szeptember
JOGI IDŐSZAKI KIADVÁNYOK MAGYAR NYELVEN A BÍRÓSÁGI KÖNYVTÁRAKBAN
JOG ÁLTALÁBAN
Balássy Ádám Miklós (2024): Az országgyűlési határozatról – és a Házszabályról Jogelméleti Szemle, 3. sz. 2-21. https://doi.org/10.59558/jesz.2024.3.2
Farkas Ádám (2024): Gondolatok az információs műveletek és az információs tér szabadsága kapcsán. In Medias Res, 13. évf. 1. sz. 153-165. https://doi.org/10.59851/imr.13.1.8
Gosztonyi Gergely (2024): Az internethozzáférés-korlátozás szabályozása Indiában a bírósági gyakorlat tükrében. In Medias Res, 13. évf. 1. sz. 166-179. https://doi.org/10.59851/imr.13.1.9
Lendvai Gergely Ferenc (2024): A Facebook Ellenőrző Bizottság működése és bíráskodása a gyűlöletbeszéd kontextusában. In Medias Res, 13. évf. 1. sz. 195-221. https://doi.org/10.59851/imr.13.1.11
Ugróczky Mária (2024): A tolmácsolás ingatag közjogi alapjai. Magyar Jogi Nyelv, 8. évf. 1. sz. 14-25. https://szakcikkadatbazis.hu/doc/7954454
Varga Attila (2024): Valóság, fikció és abszurd a fogalmazás (erdélyi) kaptatóin. Közjogi Szemle, 17. évf. 1. sz. 60-67.
Vikman László (2024): Egyes német internetszabályozási megoldások védelmi és biztonsági szempontú áttekintése. In Medias Res, 13. évf. 1. sz. 222-235. https://doi.org/10.59851/imr.13.1.12
ALKOTMÁNYJOG
Bán-Forgács Nóra (2023): Az Ellenzéki Kerekasztal ügye és az adatvédelmi ombudsman joggyakorlata. A rendszerváltás egyes kérdései Magyarországon. Jogtörténeti Szemle, 21. évf. 4. sz. 1-7. https://ojs.elte.hu/jsz/article/view/8838/7297
Csink Lóránt (2024): Egy lemondás margójára: alkotmányjogi gondolatok felelősségről, kegyelemről és kormányformáról. Alkotmánybírósági Szemle, 14. évf., 1. sz. 2-8. https://abszemle.hu/egy-lemondas-margojara-alkotmanyjogi-gondolatok-felelossegrol-kegyelemrol-es-kormanyformarol/
Csink Lóránt, Csink László (2024): A vallási érzékenységet sértő karikatúrák megítélése. In Medias Res, 13. évf. 1. sz. 5-21. https://doi.org/10.59851/imr.13.1.1
Fekete Balázs (2024): A reszponzív jogállam - Avagy lehet-e egy holland fogalmi innovációnak mondanivalója a hazai környezetben?. Közjogi Szemle, 17. évf. 1. sz. 68-72.
Gárdos-Orosz Fruzsina (2024): Régi/új kiindulópontok a magyar alapjog-korlátozási rendszer és gyakorlat értékeléséhez. Közjogi Szemle, 17. évf. 1. sz. 1-15.
Halász Iván (2024): Štefan Marko Daxner - a 19. századi szlovák alkotmányjogi gondolkodás úttörője. Közjogi Szemle, 17. évf. 1. sz. 73-83.
Schanda Balázs (2024): Az Alaptörvény mint kompromisszum - néhány szempont az Alaptörvény kompromisszumos jellegéhez. Közjogi Szemle, 17. évf. 1. sz. 16-21.
Szabó Annamária Eszter (2024): A mű integritásához fűződő jog alkotmányos háttere. Magyar Jog, 71. évf. 9. sz. 557-560.
Szemesi Sándor (2024): Mit tanulhatunk másoktól? A jövő nemzedékek egyéni igényérvényesítési lehetőségei a magyar Alkotmánybíróság eljárásában. Alkotmánybírósági Szemle, 14. évf., 1. sz. 32-44. https://abszemle.hu/mit-tanulhatunk-masoktol-a-jovo-nemzedekek-egyeni-igenyervenyesitesi-lehetosegei-a-magyar-alkotmanybirosag-eljarasaban/
Szente Zoltán (2024): Az Alaptörvény mérlege - 4383 nap után. Közjogi Szemle, 17. évf. 1. sz. 22-29.
Verebélyi Viktória (2024): A közgyűjteményben őrzött vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadására irányuló eljárás egyes alkotmányossági kérdései. Állam- és Jogtudomány, 65. évf. 1. sz. 86-109. https://doi.org/10.51783/ajt.2024.1.04
BÜNTETŐJOG
Ambrus István (2024): Algoritmusok és büntetéskiszabás. Ügyészek Lapja, 31. évf., 3. sz. 5-14.
Bácskai Máté (2024): A kriptovaluták büntetőjogi értelmezése a pénzmosás és a lopás tükrében. Ügyészek Lapja, 31. évf., 1-2. sz. 103-110.
Barázda Zsombor Zsolt (2024): Az elkövetési módokkal kapcsolatban felmerülő kérdések. Ügyészek Lapja, 31. évf., 1-2. sz. 17-28.
Bérces Viktor (2024): A csalás fogalmi ismérvei az elméletben és a gyakorlatban. Jogtudományi Közlöny, 79. évf. 9. sz. 410-418.
Czine Ágnes (2024): Nők a büntetőügyben. Ügyvédek lapja, 63. évf., 2. sz. 14-17.
Fenyvesi Csaba (2024): Tudnak-e a védőügyvédek sakkozni? Ügyvédek lapja, 63. évf., 1. sz. 5-13.
Herke Csongor (2024): Digitális csapdák. A clickbait és a bűnügyi tudományok kereszteződése. Jura, 30. évf. 1. sz. 26-47. https://jura.ajk.pte.hu/JURA_2024_1.pdf
Karsai Krisztina (2024): Algoritmikus támogatás a büntetőbírói döntéshozatalban: elméleti alapok egy büntetőeljárási kísérlethez. Jogtudományi Közlöny, 79. évf. 9. sz. 389-399.
Nagy Blanka (2024): Ösztönzés vagy bántalmazás - sport és jog. Sportjog, 5. évf. 1.sz. 22-29.
Nagy Zoltán (2024): Reflexió "A játékvezető mint közfeladatot ellátó személy" című cikkre. Sportjog, 5. évf. 1.sz. 39-40.
Pete Miklós (2024): Genetikai lottó-csalás – a humán csíravonalas génszerkesztés szabályozása a hazai büntetőjogban. Debreceni Jogi Műhely, 21. évf. 1-2. sz. 71-104. https://doi.org/10.24169/DJM/2024/1-2/4
Ripszám Dóra (2024): A fiúgyermekek szexuális kizsákmányolása az emberkereskedelem kapcsán. Jura, 30. évf. 1. sz. 132-138. https://jura.ajk.pte.hu/JURA_2024_1.pdf
Trunkos Bence (2024): A szabadsághoz vezető út – A kötelező kegyelmi eljárásban adható kegyelem mint a büntetés további végrehajtását megszüntető körülmény. Ügyészek Lapja, 31. évf., 3. sz. 37-60.
Varga Zoltán Gábor (2024): A megelőző jogos védelem büntetőjogi szabályozásának jelen és jövője. Ügyészek Lapja, 31. évf., 3. sz. 15-36.
Zsinkó Dániel (2024): A pénzmosás történetének változó kihívásai, és jelenkori kérdései. Jura, 30. évf. 2. sz. 102-116. https://jura.ajk.pte.hu/JURA_2024_2.pdf
BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG
Békés Ádám, Gépész Tamás (2024): A bűncselekmény helyszíne: az internet : bizonyítási és eljárási nehézségek az interneten elkövetett bűncselekmények kapcsán. In Medias Res, 13. évf. 1. sz. 112-137. https://doi.org/10.59851/imr.13.1.6
Deres Petronella, Kármán Gabriella (2024): A vagyonvisszaszerzés elméleti és hazai szabályozási háttere. Magyar Jog, 71. évf. 9. sz. 516-522.
Lukács Krisztina (2024): A pótmagánvádas eljárás alkotmányos megítélése. Alkotmánybírósági Szemle, 14. évf., 1. sz. 24-31. https://abszemle.hu/a-potmaganvadas-eljaras-alkotmanyos-megitelese/
Tóth Attila Tas (2024): Adózói magatartások azonosítása a büntetőeljárásban. Ügyvédek lapja, 63. évf., 1. sz. 21-25.
Tóth Mihály (2024): Hogy ne érje meg… Megjegyzések a vagyonvisszaszerzés kérdéséhez. Magyar Jog, 71. évf. 9. sz. 509-515.
BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁS
Antali Dániel Gábor, Hernádi Máté (2024): A közérdekű munka büntetés és annak végrehajtása különböző ügyészi szerepkörökből. Ügyészek Lapja, 31. évf., 1-2. sz. 95-102.
