Detailed search

Hatályon kívül helyezte a Szegedi Ítélőtábla a Szegedi Törvényszék I. fokon meghozott ítéltét abban az ügyben, amelyben szegedi rendőröket vádoltak meg két, Egyesült Arab Emírségekből Szegedre érkező férfi megverésével. 
Az I. fokú bíróság az I. rendű vádlott és a rendőrök segítségére siető III. rendű vádlott taxis bűnösségét a váddal ellentétben közúti veszélyeztetésben állapította meg, míg a II. rendű vádlottat felmentette minden vád alól. 

A Mahir Cityposter Kft. felperes által Budapest Főváros Önkormányzata alperes ellen károsodás veszélye miatti eltiltás iránt indított perben a Fővárosi Törvényszék 2016. január 5-én kelt nem jogerős végzésével elutasította a felperes ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelmét.

A peres felek 2006. szeptember 28-án kötöttek szerződést utcabútorok telepítésére, üzemeltetésére és reklámcélú hasznosítására, melyet az alperes 2015. október 22-én kelt jognyilatkozatával felmondott.

Hét évről 10 év fegyházra súlyosította a Szegedi Ítélőtábla annak a férfinak a büntetését, aki 12 késszúrás összeszurkálta szerelmét azért, mert az el akarta őt hagyni. A nő olyan súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett, hogy életét csak a gyors orvosi beavatkozás mentette meg. 
 
Barátnője volt élettársára késsel támadó, azt életveszélyesen megsebesítő férfi ügyét tárgyalja holnap, február 8-án szerdán 9 órától a fszt. 11-es tárgyalóban a Szegedi Ítélőtábla. A vádlottat emberölés kísérlete és más bűncselekmények miatt I. fokon 9 év börtönre ítélte a Gyulai Törvényszék. 
 

A Győri Ítélőtábla 2019. december 6-án az ügyész viszontválaszával és a vádlottak utolsó szó jogán előadott nyilatkozataival folytatta a nyilvános ülést a vörösiszap büntető ügyben. 
A nyilatkozatok megtételét követően az ítélőtábla tanácsa a nyilvános ülést határozathirdetésre elnapolta, mely 

2019. december 13-án 10 órakor

lesz.

A Debreceni Ítélőtábla Dr. Háger Tamás vezette tanácsa nem találta alaposnak a büntetést támadó fellebbezéseket. Az ítéletet csak annyiban változtatta meg, hogy az elkövetés eszközeként lefoglalt kés megsemmisítését rendelte el. Egyebekben helybenhagyta a Debreceni Törvényszék ítéletét.
 
Megváltoztatta a Szegedi Ítélőtábla az életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt H. A. ellen indított büntetőügyben a Kecskeméti Törvényszék I. fokon kimondott ítéletét. A vádlott büntetését, tekintettel az ügy minden részletére és az enyhítő körülményekre, 3 év 6 hónapról 3 évre enyhítette, mert úgy ítélte meg, hogy ekkora büntetés is elegendő a büntetési célok megvalósulásához. 
Az ítélet jogerős, ellene fellebbezésnek nincs helye.
 

Helybenhagyta a Szegedi Ítélőtábla az emberölés bűntette miatt Cs. Cs. ellen indított büntetőügyben a Szegedi Törvényszék I. fokon meghozott ítéletét. Így a barátnőjét Szegeden megfojtó vajdasági férfi jogerős büntetése 10 év börtön lett. Az ítélet indoklásában elhangzott: tekintettel az ügy összes körülményére, az I. fokú bíróság törvényes és arányos büntetést szabott ki, így a táblabíróság nem látott indokot arra, hogy a büntetés mértékét csökkentse.
A jogerős ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. 

Helybenhagyta a Szegedi Ítélőtábla, mint II. fokú bíróság a halált okozó testi sértés miatt K. T. ellen indított büntetőügyben a Szegedi Törvényszék I. fokú ítéletét. Így a vádlott jogerős büntetése 4 év 6 hónap börtön és 5 év közügyektől eltiltás lett. A Szegedi Törvényszék a vádlottra törvényes büntetést szabott ki, annak sem súlyosítása, sem enyhítése nem volt indokolt. A jogerős ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. 

A Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletet hirdetett egy büntetőügyben, amely 24 személlyel szemben indult többek között különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, valamint az adóbevételt jelentős mértékben csökkentő adócsalás bűntette miatt. Két vádlottal szemben elhalálozásuk miatt korábban megszüntették az eljárást, így a 2024. március 5-i tárgyaláson csak 22 személy vonatkozásában ért véget elsőfokon a büntetőügy.

A Fővárosi Törvényszék 2022. november 18-án előkészítő ülésen öt vádlottat marasztalt el többek között folytatólagosan bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett nagyobb kárt okozó csalás, hivatalos személyi jelleg színlelésével elkövetett befolyással üzérkedés, valamint hivatali helyzettel visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntette miatt.

A Debreceni Ítélőtábla Dr. Balla Lajos vezette tanácsa helybenhagyta az elsőfokú bíróság döntését.
 
Az első fokon eljárt Miskolci Törvényszék 2015 júliusában H. T. vádlottat emberölés bűntette és kifosztás bűntettének kísérlete miatt 15 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte.
 
Az első fokon eljárt Zalaegerszegi Törvényszék az I. r. vádlottat bűnösnek találta 3 rendbeli - egy esetben folytatólagosan, egy esetben felbujtóként elkövetett - hivatali visszaélés bűntettében, s ezért 450 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. Egy napi tétel összege 1.500 Ft (675.000Ft). A vádlottat az ellene vesztegetés bűntette és befolyással üzérkedés bűntette miatt emelt vád alól felmentette.
 

