A Fővárosi Törvényszék 2017. június 7-én T. Gy. vádlottat előre kitervelten elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt 11 év fegyházbüntetésre, a cselekményben neki segítséget nyújtó testvéreit, T. J-t és T. J-t 8-8 év, negyedik társát, B. L-t pedig 4 év fegyházbüntetésre ítélte. Kötelezte a vádlottakat a több millió forintos bűnügyi költség viselésére is.

 

A törvényszék megállapította, hogy T. Gy. ismeretlen okból elhatározta, megöli L. Cs. sértettet. A tervéhez társai segítségét kérte. T. Gy. 1996. november 13-án este, a budapesti Ügetőn négyszer rálőtt a sértettre, amiből három lövés L. Cs.-t eltalálta. Ezalatt társai a figyelést és a menekülést biztosították. A sértett életben maradt, sikerült bemenekülnie az egyik istállóba, de olyan életveszélyes sérüléseket szenvedett, hogy szakszerű orvosi ellátás nélkül meghalt volna.

 

Az ítélet szerint a cselekményben további személyek is részt vettek. V. R. esetében az eljárás elkülönítésre került és a tárgyalásról lemondása miatt őt a Fővárosi Törvényszék ugyanezen bűncselekmény miatt 2015. december 8. napján, mint együttműködő terheltet felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. A cselekményhez másik bűntársként kapcsolódó személy, P. Cs. az eljárás során elhunyt.

 

A vádlottak közül a T. testvérek tagadták a bűncselekmény elkövetését. B. L. lényegében beismerő vallomást tett. T. Gy. védekezése szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda azért konspirált ellene nyomozást, mert számos bűncselekmény kapcsán nem volt hajlandó együttműködni velük.

 

A bíróság az ítélet indoklásában rámutatott arra, hogy az eljárás azért húzódott el ilyen jelentős mértékben, mert a nyomozó hatóság a büntetőeljárást 1997. július 11-én megszüntette, ugyanis az akkori adatok alapján az elkövető kiléte nem volt megállapítható. Ezt követően a Fővárosi Főügyészség 2014. szeptember 23-án újra elrendelte a nyomozást, melynek eredményeként 2016. április 4-én emelt vádat.

 

A Fővárosi Törvényszék 2016. június 15-től 16 tárgyalási napot tartott, amin a vádlottak mellett közel 60 tanút hallgatott meg, továbbá 30 tanú vallomását is felolvasta. Az ügyben eljáró fegyver- és orvosszakértők részletes meghallgatása három napot vett igénybe. A bíróság a döntését mintegy 15 ezer oldalnyi irat alapján hozta meg.

 

A törvényszék a vádlottak bűnösségét B. L. vádlott beismerő, saját magát és társait terhelő, valamint V. R. és R. L. tanúk terhelő vallomásaival, illetve a mobiltelefonos híváslista és a cellainformáció adataival indokolta. A bizonyítási eljárás kuriózuma volt, hogy a bíróság V. R-t úgynevezett zártcélú távközlő hálózat útján hallgatta meg, mert a tanú félt a vádlottaktól.

 

A bíróság kifejtette, hogy tárgyalási szakban sem sikerült kétséget kizáróan bizonyítani azt, hogy T. Gy. miért akarta lelőni a sértettet, ez azonban nem volt akadálya a vádlotti felelősségre vonásnak.

  

Az ítélet szerint, mivel T. Gy. 4 lövést adott le, életfontosságú testrészekre és korábban azt is kijelentette, hogy meg fogja ölni a sértettet, tehát cselekménye szándékos emberölésnek minősül. Társai a figyelést és a menekülést biztosították, ezért cselekményük bűnsegédi.

 

Rámutatott a törvényszék arra, hogy a vádlottak megtervezték az elkövetés helyét és idejét, a végrehajtás módját, felosztották egymás között a feladatokat, előzetesen terepszemlét tartottak, kiválasztották a lövés ideális pozícióját és a menekülési útvonalat, ezért cselekményük előre kiterveltnek minősül.

 

A bíróság leszögezte azt is, hogy a minősítő körülmény B. L. és V. R. vonatkozásában is fennállt, akik pár órával a cselekmény elkövetése előtt tudták meg T. Gy. tervét.

 

A bíróság enyhítő körülményként értékelte azt, hogy a bűncselekmény kísérleti szakaszban rekedt, de csekélyebb súllyal, mert T. Gy. mindent megtett annak érdekében, hogy a sértettet megölje, L. Cs. életben maradása csak a véletlennek volt köszönhető.

 

Súlyosító körülményként vette figyelembe a bíróság azt, hogy a sértett a lövések hatására maradandó fogyatékosságot szenvedett.

 

A jogszabály szerint a minősített emberölés büntetési tétele 10 évtől 20 évig, illetve életfogytig tartó szabadságvesztés is lehet.

 

Az indoklás szerint a cselekmény végrehajtóját kellett a legsúlyosabb büntetéssel sújtani, míg a belső arányosságra és a bűnsegédi elkövetésre figyelemmel lehetőséget látott a bíróság a két T. testvér esetében az úgynevezett enyhítő szakasz alkalmazásával enyhébb büntetés kiszabására. Ugyanakkor B. L. vonatkozásában további enyhítő körülményként értékelte a beismerő vallomását, ezért esetében mód volt a további enyhítésre.

 

Az ügyész súlyosítás érdekében, míg a vádlottak többnyire felmentés, illetve enyhítés miatt  jelentettek be fellebbezést.

 

A törvényszék elutasította az ügyész azon indítványát, hogy a T. testvéreket helyezze előzetes letartóztatásba. A bíróság fenntartotta valamennyi vádlott házi őrizetét, melynek betartását a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz alkalmazásával kell ellenőrizni. E körben rámutatott a törvényszék arra, hogy a vádemelést követően a vádlottak nem szöktek el, a házi őrizettel továbbra is biztosítható a jelenlétük a büntetőeljárásban.

 

Az eljárás másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik.

 

Budapest, 2017. június 07.

 

Fővárosi Törvényszék Sajtóosztály