Koósné Mohácsi Barbara (2024): A szabadságvesztés büntetés végrehajtási rendjének reformja, a kategória- és kreditrendszer. Alkotmánybírósági Szemle, 14. évf., 1. sz. 9-15.https://abszemle.hu/a-szabadsagvesztes-buntetes-vegrehajtasi-rendjenek-reformja-a-kategoria-es-kreditrendszer/
RENDÉSZET
Bakai Kristóf Péter, Csatlós Zsolt (2024): Pénzügyőrök az Europolban A Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint jogelődje a Vám- és Pénzügyőrség részvétele az Európai Rendőrségi Hivatal munkájában. Belügyi Szemle, 72. évf. 9. sz. 1623-1636. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2024.v72.i9.pp1623-1636
Dános Valér (2024): Az MI-fordulat: hogyan használja fel az Europol a mesterséges intelligenciát a súlyos szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelemben. Belügyi Szemle, 72. évf. 9. sz. 1589-1597. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2024.v72.i9.pp1589-1597
Hegyaljai Mátyás (2024): Europol 25, Magyarország 20. Belügyi Szemle, 72. évf. 9. sz. 1637-1647. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2024.v72.i9.pp1637-1647
Ortiz, Antonio (2024): Az Europol terrorizmus elleni küzdelemben nyújtott szerepe: több mint 25 éves partnerség. Belügyi Szemle, 72. évf. 9. sz. 1649-1661. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2024.v72.i9.pp1649-1661
Szabó Csaba (2024): Az Europol szerepe a kiberbűnözés elleni küzdelemben. Belügyi Szemle, 72. évf. 9. sz. 1599-1607. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2024.v72.i9.pp1599-1607
Ujfalussy Nikolett (2024): A bűnüldözési információcsere nagy kihívása. Belügyi Szemle, 72. évf. 9. sz. 1609-1621. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2024.v72.i9.pp1609-1621
Vas Zsolt, Szongoth Richárd (2024): Europol-együttműködés a magyar bűnüldözésben. Belügyi Szemle, 72. évf. 9. sz. 1557-1573. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2024.v72.i9.pp1557-1573
Vas, Zsolt, Szongoth, Richárd (2024): Europol cooperation in Hungarian law enforcement. Belügyi Szemle, 72. évf. 9. sz. 1669-1684. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2024.v72.i9.pp1669-1684
Vetter Dániel (2024): Az Europol-együttműködés tapasztalatai. Belügyi Szemle, 72. évf. 9. sz. 1575-1588. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2024.v72.i9.pp1575-1588
KRIMINOLÓGIA
Tilki Katalin (2024): Az állatkínzás nyomozását nehezítő és segítő tényezők. Ügyészek Lapja, 31. évf., 1-2. sz. 29-46.
Windt Szilvia (2024): A jó bornak nem kell cégér!? Aktuális helyzetkép a szexuális szolgáltatások magyar hirdetéseiről. Ügyészek Lapja, 31. évf., 1-2. sz. 5-16.
KRIMINALISZTIKA
Fenyvesi Csaba (2024): A nem létező nyomok kriminalisztikai üzenetei. Ügyészek Lapja, 31. évf., 1-2. sz. 47-62.
Fenyvesi Csaba (2024): A negatív nyomok üzenetei a védőügyvédeknek. Ügyvédek lapja, 63. évf., 2. sz. 18-24.
Fenyvesi Csaba (2024): A kriminalisztika rendszere. Jura, 30. évf. 1. sz. 112-118. https://jura.ajk.pte.hu/JURA_2024_1.pdf
Nagy Richárd (2024): A vagyonvisszaszerzés, vagyonbiztosítás a rendőrség gyakorlatában. Magyar Jog, 71. évf. 9. sz. 523-530.
Székely György László (2024): A vagyonkutatás mint speciális nyomozás a vagyonvisszaszerzés rendszerében. Magyar Jog, 71. évf. 9. sz. 536-546.
Varga Sándor (2024): A vagyonvisszaszerzés, vagyonbiztosítás a NAV szemszögéből. Magyar Jog, 71. évf. 9. sz. 531-535.
POLGÁRI JOG
Becker Tibor (2024): A ügyvédi kamara és a kockázatmentes ügyvédi letétkezelési tevékenység. Ügyvédek lapja, 63. évf., 2. sz. 6-11.
Bittsánszky Géza Ádám (2024): A műkincsforgalom legális keretei Magyarországon. Ügyvédek lapja, 63. évf., 1. sz. 14-20.
Bodolai László (2024): Megosztás és híresztelés. In Medias Res, 13. évf. 1. sz. 138-152. https://doi.org/10.59851/imr.13.1.9
Bodzási Balázs (2024): Kft.-üzletrész örökléséhez kapcsolódó kérdésekről. Magyar Jog, 71. évf. 9. sz. 547-549.
Borbély Attila, Pflanzner László (2024): Biztosítás = biztonság? Sportjog, 5. évf. 1.sz.17-21.
Cserháti-Füzesi Krisztina (összeáll.) (2024): Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből: ISZT-5/2022 – Formatervezésiminta-oltalommal védett babavédő eszközök összehasonlítása. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 129. évf. 4. sz. 153-158. https://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/kiadv/szkv/szemle-2024-4/06-iszt.pdf
Csudai-Kerestély Tünde (2024): A gazdaglisták és az adatvédelem: jogalkalmazási dilemmák az adatvezérelt újságírás megítélésében. Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények, 12. évf. 1. sz. 23-44. https://doi.org./10.32566/ah.2024.1.2
Dombrovszky Borbála (2024): Oktatásügy és esélyegyenlőség az ítélkezésben: szakmai és szakpolitikai elemek a bíróság előtt. Állam- és Jogtudomány, 65. évf. 1. sz. 3-37. https://doi.org/10.51783/ajt.2024.1.01
Fekete Kristóf Benedek (2024): Az inflációkövető szerződések az agráriumban: a termőföld haszonbérleti szerződések. Jegyző és Közigazgatás, 26. évf., 3. sz. 21-25.
Fodor Klaudia Franciska (2024): Szócikkek az IJOTEN Internetes jogtudományi enciklopédia Szerzői jog és iparjogvédelem rovatából – A doménnév jogi védelme. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 129. évf. 4. sz. 137- 152. https://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/kiadv/szkv/szemle-2024-4/05-ijoten-fodor.pdf
Gárdos Péter, Tomori Erika (2024): Gondolatok a kötvényfeltételek és a dematerializált kötvény viszonyáról. Polgári jog, 9. évf. 9-10. sz.
https://doi.org./10.55413/193.A2400501.POJ
Gyertyánfy Péter (2024): A színházi rendező szerzői joga. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 129. évf. 4. sz. 46-65.
https://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/kiadv/szkv/szemle-2024-4/02-gyertyanfy.pdf
Harkai István (2024): A sajtókiadói jog magyarországi átültetésének és alkalmazásának néhány nem reprezentatív tapasztalata. In Medias Res, 13. évf. 1. sz. 180-194. https://doi.org/10.59851/imr.13.1.10
Hidasi Gábor (2024): Rangsor és perbejegyzés. Ügyvédek lapja, 63. évf., 1. sz. 26-29.
Hidasi Gábor (2024): Hogyan fakasszon vizet a csapból az új tulajdonos? Ügyvédek lapja, 63. évf., 2. sz. Ügyvédek lapja, 63. évf., 2. sz. 32-33.
Kasuba Róbert István (2024): Az önkormányzat mint (szükségszerű) törvényes öröklésének néhány kérdése egyes európai országokkal összevetésben. Jegyző és Közigazgatás, 26. évf., 3. sz. 9-14.
Kiss Nikolett Zsuzsanna (2024): A választottbíró, illetve a választottbíróság kártérítési felelősségének dogmatikai alapja a magyar jog szerint. Polgári jog, 9. évf. 9-10. sz. https://doi.org./10.55413/193.A2400501.POJ
Kiss Zoltán Károly (2024): A védelem bére 4. – Az előadóművészek díjazása. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 129. évf. 4. sz. 66-103. https://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/kiadv/szkv/szemle-2024-4/03-kisszoltan.pdf
Nagy Aranka, Szendrő Szabolcs, Tenczer Márton (2024): Miért érdemes odafigyelni a vállalkozások fenntarthatósághoz kapcsolódó kommunikációjára – Zöld állítások az Európai Bizottság és a tagállamok gyakorlatában – II. rész. ESG, 2. évf. 4.sz. https://doi.org.10.55413/545.A2400402.ESG
Pap Márk (2024): A vadkárért való helytállás szerződésben történő előzetes rendezése. Jura, 30. évf. 2. sz. 130-147. https://jura.ajk.pte.hu/JURA_2024_2.pdf
Pusztahelyi Réka (2024): Az elévülési szabályok megváltoztathatósága: a magánautonómia határai. Állam- és Jogtudomány, 65. évf. 1. sz. 38-61. https://doi.org/10.51783/ajt.2024.1.02
Szatmári Nikolett (2024): Vitarendezés és non-verbális kommunikáció. Jura, 30. évf. 2. sz. 50-67. https://jura.ajk.pte.hu/JURA_2024_2.pdf
Szilágyi Zsombor Máté (összeáll.) (2024): Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből : SZJSZT-29/2021 – Logó (védjegy) szerzői jogi védelme. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 129. évf. 4. sz. 159-172. https://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/kiadv/szkv/szemle-2024-4/07-szjszt.pdf
Varga Virág Adrienn (2024): Az építészeti alkotások szerzői jogi megközelítése – különös tekintettel a vagyoni jogokkal kapcsolatban felmerülő kérdésekre. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 129. évf. 4. sz. 104-136. https://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/kiadv/szkv/szemle-2024-4/04-vargavirag.pdf
POLGÁRI ELJÁRÁSJOG
Kiss Tibor (2024): A hagyatéki és a végrehajtási eljárásban nem érvényesíthető ügyvédi munkadíj iránti igények. Debreceni Jogi Műhely, 21. évf. 1-2. sz. 23-47. https://doi.org/10.24169/DJM/2024/1-2/2
CSALÁDJOG
Aszódy Anett (2024): A szülői felügyelettel kapcsolatos bírósági határozatok és végrehajthatóságuk egyes kérdései. Családi Jog, 22. évf. 3. sz. 7-16.