Előirányzat-felhasználási keretszámla: 
10034002-00287601-00000000

Bírói letéti számla: 
10034002-00287601-21000005

Eljárási illeték számla: 
10032000-01012585-00000000

EFER elszámolási számla (Bírósági Fizetési Portálon keresztül történő befizetésekre szolgál): 
10034002-00287601-02000006 

2003. július 2-án Szegeden 53 év után született meg olyan bírósági határozat, amelyet a Szegedi Ítélőtábla nevében hirdetnek ki. Nem csoda hát, hogy az ítélőtáblás ítélkezés két generációnak is az újdonság erejével hatott, s még ma is sok olyan, a jogban kevésbé járatos polgár akad, aki nem igazán tudja elhelyezni az ítélőtáblákat az igazságszolgáltatás rendszerében.

Már maga az elnevezés is - ítélőtábla, vagy táblabíróság - többeknek fejtörésre ad okot. A tábla név meghonosodását dr. Balogh Elemér a Szegedi Tudományegyetem professzora a következőkkel magyarázza:

- A táblabíróság kifejezés a latin tabula szóból származik. Már a középkori magyar igazságszolgáltatásban feltűnik, mint jogi természetű kifejezés. Egyrészt arra utal, hogy az ókorban több jelentős törvényt, mint például Rómában a 12 táblás törvényeket, vagy Hammurappi törvényeit táblákra írták. Másrészt a tabula szó másik jelentéséből, az asztal kifejezésből kell kiindulni, amikor a táblabíróság szó eredetét keressük, ugyanis a tabula asztalt is jelentett.

A társas bíráskodás kialakulásakor, amikor már nem egy személy döntött egy-egy per kimeneteléről, a bírák egy asztal mellett ülve tárgyaltak. Ez egyben a bírói hatalom kifejezése is volt, ugyanis a bíróság elé idézettnek állva kellett kivárnia a döntést, míg a per során csak azok ülhettek, akik a bíróság, vagyis hatalom képviselői voltak.

A tabula (tábla) szót a bíráskodás mellett a törvényhozás is átvette hazánkban, ugyanis a magyar két kamarás országgyűlés egyrészt alsótáblában, míg a főrendi ház tagjai a felsőtáblában üléseztek. Az ülésrendet ott is az jellemezte, hogy a képviselők egy hatalmas asztal mellett foglaltak helyet.

 

Hunyadi Mátyás Decretum maiusa

Ha a táblabíróságok történetét vizsgáljuk, kiderül: a királyi táblabíróság szervezetéről I., vagyis Hunyadi Mátyás Decretum maiusa (1486:68.tc.) és a Jagelló-kori törvények sora rendelkezett. A királyi táblán az uralkodó részére mindig külön szék volt fenntartva, amelyet I. Mátyás - különösen péntekenként, amikor a szegények ügyeit tárgyalták - gyakran el is foglalt. A királyi táblán szabály szerint jelen voltak az ország rendes bírái, helyetteseik, ítélőmestereik, továbbá azon perbeli személyek, akiket szakértőként, vagy tanúként hívtak meg. A királyi tábla hatáskörébe tartoztak azok a perek, amelyek meghaladták a megyei törvényszékek hatáskörét, tehát csak a kúriában voltak indíthatók. Ide tartozott a megyei törvényszékektől, a vajdai, a báni bíróságoktól fellebbezetett ügyek eldöntése is.

A táblabíróságról az évszázadok során többször is születtek törvények. Ezek sorában a legfontosabb 1723-ban lépett érvénybe, amikor elkezdte munkáját a pesti királyi ítélőtábla, s a felsőbíróságok átfogó reformja keretében kialakult a hivatásos bírói kar, a tábla lett a gyakorlati jogászképzés iskolája és a képesítéshez kötött ügyvédi kar bölcsője is. Az ítélőtáblák országos rendszere az Osztrák-Magyar Monarchia idején tovább fejlődött. A XIX. század végére, a kiegyezést követő években kialakított bírósági rendszer állandósult, megtörtént a bírósági szervezet egységesítése. Az 1868:LIV.tc. radikálisan átalakította az addigi bírósági szervezetet. Világosan elkülönültek egymástól a rendes és a külön bíróságok azzal, hogy az ítélkezés súlypontja a rendes bíróságokra tevődött át. A rendes bíróságok hierarchiájának élén a Királyi Kúria állt, ezt követette a Királyi Ítélőtábla, a törvényszék és a járásbíróság. Az 1890:XXV. tc. az addigi két ítélőtábla helyett (Budapest, Marosvásárhely) 11 királyi ítélőtáblát hozott létre, összesen 245 bíró ítélkezett a budapesti, a debreceni, a győri, a pécsi, a szegedi, a kassai, a pozsonyi, a temesvári, a kolozsvári, a nagyváradi és a marosvásárhelyi táblabíróságon.

A Fővárosi Törvényszék 2017. június 7-én T. Gy. vádlottat előre kitervelten elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt 11 év fegyházbüntetésre, a cselekményben neki segítséget nyújtó testvéreit, T. J-t és T. J-t 8-8 év, negyedik társát, B. L-t pedig 4 év fegyházbüntetésre ítélte. Kötelezte a vádlottakat a több millió forintos bűnügyi költség viselésére is.
 
Típus: Határozat Határozat típusa: Egyedi határozat Sorszám: 499 Dokumentum: Letöltés Státusz: Közzétételkori szövegállapot szerinti Hatályos Év: 2023