Detailed search

2024. 03. 22.

A Fővárosi Törvényszék 2024. március 22-én különösen nagy értékre elkövetett rablás miatt három vádlottat (az I., II., III. rendű terheltet) 8 év fegyházbüntetésre és 7 év közügyektől eltiltásra, továbbá 800 ezer forintos és 600 ezer-600 ezer forintos pénzbüntetésre ítélt, továbbá 6,5 millió forintos és 4-4 millió forintos vagyonelkobzást is elrendelt velük szemben. A IV. rendű vádlottra – mint visszaesőre – pénzmosás bűntette miatt 2 év börtönbüntetést és 2 év közügyektől eltiltást, valamint 400 ezer forintos pénzbüntetést szabtak ki, továbbá 1,5 millió forintra vagyonelkobzást is elrendeltek.

Image

„A bíróságok az elektronikus fejlesztésekkel megérkeztek a XXI. századba” – mutatott rá dr. Hajnal Éva törvényszéki elnök a Kaposvári Törvényszék digitális nyílt napján. Hangsúlyozta azt is, hogy a technológia vívmányai hosszú távon nem csak idő- és költséghatékonyak, de más szempontból is megkönnyítik a bírók munkáját.

Típus: Szabályzat Sorszám: 2 Dokumentum: Letöltés Státusz: Közzétételkori szövegállapot szerinti Év: 2014

A Kőszegi Járásbíróság az I. rendű és II. rendű vádlottat 5 rendbeli társtettesként elkövetett csalás bűntette és társtettesként elkövetett csalás vétsége miatt halmazati büntetésül, mint többszörös visszaesőket fejenként 2 év 6 hónap fegyházra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsáthatóak. A III. rendű vádlottat gondatlanságból elkövetett pénzmosás vétsége miatt 150.000 forint pénzbüntetésre ítélte és vele szemben 211.359 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. Kötelezte továbbá egy esetben a III. rendű vádlottat egyetemlegesen, míg a többi esetben az I. rendű és II.

Önbíráskodás miatt áll bíróság előtt az a testvérpár, akiknek az ügyében az első tárgyalást tartotta ma a Budapest Környéki Törvényszék; a két férfi egy meg nem fizetett tartozás miatt késsel támadt a sértettre egy parkolóban.

Image

Áder János köztársasági elnök 2020. február 6-ával az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökhelyettesévé nevezte ki Harangozó Attilát.

Az emberölés bűntette miatt B. L. ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Ítélőtábla a mai napon kihirdetett ítéletével megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletet. Az elsőfokon kiszabott életfogytig tartó szabadságvesztés helyett 20 év – fegyházban végrehajtandó – szabadságvesztés büntetésre ítélte a vádlottat azzal, hogy a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon feltételes szabadságra bocsátható. A másodfokú döntéssel az eljárás jogerősen befejeződött.

Helybenhagyta a a Fővárosi Ítélőtábla Gyurisné dr. Komlóssy Éva vezette büntető tanácsa a felfegyverkezve, jelentős értékre elkövetett rablás kísérlete miatt M. Tamás és társa ellen indított büntetőügyben a Budapest Környéki Törvényszék I. fokon kimondott ítéletét. Így M. Tamás I. rendű és H. Jenő II. rendű vádlott jogerős büntetése 3-3 év börtön és 4-4 év közügyektől eltiltás lett.

A Kiskunhalasi Járásbíróság ítéletet hirdetett abban az ügyben, aminek tárgyát kifosztás, illetve lopás sorozat képezte. 

Költségvetési szerv önálló intézkedésre jogosult dolgozója által elkövetett vesztegetés bűntette volt a vád az ellen a férfi ellen, akinek az ügyében a mai napon ítéletet hirdetett a Budapest Környéki Törvényszék; a férfi a vádbeli cselekmény idején a váci kórház főigazgatója volt.

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a hivatkozott törvényhelyek és a Be. 376. § (1) bekezdése, a Be. 375. § (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyzete és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította.
 
 
1. Elsőfokú ítélet:
 

Az emberölés bűntette miatt H. R. és társa ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Ítélőtábla a felmentést és enyhítést célzó védelmi fellebbezéseket nem találta alaposnak, ezért a mai napon kihirdetett határozatával az elsőfokú ítéletet kisebb módosításokkal helybenhagyta. Ezzel az eljárás mindkét terhelttel szemben jogerősen befejeződött. 

2025. 04. 24.

Az emberölés bűntette miatt H. R. és társa ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Ítélőtábla a felmentést és enyhítést célzó védelmi fellebbezéseket nem találta alaposnak, ezért a mai napon kihirdetett határozatával az elsőfokú ítéletet kisebb módosításokkal helybenhagyta. Ezzel az eljárás mindkét terhelttel szemben jogerősen befejeződött. 