Csontos Gergely, Herke-Fábos Barbara Katalin (2024): Párbeszéd a jogtudomány és a joggyakorlat között. Családi Jog, 22. évf. 3. sz. 58-60.
Csűri Éva (2024): A kártérítés mint a közös vagyonnal való egyoldalú rendelkezés jogkövetkezménye a házastársak belső jogviszonyában. Családi Jog, 22. évf. 3. sz. 17-24.
Haász Diána (2024): Váltott gondoskodás pró és kontra - egy kerekasztal-beszélgetés konklúziói. Családi Jog, 22. évf. 3. sz. 25-32. https://szakcikkadatbazis.hu/doc/5111740
Grád András (2024): "Első fokon frontkatonák ítélkeznek, én voltam közöttük az őrmester". Családi Jog, 22. évf. 3. sz. 33-36.
Nagy Álmos Lukács (2024): A házastársi közös vagyon megosztása a közös vagyon értékének meghatározása. Magyar Jog, 71. évf. 9. sz. 555-557. https://szakcikkadatbazis.hu/doc/8879252
Szeibert Orsolya (2024): Az úton lévő családok és gyermekek védelme. Családi Jog, 22. évf. 3. sz. 57.
Szeibert Orsolya (2024): A gyermek védelme és a gyermekvédelem – a „gyermek védelemhez és gondoskodáshoz való joga” a gyermekjogok tükrében. Alkotmánybírósági Szemle, 14. évf., 1. sz. 9-15.
Tancsik Annamária (2024): "Mindennapi családjog". Családi Jog, 22. évf. 3. sz. 52-56.
Varga Nelli, Hadházi Edit (2024): Apa csak egy van? A gyermeket tévesen magáénak tudó apa családjogi védőhálója. Debreceni Jogi Műhely, 21. évf. 1-2. sz. 135-151. https://doi.org/10.24169/DJM/2024/1-2/6
Visontai-Szabó Katalin (2024): A kötelező szülőtartás jogi háttere és gyakorlati kérdései. Családi Jog, 22. évf. 3. sz. 1-6.
SPORTJOG
Burján Anna (2024): A sport-választottbírósági kikötések versenyjogi megítélése, különös tekintettel a Nemzetközi Korcsolya Szövetséget érintő ügyekre. Sportjog, 5. évf. 1.sz.11-16.
Fejes Fruzsina (2024): Raliversenyen okozott balesetért biztosítói felelősség. Sportjog, 5. évf. 1.sz. 31-34.
Fejes Fruzsina (2024): Játékvezetők által vesztegetés elfogadásának minősítése. Sportjog, 5. évf. 1.sz. 35-38.
Tóth Nikolett Ágnes, Szabó Tünde, Szekeres Diána (2024): A magyar sport jogi szabályozásáról és annak egyes aktuális módosítási kérdéseiről. Sportjog, 5. évf. 1.sz. 1-10.
GAZDASÁGI JOG
Szabó Kálmán (2024): A közkereseti társaság (vagy bt.) tagjának halála. Ügyvédek lapja, 63. évf., 2. sz. 34-36.
Benyovszki Lili Anna (2024): Versenykorlátozás a munkaerőpiacon – a „no-poaching” megállapodások (1. rész). Munkajog, 8. évf. 3. sz. 41-50.
Dawud Savannah Rose (2024): Az önfoglalkoztatók kollektív igényérvényesítésének lehetőségei a versenyjog tükrében. Munkajog, 8. évf. 3. sz. 8-15.
Ferencz Jácint, Fábián Balázs (2024): Lehetetlenülés a munkajogviszonyban. Munkajog, 8. évf. 3. sz. 16-26.
Ferik Csaba (2024): A köztisztviselők juttatásairól. Jegyző és Közigazgatás, 26. évf., 2. sz. 6-9.
Kiss György (2024): A vélelmezett munkajogviszony, a vélelmezett munkajog. Munkajog, 8. évf. 3. sz. 1-7.
Nyéki Zsófia (2024): Ki az igazán kiszolgáltatott? Gondolatok a munkáltató jogos gazdasági érdekének védelméről. Munkajog, 8. évf. 3. sz. 34-40.
Prugberger Tamás (2024): Az emberi méltóságot megillető megélhetési és társadalmi státuszbiztonság alapvető közjog- és munkajogelméleti kérdései Petrovics Zoltánnak a munkajogviszony munkáltató általi megszüntetésével szembeni védelemről szóló műve tükrében. Munkajog, 8. évf. 3. sz. 71-79.
Sipos Marcell (2024): A munka és magánélet kapcsolatáról másképp – avagy gondolatok a munkavállaló mentális egészségének védelmével kapcsolatban. Munkajog, 8. évf. 3. sz. 51-59.
Szűcs László (2024): Vendégmunkások – az újragondolt szabályozás. Munkajog, 8. évf. 3. sz. 67-70.
Varga Dóra (2024): A munkáltató és a mesterséges intelligencia, avagy felelős vagy azért, amit megszelídítettél?. Munkajog, 8. évf. 3. sz. 27-33.
KÖZIGAZGATÁSI JOG
Balla Zoltán (2024): A közigazgatás-tudomány és a pszeudo rendészettudomány - sine ira et studio a rendészetről. Közjogi Szemle, 17. évf. 1. sz. 52-59.
Czibrik Eszter, Cseh-Zelina Gergely (2024): A belterületi vadmegjelenés problémáinak lehetséges kezelési megoldásai. Jegyző és Közigazgatás, 26. évf., 2. sz. 10-14.
Csala Elvira (2024): Az alapellátás ügyeleti rendszer átalakítása Magyarországon. Jegyző és Közigazgatás, 26. évf., 2. sz. 15-18.
Csatlós Erzsébet (2024): A hatóság indokolási kötelezettségéről. Közjogi Szemle, 17. évf. 1. sz. 41-51.
Dull Attila (2024): A fenntartható közbeszerzési gyakorlatok elterjedésének főbb akadályai. Közbeszerzési Jog, 6. évf. 3.sz. https://doi.org./10.55413/193.A2400304.KOJ
Erdei-Derschner Katalin (2024): A közbeszerzések hatékonysága és mérhetőségének kérdései egy közgazdász szemével I. Közbeszerzési Jog, 6. évf. 3.sz. https://doi.org./10.55413/193.A2400301.KOJ
Fábián Péter, Viszt Anikó (2024): A helyi önkormányzat sportlétesítmény üzemeltetésének szabályozási környezete és hazai gyakorlata. Jura, 30. évf. 1. sz. 99-111. https://jura.ajk.pte.hu/JURA_2024_1.pdf
Görög-Hajnis Johanna (2024): A közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló önkormányzati rendeletek megalkotásának problémái a gyakorlat tükrében. Jegyző és Közigazgatás, 26. évf., 3. sz. 15-20.
Kajó Cecília (2024): Illegális gyepmesteri tevékenységnek minősül-e az állatvédelmi szervezet által közterületen talált kóbor állat befogása és szervezeti pártfogásba vétele? Jegyző és Közigazgatás, 26. évf., 2. sz. 19-25.
Kárász Marcell (2024): A köztestületi normák jogi természete - a közigazgatási bíráskodás kontextusában. Közjogi Szemle, 17. évf. 1. sz. 84-92.
Kárász Marcell (2024): A közigazgatási perbeli keresetindítási határidő jogi természete. Magyar Jog, 71. évf. 9. sz. 550-552.
Kucsera Bence (2024): Hajdan fent, mára lent: önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok Magyarországon az illiberális érában. Jogtudományi Közlöny, 79. évf. 9. sz. 400-409. https://doi.org/10.59851/jk.79.09.2
Makai Lajos, Frank Norbert (2024): A vadgazdálkodási és vadvédelmi bírság alkalmazása a vadászati hatóság gyakorlatában. Közjogi Szemle, 17. évf. 1. sz. 93-95.
Makkos Nándor (2024): Egyenlő bánásmód a digitális technológiák alkalmazásában. Jegyző és Közigazgatás, 26. évf., 3. sz. 36-41.
