mint a helyreállító (resztoratív) igazságszolgáltatás eszköze. Ügyvédek Lapja, 62. évf., 1. sz., 42 – 45.
Szeibert Orsolya (2022): A gondoskodó családjogi bíróság eszméje. Családi Jog, 20. évf., 4. sz., 32-36.
Serák István (2022): Nemzetközi kereskedelmi ügyekre szakosított bírósági fórumok - a választottbírósági eljárás alternatívája rendes bíróságokon? Európai Jog, 22. évf., 6. sz., 1-7.
JOGÉLET, JOGIRODALOM
Angyal Pál (2023): Emlékeimből - 1. rész. Magyar Jog, 70. évf., 1. sz., 61-68.
Auer Ádám (2022): A kft.-jog diszpozitív szabályozásának árnyalatai. Jogtudományi Közlöny, 77. évf., 12. sz., 511 - 513.
Bánáti János (2023): A jelenünket és a jövőnket biztosító kiegyensúlyozottságra törekedtem. Ügyvédek Lapja, 62. évf., 1. sz., 2 – 7.
Bucsi Ágnes (2022): Mediáció, a XXI. század békepipája. Családi Jog, 20. évf., 4. sz., 46 – 48.
Dános Valér, Szabó Csaba (2023): „Egy ügynek sosincs vége” Interjú dr. Bolcsik Zoltán úrral a Belügyminisztérium rendészeti államtitkárával. Belügyi Szemle, 71. évf., 1.sz., 165 - 171. https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/9685/7832
Erdős Ákos (2023): Addiktológiai problémák Magyarországon – Könyvismertetés. Belügyi Szemle, 71. évf., 1.sz., 157 - 164. https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/9684/7831
Finszter Géza (2023): Komplementer rendészet – Könyvismertetés. Belügyi Szemle, 71. évf., 1.sz., 145 - 156. https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/9676/7825
Fuglinszky Ádám, Török Soma (2023): Kiszámíthatóság v. rugalmasság a magánjogban - beszámoló a Magánjogot Oktató Fiatalok és a Magánjogot Oktatók Egyesületének éves konferenciájáról. Magyar Jog, 70. évf., 1. sz., 1-8.
Grád András (2022): Aki életét a bírói hivatásnak szentelte. Családi Jog, 20. évf., 4. sz., 43 – 45.
Havasi Dezső (2023): A területi kamarákra háruló feladatok ellátásához még fokozottabban országos szakmai együttműködés kell. Ügyvédek Lapja, 62. évf., 1. sz., 9 – 10.
Kertész József (2023): A jogkeresők bizalmának megszerzése és megörzése az ügyvédség egyik legfontosabb feladata. Ügyvédek Lapja, 62. évf., 1. sz., 11.
Lukács Krisztina, Villám Krisztián (2022): Az alkotmánybírósági törvény kommentárja című kötetről, különös tekintettel a bírói kezdeményezéssel összefüggő részeire. Alkotmánybírósági Szemle,13. évf., 2. sz., 50 - 54.
Nagy Adrienn (2022): A tárgyalási szerkezet polgári perjogi változásai. Jogtudományi Közlöny, 77. évf., 12. sz., 514 - 516.
Paczolay Péter (2022): Az alkotmánybírósági gyakorlat - Az Alkotmánybíróság 100 elvi jelentőségű határozata 1990-2020 című kötet a lektor szemével. Alkotmánybírósági Szemle,13. évf., 2. sz., 47 - 49.
Sándor István (2022): Gondolatok a szindikátusi szerződésről Veress Emőd monográfiája kapcsán. Gazdaság és Jog, 30. évf., 11 – 12. sz., 3 - 8.
Sulyok Tamás (2022): Az ügyvédség alkotmányjogi helyzete 2022-ben. Alkotmánybírósági Szemle,13. évf., 2. sz., 55 - 58.