A Szombathelyi Törvényszék, mint másodfokú bíróság a garázdaság bűntette és más bűncselekmények miatt R. S. és társai ellen indult ügyben a mai napon ítéletet hirdetett 21 vádlott vonatkozásában, míg 4 vádlottra a 2013. november 11-i nyilvános ülésen az ügy elkülönítésre került.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész valamennyi vádlott vonatkozásában súlyosításért, míg a védők részben hatályon kívül helyezés, részben felmentés, illetve az eljárás megszüntetése, részben enyhítés végett jelentettek be fellebbezést.

A Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság 2023. április 26-án 3 év fiatalkorúak börtönében letöltendő szabadságvesztés büntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélt egy fiatal férfit, akit többek között lopás, fogolyszökés, valamint állatkínzás bűntettével vádolt az ügyészség.

A Fővárosi Ítélőtábla Médiaklubja 2017 óta a közérthető tájékoztatás fontos fóruma, a 2024. október 15-ei rendezvény témája: a hétköznapjainkban is előforduló példákon, jogeseteken keresztül a kötelesrész bírói gyakorlatának és az elektromos roller használat büntetőjogi megítélésének bemutatása volt. 

A Médiaklubon dr. Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke és dr. Ujvári Ákos, a Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának kollégiumvezetője és a Fővárosi Ítélőtábla sajtószóvivője tartottak előadást.

Elnök, és Sajtószóvivő

Dr. Ribai Csilla előadásában az örökhagyó szabad rendelkezési jogát korlátozó kötelesrész bírói gyakorlatát mutatta be a mindennapokban is előforduló konkrét jogeseteken keresztül. Előadása kiindulópontjaként rögzítette, hogy a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezése értelmében kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne. Hangsúlyozta, hogy a kötelesrészi igény nem öröklési, hanem kötelmi igény, amely jogi természetéből következik, hogy csak az általános, ötéves elévülési időn belül - akár késedelmi kamattal együtt is - érvényesíthető a hagyaték megnyílásától számítva. Rögzítette, hogy a kötelmi igény nem alanyi jogon járó igény, hanem azt az arra jogosultnak érvényesíteni kell. A Ptk. kitagadásra vonatkozó feltételrendszerének bírói gyakorlat szempontú bemutatása során részletesen kitért az érdemtelenség, az örökhagyó sérelmére elkövetett bűncselekmény, az örökhagyó egyenesági rokonának, házastársának vagy élettársának életére törő vagy sérelmükre egyéb súlyos bűncselekményt elkövetőkre; a tartási kötelezettség súlyosan megsértésére; erkölcstelen életmódra, a végrehajtandó szabadságvesztésre ítélésre, a tőle elvárható segítségre, a durva hálátlanságra, valamint a szülői felügyeleti jog megszüntetésére alapot adó körülményekre. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kötelesrészre jogosult kötelesrészének pénzben való kiadását igényelheti, természetben – a haszonélvezet kivételével – a kötelesrész abban az esetben igényelhető, ha ez volt az örökhagyó végintézkedéssel vagy élők között nyilvánított akarata.

Dr. Ujvári Ákos előadásában az elmúlt időszakban már a hétköznapok részévé vált elektromos roller használatának büntetőjogi megítélését részletezte. Kiemelte, hogy 2024 nyarán már közel 100.000 elektromos roller vett részt a közúti forgalomban Magyarországon, így nélkülözhetetlenné vált a rájuk vonatkozó közlekedési magatartási szabályok részletes meghatározása. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a KRESZ ezirányú módosítása már folyamatban van.  Utalt arra, hogy az elektromos rollerek megítélésével kapcsolatos problémák eredendően oda vezethetőek vissza, hogy nincsenek besorolva a KRESZ 1. függelék II. pontja alatti egyetlen jármű fogalom alá sem. Alapvetésként rögzítette, hogy a közúti veszélyeztetés, közúti baleset okozása, járművezetés ittas állapotban és bódult állapotban bűncselekmények elkövetője csak járművezető lehet. Kifejtette, hogy abban az esetben, ha nem igazolható, hogy a vezetett eszköz a jog fogalma szempontjából is járműnek minősül, akkor a fenti bűncselekmények nem valósulnak meg. Az ítélőtábla egyik jogesetén keresztül bemutatta, hogy a bírói joggyakorlat miként munkálta ki az elektromos rollerek azon büntetőjogi megítélését, melynek eredményeként az az egységes álláspont alakult ki, hogy az elektromos roller a közúti forgalomban használt, alapvetően személyszállításra szolgáló eszköz, amit akkumulátorral működő beépített erőgép (motor) hajt, ezért az járműnek minősül, így elkövethető vele a járművezetés ittas állapotban vétsége.