Mécs János (2024): Az állam és az önkormányzatok kommunikációs semlegessége a választási kampányban. Közjogi Szemle, 17. évf. 1. sz. 30-40.
Nagy Csilla (2024): Az állatvédelmi bírság kiszabásának kérdései I. rész. Jegyző és Közigazgatás, 26. évf., 2. sz. 26-30.
Nagy Csilla (2024): Az állatvédelmi bírság kiszabásának kérdései II. Jegyző és Közigazgatás, 26. évf., 3. sz. 26-30.
EURÓPAI JOG
Buránszki Judit, Révész Éva (2024): Új irányok a digitális szektort érintő fúziókban – Az ökoszisztéma-alapú kárelmélet megjelenése az Európai Bizottság gyakorlatában. Versenytükör, 20. évf. 1. sz. 5-25.
Czirják-Nagy Ágota (2024): Jegyzet az AI Act margójára. Ügyvédek lapja, 63. évf., 2. sz. 40-42.
Csapó Zsuzsanna (2024): Dászvidányjá, Oroszország! Az Európa Tanácsból kizárt extagállam és az Emberi Jogok Európai Bírósága. Hogyan tovább válás után?. Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények, 12. évf. 1. sz. 5-22 https://doi.org./10.32566/ah.2024.1.1
Gál Gábor (2024): Az EUMSZ 102 cikkével kapcsolatos fejlemények és kérdések a legújabb európai bírósági joggyakorlat fényében. Versenytükör, 20. évf. 1. sz. 26–42. https://www.gvh.hu/pfile/file?path=/gvh/kiadvanyok/versenytukor/lapszamok/versenytukor_2024_1&inline=true
Huzsvai Dóra, Nagy Julianna (2024): A fenntarthatósági jelentések független bizonyossági szempontú vetületei. ESG, 2. évf. 4.sz. https://doi.org.10.55413/545.A2400401.ESG
Jakocs Szilvia (2024): Az ESG szabályozás bevezetésének kihívásai Magyarországon. ESG, 2. évf. 4.sz. https://doi.org.10.55413/545.A2400403.ESG
Kőhalmi Attila (2024): A potenciális versenytársak közötti versenytilalmi záradékok kezelése az EUMSZ cikke értelmében, avagy kartellezhetnek-e különböző piacon jelenlévő vállalkozások?. Versenytükör, 20. évf. 1. sz. 64-74.
Lendvai Gergely, Papp János, Szikora Tamás (2024): A politikai kampány láthatáron lévő uniós szabályozása. Európai jog, 24. évf., 3. sz. 11-19.
Orbán Endre (2024): A légi utasok jogainak védelmét biztosító eszközök az Európai Unióban. Jogtudományi Közlöny, 79. évf. 9. sz. 419-427.
Orosz Dzsenifer (2024): Az Emberi Jogok Európai Bírósága és a nemzeti bíróságok közti együttműködés normatív keretei. Kúriai döntések: bírósági határozatok, 72. évf., 9. sz. 1683-1687. https://kuria-birosag.hu/sites/default/files/kuriai_dontesek/bh_szeptember_0916.pdf
Prieger Adrienn (2024): Az Európai Unió és Törökország: Musztafa Kemál hatása az EU felé vezető úton. Európai jog, 24. évf., 3. sz. 25-31.
Prugberger Tamás (2024): A munkaidő, a pihenőidő és a szabadság hazai szabályozásának alakulása az európai uniós jogi rendelkezés hatása alatt. Európai jog, 24. évf., 3. sz. 20-24.
NEMZETKÖZI JOG, NEMZETKÖZI KITEKINTÉS
Gyuris Árpád (2024): A conscience jelentése és szerepe az angol magánjogban. Jura, 30. évf. 2. sz. 32-49. https://jura.ajk.pte.hu/JURA_2024_2.pdf
Herger Cs. Eszter (2024): A közszerzeményi rendszer értelmezése a jogösszehasonlító módszer segítségével. Az osztrák modell. 1. rész. Családi Jog, 22. évf. 3. szám 37-43.
Nagy Gellért (2024): A tulajdonjog és tulajdonvédelem alkotmányos garanciarendszere Romániában. Alkotmánybírósági Szemle, 14. évf., 1. sz. 45-52. https://abszemle.hu/a-tulajdonjog-es-tulajdonvedelem-alkotmanyos-garanciarendszere-romaniaban/
Sárosi-Márdirosz Krisztina (2024): A hivatalos fordítás ügymenete Romániában. Magyar Jogi Nyelv, 8. évf. 1. sz. 26-32.
Springer Petra (2024): Az Egyesült Királyságban polgári és kereskedelmi ügyekben született ítéletek magyarországi elismerésének lehetőségei a Brexit után. Polgári jog, 9. évf. 9-10. sz. https://doi.org./10.55413/193.A2400503.POJ
Stipkovits Tamás István (2024): A kutató jogai és kötelezettségei a felsőoktatási találmányok viszonyában a magyar és német (berlini és bajor) jog tükrében. Debreceni Jogi Műhely, 21. évf. 1-2. sz. 105-134. https://doi.org/10.24169/DJM/2024/1-2/5
Szabados Tamás (2024): Járt utat el ne hagyj? - A lopott dolgok és a jogellenesen kivitt kulturális javak kollíziós szabályozása a nemzetközi magánjogi törvényben. Állam- és Jogtudomány, 65. évf. 1. sz. 62-85. https://doi.org/10.51783/ajt.2024.1.03
JOGESET, ÍTÉLKEZÉSI GYAKORLAT
Andor Júlia Anna (2024): A Kúria szerepe a jogegység biztosításában régen és ma. Jura, 30. évf. 1. sz. 5-25. https://jura.ajk.pte.hu/JURA_2024_1.pdf
Beregszászi Patricia (2024): Számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazhatóságának jelenlegi gyakorlata Európában. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 129. évf. 4. sz. 7-45.
https://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/kiadv/szkv/szemle-2024-4/01-beregszaszi.pdf
Dorkó Dalma (2024): Cephalon és Teva kontra Bizottság – Pay-for-delay-ügy az Európai Unió Bírósága előtt. Versenytükör, 20. évf. 1. sz. 43-51. https://www.gvh.hu/pfile/file?path=/gvh/kiadvanyok/versenytukor/lapszamok/versenytukor_2024_1&inline=true
Hermán István (2024): A közéleti véleménynyilvánítás fokozott védelmére vonatkozó alkotmányos szempontrendszer érvényesülése a bírósági gyakorlatban. Ügyészek Lapja, 31. évf. 3. sz. 73-92.
Kenessey Réka (2024): A felperes személyében való érintettsége jogsértőnek vélt hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások kapcsán: az Európai Unió Bíróságának Törvényszéke által a T-38/21. Inivos Ltd. és Inivos BV kontra Európai Bizottság ügyben 2024. február 21-én hozott ítélet és a kapcsolódó végzések. Közbeszerzési Jog, 6. évf. 3.sz. https://doi.org./10.55413/193.A2400302.KOJ
Király Gergely Miklós (2024): Sport és versenyjog – az Európai Unió Bírósága C-333/21. számú, Szuperliga-ügyben hozott ítéletének bemutatása. Versenytükör, 20. évf. 1. sz. 52-63.
Király Miklós (2024): Az Európai Bíróság új ítélete ugyanazon tagállamban székhellyel, illetve lakóhellyel rendelkező felek közötti joghatósági megállapodásról. Magyar Jog, 71. évf. 9. sz. 552-555.
Kiss Annamária (2024): A kiskorú veszélyeztetése bűntettének második alakzatához kapcsolódó ítélkezési gyakorlat elemző bemutatása. Ügyészek Lapja, 31. évf., 3. sz. 61-72.
A Kúria joggyakorlatából (2024). Munkajog, 8. évf. 3. sz. 60-66.
Mester Ágnes (2024): Mikor lehet versenykorlátozó egy szakmai kamara határozata? Az Európai Unió Bíróságának a litván közjegyzői kamara és társai ügyben hozott C-121/28. sz. ítéletének elemzése. Versenytükör, 20. évf. 1. sz. 75-89.
Molnár Tibor Tamás (2024): A kamionkartell-kártérítési perek európai gyakorlata: Spanyolország és Hollandia. Európai jog, 24. évf., 3. sz. 1-10.
Röhricht Bence (2024): Régi-új eszköz a küszöbszám alatti összefonódások ellenőrzésére? Az Európai Unió Bíróságának ítélete a Towercast-ügyben. Versenytükör, 20. évf. 1. sz. 90-101.
Stáber Máté (2024): Az Európai Unió Törvényszéke által a bolgár állami energia holding feltételezett gazdasági erőfölénnyel való visszaélése ügyében hozott ítélet bemutatása. Versenytükör, 20. évf. 1. sz. 102-116.
Stachó Krisztina (2024): Az Európai Unió Bíróságának ítélete az Altice Group Lux Sárl kontra Európai Bizottság ügyben – a végrehajtási tilalom megsértésére (gun jumping) vonatkozó szabályok értelmezésének újabb esete. Versenytükör, 20. évf. 1. sz. 117-137.