EGYÉB
Jagodics Ibolya, Kollár Csaba (2023): 21. századi social engineering támadások, védekezés és szervezeti hatások Európában. Belügyi Szemle, 71. évf., 1.sz., 111 - 126. https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/9682/7829
Krizsik Nóra, Sipos Tamás, Homonnai Péter (2023): Kerékpáros jellemzők vizsgálata a turisztikai és nagyvárosi forgalomban. Belügyi Szemle, 71. évf., 1.sz., 127 - 143.https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/9683/7830
Olexa Péter, Csaba Zágon (2023): A testbeszéd kutatásának tudománymetriai elemzése. Belügyi Szemle, 71. évf., 1.sz., 7 - 24.
https://ojs.mtak.hu/index.php/belugyiszemle/article/view/9674/7822
ÚJ KÖNYVEK MAGYAR NYELVEN A BÍRÓSÁGI KÖNYVTÁRAKBAN
Büntetőeljárás: 2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról : 2023. január 5. /[szerk. Szilner György]. - [Budapest] : Novissima K., 2023. - 265 p. ; 24 cm
Egységes szerkezetben a lezáráskor ismert 2023. július 1. napján hatályba lépő módosításokkal.- lelőhelyinformáció
A munka törvénykönyve : 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről, kiegészítve a 2012. évi LXXXVI. törvény (Mth.) vonatkozó részeivel : 2010. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról : 1989. évi VII. törvény a sztrájkról illetve egyéb jogszabályok : 2023. január 6. / [szerk. Szilner György]. - [Budapest] : Novissima K., 2023. - 109 p. ; 20 cm.- Lezárva: 2023. január 6.-lelőhelyinformáció
Büntetőjog I.: általános rész / Czine Ágnes, Domonkos Andrea. -Budapest: Novissima, 2022. - 320 p. ; 24 cm.- A kézirat lezárva: 2022. augusztus 30.-lelőhelyinformáció
Király Tibor emlékkötet, 2022 / szerk. Czine Ágnes. - Budapest : Orac, 2022. - 389 p. ; 24 cm.- Bibliogr.: p. 377-378., a tanulmányok végén és a lábjegyzetekben. – Király Tibor publikációinak jegyzéke: p. 379-389.- lelőhelyinformáció
KIADVÁNYAJÁNLÓ
MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE ÉS MAGYARÁZATA – 2023.
Szerző: Cséffán József
Szegedi Rendezvényszervező Kft., 2023.
„Az átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló 2019/1152 [EU] irányelv hazai jogba átültetése kötelező, amely 2023. január 1-től a foglalkoztatási szabályok [köztük a Munka Törvénykönyve (Mt.)] nagy terjedelmű módosítását fogják eredményezni. Az Mt. módosítás érinteni fogja a munka és magánélet összehangolását, a munkavégzés feltételek biztosítását, az apasági, szülői szabadságot, az egyenlő bánásmód követelményét, a joggal való visszaélés tilalmát, a jognyilatkozatok közlését, a munkáltató tájékoztatási kötelezettségét, a munkaidőre, a munkaidő-beosztásra, a kiküldetésre, a határozott idejű foglalkoztatásra vonatkozó és más szabályokat. A munkajogi normák megbízható alkalmazásának elősegítése érdekében ismételten, frissített tartalommal, változatlan minőségben (várhatóan 2023. február 20. napján) megjelentetjük: Dr. Cséffán József: „A Munka Törvénykönyve és magyarázata” című szakkönyvét (kb. 870 oldal terjedelemben). A kiadvány tartalmazza az Mt. 2023. január 1-jétől hatályos szövegét, a kapcsolódó jogszabályokat, az ezekhez fűzött magyarázatokat, továbbá az iránymutató bírósági jogalkalmazási gyakorlatot.”
Forrás: https://amunkatorvenykonyve.hu/termekeink/
JOGVÁLTOZÁS
Szerző(k): Varga Csaba
Akadémiai Kiadó, 2022.
„A jogváltozás a jog létrejöttével egyidős jelenség. Összetettsége áttekintésére vállalkozik a jelen tanulmánykötet, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete 2022-ben záruló kutatási programja elvi alapjainak − történeti dimenzióinak és elméleti-jogi hátterének − feltárását tűzve célul. Hangsúlyosan tárgyalja a jogváltozás formális és informális csatornáit, egyes további tanulmányaiban pedig a kodifikációnak, a történelmi és jelenkori jogátvételeknek, az alkotmányossági ellenőrzésnek a jogváltozásban játszott szerepét csakúgy, mint a jog átalakulása lehetőségeinek eddig kialakult modelljeit és a tudományos-technikai továbbfejlődés során a jog lényegi jegyeiben várható hangsúlyeltolódások és módosulások elgondolható irányait.”