Szász Dávid (2024): A T-590/20. számú Clariant-ügy – a visszaesés megállapításáról, a beszerzési kartellekkel kapcsolatos joggyakorlat fejlődéséről és az egyezség során való együttműködés mértékéről. Versenytükör, 20. évf. 1. sz. 138-146.
Tancsik Annamária (2024): Az európai bíróságok legújabb döntéseiből. Családi Jog, 22. évf. 3. sz. 44-51.
JOGELMÉLET, JOGTÖRTÉNET
Falus Orsolya, Lengyel Zsolt (2023): Vallási türelem a török hódoltság idején. Jogtörténeti adalékok Baranya és Nógrád vármegyékből. Jogtörténeti Szemle, 21. évf. 4. sz. 8-14. https://doi.org/10.55051/JTSZ2023-4p8
Fejes Erik (2024): A véleménynyilvánítás szabadságának korlátai az 1848-49-es szabadságharc magyar haderejében. In Medias Res, 13. évf. 1. sz. 75 – 91. https://doi.org/10.59851/imr.13.1.4
Gedeon Magdolna (2024): Friedrich Naumann problémafelvetései a német szocializmussal kapcsolatban. Jogelméleti Szemle, 3. sz. 91-102. https://doi.org/10.59558/jesz.2024.3.91
Havasi Dezső (2024): Az ügyvédi tevékenység sajátosságai a XXI. század első harmadában. Ügyvédek lapja, 63. évf., 2. sz. 2-5.
Hollósi Gábor (2023): A büntetőrendelkezések hatékonyságának kérdése a két háború közötti képviselő-jelöléssel kapcsolatos visszaélések megelőzésében. Jogtörténeti Szemle, 21. évf. 4. sz. 15-21. https://doi.org/10.55051/JTSZ2023-4p15
Joó László Ádám (2023): A 95 éves magánjogi törvényjavaslat és Magyarország területi változásainak összefüggései. Jogtörténeti Szemle, 21. évf. 4. sz. 29-37. https://doi.org/10.55051/JTSZ2023-4p29
Kelemen Roland (2023): A posse comitatus intézményének történeti áttekintése az angol gyökerektől a Posse Comitatus Actig. Jogtörténeti Szemle, 21. évf. 4. sz. 22-27. https://doi.org/10.55051/JTSZ2023-4p22
Krausz Bernadett (2023): A házasságon kívül született gyermek jogállásáról szóló 1946. évi XXIX. törvénycikk hatása a családjogi viszonyokra. Jogtörténeti Szemle, 21. évf. 4. sz. 38-45. https://doi.org/10.55051/JTSZ2023-4p38
Láncos Petra Lea (2024): Tolmácsolás a nürnbergi Nemzetközi Katonai Törvényszéken: a szinkrontolmácsolás születése. Magyar Jogi Nyelv, 8. évf. 1. sz. 8-13.
László Balázs (2024): Közjogi elemek a Szent László korabeli jogforrásokban. Jura, 30. évf. 1. sz. 62-81. https://jura.ajk.pte.hu/JURA_2024_1.pdf
Makkos Nándor (2024): Szemelvények az egyenlő bánásmód előzményeiből a magyar köz- és magánjogban. Jegyző és Közigazgatás, 26. évf., 2. sz. 31-36.
Rácz Balázs Viktor (2024): Járulékosság a kora újkori zálogjogban. Jogelméleti Szemle, 3. sz. 37-54. https://doi.org/10.59558/jesz.2024.3.37
Rigó Balázs (2024) Szükségletek a kora újkori államelméletekben – A hatalom legitimációjának piramisa. Jogelméleti Szemle, 3. sz. 55-90. https://doi.org/10.59558/jesz.2024.3.55
Seres Dániel (2024): Az athéni törvényhozás –nomothesia –menete a Kr. e. IV. században. Jogelméleti Szemle, 3. sz. 103-111.
https://doi.org/10.59558/jesz.2024.3.103
Szamos Márton Ádám (2024): A Budai Közigazgatási Kirendeltség története. Jegyző és Közigazgatás, 26. évf., 3. sz. 31-35.
Szilovics Csaba (2024): Az adórendszer és az adóigazgatás működése és az adózói jogok érvényesülése az Árpád-korban. Jura, 30. évf. 2. sz. 68-101. https://jura.ajk.pte.hu/JURA_2024_2.pdf
Tarkó Áron (2024): A cseh, a magyar és a szlovák magánnyomozás és vagyonvédelem törvényi szabályozása 1989-től napjainkig. Európai jog, 24. évf., 3. sz. 32-36.
Varga Benedek (2023): A szegedi és a krakkói jogtörténészek rendezvénysorozata egy OTKA kutatás keretei között. Jogtörténeti Szemle, 21. évf. 4. sz. 62-63. https://doi.org/10.55051/JTSZ2023-4p62
Visegrády Zoltán (2024): Hivatásrendünk az önbecsülés, a társadalmi elvárások és a lehetőségek örök feszültségében. Ügyvédek lapja, 63. évf., 5 sz. 2-4.
JOGÉLET, JOGIRODALOM
Blutman László (2024): In memoriam :megemlékezés Bodnár László professzor úrról. Közjogi Szemle, 17. évf. 1. sz. 100-101.
Budapesti Ügyvédi Kamara (2024): Emlékezés és jövőépítés. Ügyvédek lapja, 63. évf., 3-4. sz. 13-16.
Cserba Lajos (2024): A Magyar Ügyvédi Kamra Oktatási és Akkreditációs Bizottságának első öt éve. Ügyvédek lapja, 63. évf., 2. sz. 12-12.
Debreceni Ügyvédi Kamara (2024): Változatos év volt, tele küzdelmekkel és jó megoldásokkal. Ügyvédek lapja, 63. évf., 3-4. sz. 9-12.
Előre látta a folyamatokat, összefüggéseket – Sárközy Tamás életműve. Dr. Gerő Tamás beszélget dr. Pázmándi Kingával és dr. Verebics Jánossal. Ügyvédek lapja, 63. évf., 1. sz. 36-41.
Faludi Andrea (2024): Terminológiastratégia és jogi alapterminusok holland, orosz, spanyol és portugál nyelven. Magyar Jogi Nyelv, 8. évf. 1. sz. 33-35.
Finkey Ferenc (2024): Emlékképek és élmények életem derűs napjaiból (részletek) I. Magyar Jog, 71. évf. 9. sz. 566-572.
Gaál János (2024): Az adatvédelmi szakma is elismerte a Birtokvédelmi kézikönyvet. Jegyző és Közigazgatás, 26. évf., 3. sz. 7-8.
Gellér Balázs (2024): Németek (osztrákok), magyarok és magyarul beszélő egyének: találkozás a világ végén : gondolatok Bárd Károly Számonkérés a holokausztért - Tettesek, áldozatok, bírák című könyvéről. Állam- és Jogtudomány, 65. évf. 1. sz. 110-126. https://doi.org/10.51783/ajt.2024.1.05
Gerő Tamás (2024): A házassági vagyonjog fontos részletei – Beszélgetés dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna kúriai bíróval. Ügyvédek lapja, 63. évf., 2. sz. 25-31.
Győri Ügyvédi Kamara (2024): A kamara fő célja a tagság érdekeinek szolgálata. Ügyvédek lapja, 63. évf., 3-4. sz. 29-32.
Gyulai Ügyvédi Kamara (2024): Szívós, kitartó munkával lehet egyensúlyban maradni. Ügyvédek lapja, 63. évf., 3-4. sz. 33-36.
Hontvári Tamás (2024): Recenzió – Szoboszlai-Kiss Katalin: Miről beszélek, amikor a görögökről beszélek című könyvéről. Magyar Jog, 71. évf. 9. sz. 564-565.
Jacsó Judit, Lindt Roland (2024): Beszámoló a HERCULE Nyári Akadémiáról. Ügyészek Lapja, 31. évf., 1-2. sz. 63-70.
Kajó Cecília (2024): Monográfia az állatvédelmi jogról. Jegyző és Közigazgatás, 26. évf., 3. sz. 46-47.
Kalucza Zsófia (2024): „Mindentől félünk, ami a legbelsőbb személyiségünket érinti” Gondolatok a Mesterséges intelligencia és a bűnözés című kerekasztal-beszélgetés kapcsán. Ügyészek Lapja, 31. évf., 1-2. sz. 73-80.
A nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja. Átadták az Emberi Méltóság védelméért Díjat. Ügyészek Lapja, 31. évf., 1-2. sz. 117-120.
Károlyi Attila (2024): A képzés összeköti a kamarai tagságot – MÜK-OAB első öt évének hozadéka. Ügyvédek lapja, 63. évf., 2. sz. 13-13.
Kecskeméti Ügyvédi Kamra (2024): Központban a továbbképzés és a közösségépítés. Ügyvédek lapja, 63. évf., 3-4. sz. 43-46.
Kiss Anna (2024): Vetter Szilvia: Állatvédelmi jog. Ügyészek Lapja, 31. évf., 1-2. sz. 139-142.
Komárom-Esztergom Megyei Ügyvédi Kamara (2024): Az ügyvédség a társadalom nélkülözhetetlen építőeleme. Ügyvédek lapja, 63. évf., 3-4. sz. 20-22.