Forrás: https://akademiai.hu/ptudx00385-jogvaltozas.html
Online olvasható MeRSz előfizetők számára: https://mersz.hu/varga-jogvaltozas//
A KERESKEDELMI VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG ÉVKÖNYVE 2021–2022
Szerkesztő: Burai- Kovács János
Orac Kiadó, 2022.
„Ez a kötet az összeállítás hangsúlyaiban alapvetően eltér a korábbi, 2018. évi és a 2019–2020-as évkönyvek anyagaitól, ahol elsősorban a választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény által létrehozott integrált Kereskedelmi Választottbíróság nemzetközi és magyar anyagi és eljárásjogi jogszabályi környezetével, intézményi, szervezeti kérdéseivel kapcsolatos anyagok, tanulmányok és anonimizált választottbírósági határozatok jelentek meg magyar és idegen nyelveken. Az évkönyvek a versenyképesség növelése céljából már tartalmazták – a választottbírósági eljárások bizalmas jellegének figyelembevétele mellett – a joggyakorlat megismerését biztosító anonimizált választottbírósági határozatokat is. A jelen összeállítás egy magyar és angol nyelvű válogatás az elmélet és a gyakorlat választottbírósági témákkal foglalkozó szakértőinek, választottbíráknak a jogkeresők által leginkább igényelt aktuális munkáiból tanulmányaiból. A kötet tartalmaz tovább egy válogatást a 2020–2021-es évek anonimizált választottbírósági határozataiból. A 2018 februárjában hatálya lépett Eljárási Szabályzat ötéves gyakorlati próbája után a nemzetközi és hazai joggyakorlat által finomított Eljárási Szabályzat 2022. december 31. napjával hatályba lépő szövegét a kötet ugyancsak tartalmazza magyar és angol nyelven.
A 2018. január 1-jével megújult Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság (Kereskedelmi Választottbíróság) ötéves működése alatt többször módosult a választottbírósági törvény, jelezve a törvényhozó és különösen az Igazságügyi Minisztérium fogadókészségét a gyakorlati visszajelzések iránt. A Fővárosi Törvényszék bírái és a Választottbíróság elnöksége között szakmai eszmecsere, személyes megbeszélés történt annak megvitatása céljából, hogy a Választottbíróság hogyan tudja hasznosítani az állam bíróságának a választottbírósági hatásköri, érvénytelenítési ügyekkel kapcsolatos döntéseinek a tanulságát, illetve hogy a Kereskedelmi Választottbíróság a törvény keretei között hogyan tudja segíteni a leginkább az állam választottbírósági ügyekkel foglalkozó bíráinak a munkáját.
A szerkesztő külön is köszönetet mond az Igazságügyi Minisztérium illetékes munkatársainak, akik a Választottbíróság joggyakorlattal kapcsolatos visszajelzéseit a jogszabály-módosítások során figyelembe vették, valamint a Fővárosi Törvényszék választottbírósági ügyekkel foglalkozó bíráinak, akik a tapasztalatcsere lehetővé tételével segítették a Választottbíróság működését. Megköszöni továbbá a választottbírói testület és az ügyvédi hivatásrend tagjainak az aktív részvételét a választottbírói képzések belföldi és külföldi konferenciák szervezése terén, melyek mind a választottbíráskodás és különösen itt a Kereskedelmi Választottbíróság előtti választottbíráskodás iránti mérhetően növekvő bizalomhoz vezettek. Végül a szerkesztő külön köszönetet mond
Horváth Péter Jánosnak, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökének ajánlásáért és a kötet megjelenésének támogatásáért, valamint Varga István professzor úrnak az Eljárási Szabályzat módosításában végzett munkájáért.
Budapest, 2022. november
a Szerkesztő”
Forrás: https://orac.hu/A_kereskedelmi_valasztottbirosag_evkonyve_2021_2022
SZÁZHETVENÖT ESET A NEMZETKÖZI JOG VILÁGÁBÓL
Szerzők: Kajtár Gábor, Kardos Gábor
ELTE Eötvös Kiadó, 2022.