Limcsi ügyvédsztori – A fecni. Dr. Sándor István könyvének bemutatója Ügyvédek lapja, 63. évf., 1. sz. 46-47.
Nagy Álmos Lukács (2024): Könyvismertetés: Jogászegyleti Értekezések 2023 - Válság. Magyar Jog, 71. évf. 9. sz. 561-563.
Nyíregyházi Ügyvédi Kamara (2024): Készek vagyunk mindig szót érteni egymással. Ügyvédek lapja, 63. évf., 3-4. sz. 2-4.
Orbán Endre (2024): Az alkotmányjog egyre bonyolultabb. Recenzió Chornowski Nóra Alkotmányosság három dimenzióban című könyvéről. Alkotmánybírósági Szemle, 14. évf., 1. sz. 53-58. https://abszemle.hu/az-alkotmanyjog-egyre-bonyolultabb/
Pécsi Ügyvédi Kamara (2024): A változások csak a felkészületlenek számára ijesztők. Ügyvédek lapja, 63. évf., 3-4. sz. 17-19.
Prugberger Tamás (2024): Jogállam, jogeszme: Szabadfalvi József kötetéről. Jogtudományi Közlöny, 79. évf. 9. sz. 431-432.
Rigó Balázs (2023): A jog szuverenitása. Beszámoló Képessy Imre Az Országbírói Értekezlet története és öröksége című doktori értekezésének nyilvános vitájáról. Jogtörténeti Szemle, 21. évf. 4. sz. 60-61. https://doi.org/10.55051/JTSZ2023-4p60
Salamon László (2024): Az Alaptörvény értékei. Alkotmánybírósági Szemle, 14. évf., 1. sz. 59-63. https://abszemle.hu/az-alaptorveny-ertekei/
Schmidt Richárd (2024): A választottbíráskodásról – két fejezetben. Ügyvédek lapja, 63. évf., 1. sz. 42-45.
Semsei Ferenc (2024): Egy szerteágazó ösvény kiindulási pontjának nyomában: a nép-szerűség áldása és átka. Jogelméleti Szemle, 3. sz. 112-119. https://doi.org/10.59558/jesz.2024.3.112
Somssich Réka (2024): Mik azok az „eurolektusok”? : az uniós jogi nyelv a fordítástudomány szemével : Fischer Márta könyvéről. Jogtudományi Közlöny, 79. évf. 9. sz. 428-430.
Somogy Vármegyei Ügyvédi Kamara (2024): A tisztességes, minőségi munkára mindig lesz igény. Ügyvédek lapja, 63. évf., 3-4. sz. 5-8.
Szegedi Ügyvédi Kamara (2024): A világ bonyolultsága nem átok. Ügyvédek lapja, 63. évf., 3-4. sz. 47-49.
Székesfehérvári Ügyvédi Kamara (2024): Az összefüggések világában: nagypolitika, gazdaság, ügyvédi munkalehetőségek. Ügyvédek lapja, 63. évf., 3-4. sz. 40-42.
Szekszárdi Ügyvédi Kamara (2024): Ma már a kicsi és a nagy jelzőnek egyre kevesebb a meghatározó szerepe a területi kamarák életében. Ügyvédek lapja, 63. évf., 3-4. sz. 23-25.
„Szemle a büntetőeljárásban” Kerekasztal-beszélgetés Pusztai László emlékére. Ügyészek Lapja, 31. évf., 1-2. sz. 71-72.
Szombathelyi Ügyvédi Kamra (2024): Az ügyvédek nagy felelősséget viselnek ügyfeleik képviseletében. Ügyvédek lapja, 63. évf., 3-4. sz. 26-28.
Tóth Dávid (2024): Az új Kriminalisztika tankönyv ismertetése. Jura, 30. évf. 1. sz. 139-143. https://jura.ajk.pte.hu/JURA_2024_1.pdf
Zala Vármegyei Ügyvédi Kamara (2024): Az ügyvédi önértelmezés biztonsága a hivatásrend működésének záloga. Ügyvédek lapja, 63. évf., 3-4. sz. 37-39.
EGYÉB
Az aktafeldolgozásások módszertani problémái. Interjú Kó József szociológussal. I. rész. Ügyészek Lapja, 31. évf., 1-2. sz. 111-116.
Az aktafeldolgozásások módszertani problémái. Interjú Kó József szociológussal. II. rész. Ügyészek Lapja, 31. évf., 3. sz. 93-100.
Demeter Márton (2024): Önálló tudomány-e a kommunikáció- és médiakutatás? In Medias Res, 13. évf. 1. sz. 22 – 41.https://doi.org/10.59851/imr.13.1.2
Dudás Ferenc (2024): Sallangmentes jelenlét, avagy mit tanulhatunk gyermekeinktől és unokáinktól? Jegyző és Közigazgatás, 26. évf., 3. sz. 49-50.
Dudás Ferenc (2024): Terápia monotónia ellen, avagy képesek vagyunk-e antidepresszáns helyett kikeverni a depi ellen ható szérumot? Jegyző és Közigazgatás, 26. évf., 2. sz. 41-43.
Falyuna Nóra (2024): Az online dezinformáció és hatásai. In Medias Res, 13. évf. 1. sz. 42 – 74. https://doi.org/10.59851/imr.13.1.3
Homoki Péter (2024): AI – mi történt az elmúlt egy évben, és mit várunk a jövőtől? Ügyvédek lapja, 63. évf., 2. sz. 37-39.
Horváth Kristóf (2024): A generatív mesterséges intelligencia jogi munkavégzés során történő felhasználásáról. Ügyvédek lapja, 63. évf., 2. sz. 43-48.
Jerabek György (2024): IT-biztonsági hírek és szemelvények – NKI-tájékoztatás és sajtószemle. Jegyző és Közigazgatás, 26. évf., 3. sz. 42-45.
Kiss Attila Balázs (2024): IT-biztonság az irodában. Ügyvédek lapja, 63. évf., 1. sz. 30-35.
Kühár Noémi Marianna (2024): Fegyelmi jogi szankciók a magyar Országgyűlésben. Jura, 30. évf. 1. szám 48-61. https://jura.ajk.pte.hu/JURA_2024_1.pdf
Lovas Dóra (2024): A közösségi közlekedés egyes fenntarthatósági aspektusai. Debreceni Jogi Műhely, 21. évf. 1-2.sz. 49-70. https://doi.org/10.24169/DJM/2024/1-2/3
Nánási Gábor (2024): Kozma Sándor két temetése. Ügyészek Lapja, 31. évf., 1-2. sz. 81-94.
Nemethova, Silvia (2023): Gróf Pálffy János végrendelete. Jogtörténeti Szemle, 21. évf. 4. sz. 46-51. https://doi.org/10.55051/JTSZ2023-4p46
Németh Gabriella (2024): Közérthetőség és tartalomvesztési dilemmák a digitális jogi szaknyelvi közvetítésben, különös tekintettel az általános szerződési feltételekre és a jogszabályokra. Magyar Jogi Nyelv, 8. évf. 1. sz. 1-7.
Niklai Patrícia Dominika (2024): Az iskoláztatási kötelezettség teljesítésének biztosításáról szóló 1921. évi XXX. törvénycikk és a tankötelezettség megvalósításának baranyai gyakorlata. Jogtörténeti Szemle, 21. évf. 4. sz. 52-59. https://doi.org/10.55051/JTSZ2023-4p50
Osman Péter (2024): David Runciman: Átadás. Hogyan engedtük át az irányítást államoknak, vállalatoknak és a mesterséges intelligenciának. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 129. évf. 4. sz. 173-182.
https://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/kiadv/szkv/szemle-2024-4/08-konyv-1.pdf
Osman Péter (2024): Sean Carroll : A mélyen elrejtett valóság. Kvantumvilágok és a téridő megjelenése. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 129. évf. 4. sz. 183-193. https://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/files/kiadv/szkv/szemle-2024-4/08-konyv-2.pdf
Tilinger Krisztina (2024): Attila Sipos - International Aviation Law - Regulations in Three Dimensions : (Cham: Springer 2024). Állam- és Jogtudomány, 65. évf. 1. sz. 127-134. https://doi.org/10.51783/ajt.2024.1.06
Timár Balázs (2024): Chronowski Nóra - Alkotmányosság három dimenzióban : (Budapest: ELKH TK JTI 2022). Állam- és Jogtudomány, 65. évf. 1. sz. 135-139. https://doi.org/10.51783/ajt.2024.1.07
Tóth Tamás (2024): Csefkó Ferenc (szerk.) - 100 éves a Pécsi Jogászképzés 1923-2023. Pécsi jogászok a helyi közéletben és közigazgatásban - századnyi idő a mérlegen. Közjogi Szemle, 17. évf. 1. sz. 96-99.
JOGI IDŐSZAKI KIADVÁNYOK IDEGEN NYELVEN A BÍRÓSÁGI KÖNYVTÁRAKBAN
Gönczi Barbara (2024): Bridging Jurisdictions : enforcing Access Rights under the Brussels IIb Regulation. Debreceni Jogi Műhely, 21. évf. 1-2.sz. 5-21.https://doi.org/10.24169/DJM/2024/1-2/1
Mosavi Amir, Sina Ardabili, Makó Csaba, Sasvári Péter (2024): A Comprehensive Review and Evaluation of Deep Learning Methods in Social Sciences. Pro Publico Bono, 12. évf. 1. sz. 9-51. https://doi.org/10.32575/ppb.2024.1.2
Rituraj Rituraj [et al.] (2024): Machine Learning in Smart Grids A Systematic Review, Novel Taxonomy, and Comparative Performance Evaluation. Pro Publico Bono, 12. évf. 1. sz. 53-83. https://doi.org/10.32575/ppb.2024.1.3
Fézer Tamás (2024): Upside Down: Liability, Risk Allocation and Artificial Intelligence. Pro Publico Bono, 12. évf. 1. sz. 85-99. https://doi.org/10.32575/ppb.2024.1.4
Ződi Zsolt (2024): A Legal Theory of Platform Law. Pro Publico Bono, 12. évf. 1. sz.
101-125. https://doi.org/10.32575/ppb.2024.1.5
Alasoini Tuomo (2024): Digital Tools User Groups as a Digital Divide Among Finnish Employees. Pro Publico Bono, 12. évf. 1. sz. 127-144. https://doi.org/10.32575/ppb.2024.1.6
Andjelkovic Branka, Jakobi Tanja, Radonjic Ljubivoje (2024): Right Before Your Eyes Yet Unnoticed The Growth of Online Labour and Country Differences in Southeast Europe. Pro Publico Bono, 12. évf. 1. sz. 145-164. https://doi.org/10.32575/ppb.2024.1.7
Seppanen Laura (2024): Consequences of (in)visibility for platform workers. Pro Publico Bono, 12. évf. 1. sz. 165-184. https://doi.org/10.32575/ppb.2024.1.8
Ürmössy Anna (2024): Consent or Resistance? The role of Gamification in Algorithmic Work Management The Case of Food-couriers in Budapest. Pro Publico Bono, 12. évf. 1. sz. 185-206. https://doi.org/10.32575/ppb.2024.1.9
Nagy Klára (2024): Body and Mind Reframing labor exploitation and risk as a sport among platform workers. (The case of the food delivery sector in Budapest). Pro Publico Bono, 12. évf. 1. sz. 207-228. https://doi.org/10.32575/ppb.2024.1.10
Ana, Srovin Coralli, Sulekha, Agarwal (2024): Violence against Women as a Structural Risk: Responding through Prevention with Due Diligence. Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények, 12. évf. 2. sz. 43-57.
https://doi.org/10.32566/ah.2024.2.3 43-57.
Bakai Kristóf Péter, Csatlós Zsolt (2024): Financial intelligence unit at Europol Participation of the National Tax and Customs Administration and its predecessor, the Tax and Financial Control Administration, in the work of the European Union Agency for Law Enforcement Cooperation. Belügyi Szemle, 72. évf. 9. sz. 1727-1739. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2024.v72.i9.pp1727-1739
Bartuszek Lilla Judit (2024):Climate Litigation Can a Sustainable Future be a Human Right?. Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények, 12. évf. 2. sz. 91-103. https://doi.org/10.32566/ah.2024.2.6
Bíróné Malustyik Brigitta (2024): Rules and Practical Challenges of Cross-Border Healthcare in the European Union. Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények, 12. évf. 1. sz. 71-89. https://doi.org./10.32566/ah.2024.1.4
Dános Valér (2024): The AI-shift: how Europol is leveraging artificial intelligence to combat serious organised crime and terrorism. Belügyi Szemle, 72. évf. 9. sz. 1699-1705. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2024.v72.i9.pp1699-1705
Erika, Miyamoto (2024): Crisis of Human Rights of Refugees and Asylum Seekers in Japan. Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények, 12. évf. 2. sz. 21-41. https://doi.org/10.32566/ah.2024.2.2
Gellén Márton (2024):The Development Path of the Hungarian Public Administration from the Regime Change to the New Era of Crises. Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények, 12. évf. 1. sz. 45-70. https://doi.org./10.32566/ah.2024.1.3
Hárs András (2024):Conceptual Difficulties in the Transformation of Human Rights to the Realm of Artificial Intelligence. Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények, 12. évf. 2. sz. 123-135. https://doi.org/10.32566/ah.2024.2.8
Hegyaljai Mátyás (2024): Europol 25, Hungary 20. Belügyi Szemle, 72. évf. 9. sz. 1741-1750. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2024.v72.i9.pp1741-1750
Horváth Anett, Nagy Milán (2024): The Theory of Cartelisation and its Critique in Koole. Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények, 12. évf. 1. sz. 115-120.
https://doi.org./10.32566/ah.2024.1.7
Kiss Amarilla (2024): Extraterritorial Application of the European Convention on Human Rights at Sea. Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények, 12. évf. 2. sz. 59-73. https://doi.org/10.32566/ah.2024.2.4
Lucrezia, Giordano (2024): Sahrawi Women and the Liberation Struggle: Agency and Resistance in a Minority Context. Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények, 12. évf. 2. sz. 5-20. https://doi.org/10.32566/ah.2024.2.1
Meera, Alma'aitah (2024): The Legal Regulations and Governmental Approaches towards Refugees in Jordan. Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények, 12. évf. 1. sz. 91-105. https://doi.org./10.32566/ah.2024.1.5
Muhammad Abdul, Khalique (2024): Identifying Problems of International Investment Law (IIL) and Evaluating the Focus of Reform Initiatives. Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények, 12. évf. 2. sz. 105-121. https://doi.org/10.32566/ah.2024.2.7
Ortiz, Antonio (2024): Europol’s Counter-Terrorism Role: over 25 Years of Partnership. Belügyi Szemle, 72. évf. 9. sz. 1751-1761. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2024.v72.i9.pp1751-1761
Paoletta María Belén (2024): Human Rights and Sovereign Debt Restructurings: Considerations on States’ Legal Arguments in Disputes under Public International Law. Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények, 12. évf. 2. sz. 137-148. https://doi.org/10.32566/ah.2024.2.9
Szabó Csaba (2024): Europol’s role in the fight against cybercrime. Belügyi Szemle, 72. évf. 9. sz. 1707-1714. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2024.v72.i9.pp1707-1714
Sziebig Orsolya Johanna (2024):The Crime of Ecocide through Human Rights Approach The “Universal” Right to a Healthy Environment as a Driving Force Calling for Ecocide Legislation. Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények, 12. évf. 2. sz. 75-89. https://doi.org/10.32566/ah.2024.2.5
Ujfalussy, Nikolett (2024): The big law enforcement information exchange challenge. Belügyi Szemle, 72. évf. 9. sz. 1715-1726. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2024.v72.i9.pp1715-1726
Vetter Dániel (2024): Experience of the Europol cooperation. Belügyi Szemle, 72. évf. 9. sz. 1685-1697 https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2024.v72.i9.pp1685-1697
Zádori János, Szoboszlai-Kiss Katalin (2024): Regulation of Assisted Reproduction in Hungary. Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények, 12. évf. 1. sz. 107-114. https://doi.org./10.32566/ah.2024.1.6
Márton Balázs (2024): The mutual roots and cooperation of Eurojust and the European Public Prosecutor’s Office. Ügyészek Lapja, 31. évf., 1-2. sz. 121-130.
Kliszek Noémi (2024): Thze origins of the military saint’s cult in the Old and New Testaments – Part 3 The material spirit of the patristic age. Ügyészek Lapja, 31. évf., 1-2. sz. 131-138.
Anita Dautaj (2024): Big Brother is Watching: Facial Recognition Technology and Criminal Law. Ügyészek Lapja, 31. évf., 3. sz. 101-110.
Tajti, Enikő (2024): Churches as Building Blocks in Society – The Relationship Between the State and Churches in Hungary; Registration of Religious Communities in Hungary. Jura, 30. évf. 1. sz. 82-98. https://jura.ajk.pte.hu/JURA_2024_1.pdf
Bognár, Csaba (2024): Further Training Requirements for Lawyers Compared to Other Counseling Professions in Hungary. Jura, 30. évf. 2. sz. 117-129. https://jura.ajk.pte.hu/JURA_2024_2.pdf
Fekete, Kristóf Benedek (2024): Models of the Central Administration of Courts. Jura, 30. évf. 2. sz. 5-31. https://jura.ajk.pte.hu/JURA_2024_2.pdf
KIADVÁNYAJÁNLÓ
AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI TÖRVÉNY KOMMENTÁRJA
Szerkesztők: Gelencsér Dániel, Kiss Gábor
ORAC, 2024.
„2025. január 15-én egy új, rendkívüli jelentőségű jogszabály lép hatályba: az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény, amely a kapcsolódó jogszabályaival együtt részben felváltja a jelenlegi ágazati szabályozást, részben pedig – a jogszabályok közötti összhang megteremtése érdekében – módosít számos fontos törvényt, így például a Polgári Törvénykönyv ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó rendelkezéseit.