„A nemzetközi jogi normák alkalmazásához gyakorlatra van szükség. A valós jogesetek megoldásának gyakorlása minden jogi diszciplína esetében fontos, de különösen az a nemzetközi jogot illetően. Egyrészt azért, mert a valóságot még a legélénkebb jogi fantázia sem pótolja – a nemzetközi jogesetmegoldó versenyek jogesetei is mindig több valóságos ügy összeházasításából születnek, nem teljesen fiktívek –, másrészt a nemzetközi jog nagyon is esetjogi szemléletű. Hiszen általában is igaz, hogy az absztrakt normával szemben döntő jelentőségű, hogy a jogalkalmazás során mivé teszik, mit olvasnak ki belőle, de még inkább így van a nemzetközi jog esetében.
Jelen nemzetközi jogi példagyűjtemény legfőbb célja, hogy segédletet nyújtson elsősorban az ELTE ÁJK Nemzetközi Jogi Tanszéke oktatóinak és diákjainak a nemzetközi jogi szemináriumok gyakorlatorientált munkájához. A frontális és elméleti oktatás helyett a szemináriumokon egyre inkább a jogesetmegoldásokra épülő, a hallgatók bevonására és aktív közreműködésére alapozott tudásátadásra helyezzük a hangsúlyt. Az előadásokon elhangzott ismeretek mellett ezért szükség van egy olyan, aktuális vitákat, megoldatlan problémákat és konfliktusokat összefoglaló gyűjteményre, amely az előadásokat tematikusan lekövetve alkalmas arra, hogy a (nemzetközi) jogi normák azonosítására, értelmezésére és gyakorlati alkalmazására tanítsa a hallgatókat.”
Forrás: https://eltebook.hu/szazhetvenot-eset-a-nemzetkozi-jog-vilagabol
A KÖNNYŰ ESET – NEHÉZ ESET PROBLÉMÁJA A BÍRÓI DÖNTÉSHOZATALBAN
Szerző: Pődör Lea
Gondolat Kiadó, 2022.
„A bírói jogalkalmazás vizsgálata a jogelmélet számára két szempontból kiemelkedő jelentőségű. Egyrészt a jogalkalmazás eredménye, vagyis a döntés az ún. „mi a jog” kérdésfeltevéshez, tehát a jogfogalom speciális olvasatához csatlakozik (a jog fogalmára ugyanis konkrét esetre nézve szolgáltat választ, amely szoros kapcsolatban áll az általános jogfogalommal), másrészt pedig a jogalkalmazási tevékenység kiválóan demonstrálja a jog természetének alapproblémáját, az általános (szabály) és az egyedi (maga az eset) közötti örök konfliktust.
Az ún. könnyű eset – nehéz eset megkülönböztetés pontosan e kérdésekkel van összefüggésben. Az esetprobléma a jogtudomány és a praxis örök feladványa, amely sok vitát generált már, és a jövő jogászai is egészen biztosan figyelmet szentelnek neki. A könyv célja egyrészt az, hogy az esetprobléma komplex, jogelméleti szempontú magyarázatát nyújtsa, a másik törekvés pedig az, hogy a szerző saját ún. nehézeset-tipológiát és -magyarázatot fogalmazzon meg.
A jog természetével való összefüggés árnyalja azt is, hogy e sajátos esetelmélet a nehézségnek három alapvető forrásáról értekezik: a jog megállapításával kapcsolatban felmerülő nehézségek, a ténymegállapítási folyamatban keletkező nehézségek, s az erkölcsi nehézség. A nehézség ezen forrásai az angolszász és a kontinentális esetolvasatok közös nevezőjeként is értékelhetők, s általuk jól árnyalhatók a nevezett két jogi kultúra jogalkalmazási problémáinak összefüggései.”
Forrás:https://www.gondolatkiado.hu/a-konny-eset-ndash-nehez-eset-problemaja-a-biroi-donteshozatalban
A válogatást készítette:
Burkus Éva (Miskolci Törvényszék)
Harangi Márta (Szegedi Ítélőtábla)
Kemecsei Nóra (OBH MIA)
Szerkesztette:
Kemecsei Nóra (OBH MIA)