A szabályozás újító jellegű, mert a jelenleg hatályos Inytv. hatálybalépése óta eltelt több mint húsz évben jelentős társadalmi, gazdasági változások történtek, amelyek új igényeket támasztanak a jogi szabályozással és az elektronikus ügyintézéssel szemben. Erre figyelemmel a törvényjavaslathoz fűzött miniszteri indokolás szerint az új törvény célja, hogy „az ingatlan-nyilvántartást elektronikus adatbázissá fejlessze, az ingatlan-nyilvántartási eljárásokat teljes mértékben elektronizálja, így csökkentse a földügyi eljárások átfutási idejét és költségszintjét, ezáltal pedig a közigazgatási adminisztratív terhek is csökkenjenek”. Az említett célkitűzésekhez igazodva az új szabályozás számos, a jelenleg hatályoshoz képest gyökeresen eltérő, újító jellegű megoldást tartalmaz, így nagy valószínűséggel kihívás elé állítja majd a jogalkalmazókat, értve ez alatt mind a közigazgatásban (a földhivatalokban) dolgozó, mind az ügyvédi hivatásrendhez, a bíróságokhoz tartozó kollégákat.
Ezt felismerve kiadónk egy átfogó törvénymagyarázat elkészítését tűzte ki célul, amely tartalmazza mind a vonatkozó anyagi és eljárásjogi szabályok, mind a törvényhez kapcsolódó részletszabályok magyarázatát. Minderre garancia, hogy a szerzők között megtalálhatók az ingatlanjog területén tevékenykedő kiemelt szakemberek, mind a közigazgatás, mind a bírák, az ügyvédek köréből, emellett autentikus forrásként megjelennek a törvény elkészítésében részt vevő kodifikátor szakemberek is.”
Forrás: https://orac.hu/uj_Inytv_kommentar
SZERZŐDÉSEN KÍVÜLI KÖTELMEK
Károkozás és az egyéb kötelemkeletkeztető tények
Szerző: Tőkey Balázs
ORAC, 2024.
„Ez a könyv azért készült el, hogy az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszékén a közelmúltban született, két kötelmi jogi tárgyú tankönyvet (Vékás Lajos: Szerződési Jog – Általános rész és Fuglinszky Ádám – Tőkey Balázs: Szerződési Jog – Különös rész) kiegészítse, és így e könyvek által a teljes kötelmi jog lefedésre kerüljön. Ugyanakkor a könyvből az élettársi kapcsolat és az értékpapírok témaköre is kimaradt, mert ugyan a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) mindkét jogintézményt a Hatodik Könyvben – azaz a kötelmi jogon belül – szabályozza, de az oktatás keretében az előbbi a családi jogba, az utóbbi pedig a társasági jogba tartozik.
Ennek megfelelően a tankönyv a szerződésen kívüli kötelemkeletkeztető tényállások keretében a deliktuális kártérítési jogot és az egyéb kötelemkeletkeztető tényeket tárgyalja. Ezek mellett a kötelmi jog sajátos szemléletű összefoglalásaként részletesen elemzi a kár- és kockázattelepítés kérdéskörét, amivel elsősorban a hallgatók záróvizsgára való sikeres felkészülését kívánja elősegíteni. A könyv az oktatási céljaihoz igazodó mértékben a bírói gyakorlatot is feldolgozza. Ennek keretében elsősorban válogatott bírósági döntésekre hivatkozik, és az ügyszámok helyett az adott válogatásban alkalmazott azonosító számokat használja. Ez megfelel a kommentárok gyakorlatának, és így az olvasók is könnyebben megtalálhatják a határozatok teljes szövegét az egyes adatbázisokban. Mivel a tankönyv az élő – és időnként vitatható vagy ellentmondásos – bírói gyakorlat bemutatását célozza, ezért nem csak olyan döntések kerültek bele, amelyek 2020 áprilisától hatályos reformok bevezetése után az eljáró bíróságokra kötelező erővel bírnak.
Ezúton szeretnék köszönetet mondani Faludi Gábornak, aki a kézirat elolvasása után több hasznos tanácsot adott, valamint különösen Fuglinszky Ádámnak és Vékás Lajosnak, akik vállalták a lektorálás hálátlan feladatát, és számos formai, tartalmi és didaktikai javaslatot tettek. Ezeket igyekeztem legjobb tudásom szerint beépíteni a könyvbe, de természetesen a könyv minden esetleges hibájáért a felelősség kizárólag engem terhel.
A tankönyv első kiadása 2020 őszén jelent meg. A második kiadás, amelyet a kezében tart az Olvasó, ennek a javított, hatályosított és az újabb bírói gyakorlattal kiegészített változata. A könyv előszava”
Forrás: https://orac.hu/ujdonsagok/Szerzodesen_kivuli_kotelmek
SZERZŐDÉSI JOG
Általános rész
Szerző: Vékás Lajos
ORAC, 2024.
„Ez a könyv a magyar polgári jog szerződési jogának alapjait foglalja össze. Kiindulópontja a 2013. évi V. törvénnyel megalkotott Polgári Törvénykönyv. A szerző a magyar tételes jogszabályok mögött rámutat a magánjogi szerződés általános tulajdonságaira, az európai szerződési jogok közös vonásaira is. Ez a közös alap a kontinentális európai magánjog vizsgálata során könnyen felfedezhető, hiszen – amint arra már egy évszázaddal ezelőtt Grosschmid Béni is rámutatott – a szerződési jogok úgy hasonlítanak egymásra, mint egyik tojás a másikhoz. A könyv elsődlegesen az egyetemi jogi karok oktatását kívánja szolgálni, de a szerző reményei szerint haszonnal forgathatják a gyakorlatban dolgozó jogászok is.
Őszinte köszönetet mondok tanszéki kollégámnak, Tőkey Balázs habilitált docens úrnak, aki az első kiadás kéziratának alapos átnézése után tett számos észrevételével mind tartalmi, mind didaktikai szempontból jobbá tette e munkát. Az esetleges hibákért a szerző vállalja a felelősséget.
A jelen kiadás figyelembe veszi a 2016-os első kiadás után bekövetkezett jogszabályi változásokat és a legfrissebb felsőbírósági gyakorlatot, emellett utal az új jogirodalmi fejleményekre is. A tételes szabályok módosítása elsősorban a kellékszavatosság, az engedményezés és a szerződésátruházás néhány kérdését érintette. A kellékszavatosság esetében új európai uniós irányelvi szabály áll a megváltozott norma mögött.
A könyv előszava”
Forrás: https://orac.hu/Szerzodesi_jog_altalanos_resz
NYÍLT HOZZÁFÉRÉSŰ FORRÁSOK
DE GRUYTER ADATBÁZIS
szabad elérésű könyvek:
szabadon elérhető szakcikkek:
Szabad elérésű cikkek és könyvek, könyvfejezetek:
CAMBRIDGE CORE ADATBÁZIS
Szabad elérésű cikkek és könyvek, könyvfejezetek:
OXFORD ACADEMIC ADATBÁZIS
Szabad elérésű cikkek és könyvek, könyvfejezetek:
TAYLOR AND FRANCIS EBOOK COLLECTIONS
Szabadon elérhető könyvek:
ÚJ KÖNYVEK A BÍRÓSÁGI KÖNYVTÁRAKBAN
A bántalmazó árnyékában : kiút a traumából az EMDR módszerével / Szirtes Lili. - Budapest : HVG Kv., 2023. - lelőhelyinformáció
Nagykommentár a DMA rendelethez : nagykommentár a digitális ágazat vonatkozásában a versengő és tisztességes piacokról, valamint az (EU) 2019/1937 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2022. szeptember 14-i (EU) 2022/1925 rendelethez (digitális piacokról szóló jogszabály) / szerkesztette Tóth András, Koltay András, Lapsánszky András ; [szerzők:] Bársony Eszter [et al.]. - Budapest : Wolters Kluwer Hungary, 2024. – lelőhelyinformáció
A vadnyugat vége? : tanulmányok az Európai Unió platformszabályozásáról / szerk. Koltay András, Szikora Tamás, Lapsánszky András. - Budapest : ORAC, 2024. - 535 p.- lelőhelyinformáció
A jog tudománya, a mindennapok joga IX. : konferenciakötet / [szerk. Szűcs Lászlóné Siska Katalin, Talabos Dávidné Lukács Nikolett] ; [rend., közread. a] Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Praetor Szakkollégium. - Debrecen: DE ÁJK, 2023. - 339 p. - lelőhelyinformációk
Összehasonlító és európai uniós közigazgatási jog : a közigazgatás nemzetközi és európai uniós dimenziói / szerk. Gerencsér Balázs Szabolcs ; [kiad. a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara]. - Budapest : Pázmány Press, 2024. - 379 p. - lelőhelyinformáció
A válogatást készítette:
Balog Eszter (Zalaegerszegi Törvényszék)
Burkus Éva (Miskolci Törvényszék)
Harmados Mária (Szegedi Törvényszék)
Harangi Márta (Szegedi Ítélőtábla)
Kemecsei Nóra (OBH MIA)
Kopecskó-Koronczi Krisztina (Zalaegerszegi Törvényszék)
Mátés Beatrix (Kaposvári Törvényszék)
dr. Sándor Viktória (Győri Törvényszék)
Szerkesztette:
Kemecsei Nóra (OBH MIA)