A Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletet hirdetett egy büntetőügyben, amely 24 személlyel szemben indult többek között különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, valamint az adóbevételt jelentős mértékben csökkentő adócsalás bűntette miatt. Két vádlottal szemben elhalálozásuk miatt korábban megszüntették az eljárást, így a 2024. március 5-i tárgyaláson csak 22 személy vonatkozásában ért véget elsőfokon a büntetőügy.

Az ítélet szerint egy – néhány kerületi önkormányzatot magába foglaló – parkolási társulás az érintett önkormányzatok parkolási rendszerének üzemeltetésére szerződést kötött egy kft.-vel. Ez utóbbi tevékenységébe alvállalkozókat is bevont. Az üzemeltetés hatékonyabbá tétele címén az alvállalkozók is újabb alvállalkozókat vettek igénybe. A vádlottak a parkolás-gazdálkodási rendszer üzemeltetése során kiszervezett tevékenységekkel és megrendelt szolgáltatásokkal vagyoni hátrányt okoztak a gazdasági társaságoknak. Egyes vádlottak a parkolóautomaták takarítására, útburkolati jelek festésére kötött vállalkozói szerződésekhez kapcsolódóan fiktív számlázási láncolatot alakítottak ki az adóalap jogosulatlan csökkentése érdekében. 

A törvényszék az I., II. és VI. rendű vádlottal szemben 6 év 6 hónap, 4 év 6 hónap, illetve 6 év 10 hónap letöltendő börtönbüntetést, valamint 7 és 5 év közügyektől eltiltást szabott ki. A vádlottakat 7, illetve 5 évre eltiltotta attól, hogy gazdasági társaság általános vezetését ellátó szerv tagjai vagy egyszemélyi vezetői, illetve gazdasági társaság felügyelőbizottságának tagjai legyenek.

Az V., VII., VIII., IX., X., XVIII. és XX. rendű vádlottat 2 év – többségében 5 év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte a bíróság. Ezen felül a bíróság mindegyikükkel szemben pénzbüntetést is kiszabott, amelynek legkisebb összege 800 ezer, legnagyobb tétele pedig 25 millió forint. A VII. rendű terheltet 3 évre, a VIII. és X. rendűt pedig 5 évre eltiltotta attól, hogy gazdasági társaság általános vezetését ellátó szerv tagjai vagy egyszemélyi vezetői, illetve gazdasági társaság felügyelőbizottságának tagjai legyenek.

A XIV., XV., XVII., XIX. és XXI. rendű vádlottra 1 év 6 hónap, illetve 1 év 8 hónap – különböző tartamú próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetést, valamint 500 ezer és 900 ezer forint közötti pénzbüntetést szabott ki a bíróság.

A bíróság 4 vádlottat – XI., XIII., XVI. és XXII. rendűt – jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt 1 millió 200 ezer és 2 millió forint pénzbüntetésre ítélt. A XXIV. rendű terheltet felmentette az ellene bűnsegédként elkövetett jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt emelt vád alól, míg a XXIII. rendű vádlott ellen bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt indult eljárást megszüntette.

A törvényszék ezen felül 287 millió forint és 20 millió forint közötti – összesen 387 millió forint – pénzbírságot is kiszabott 4 jogi személlyel szemben, a magánfelek polgári jogi igényének érvényesítését pedig egyéb törvényes útra utasította.

A bíróság indokolásában kiemelte az ügy rendkívüli bonyolultságát, hiszen elsősorban emiatt telt el a vádemelés és az ítélethirdetés között viszonylag hosszabb idő. Az ügyben a vádlottak, a kihallgatott tanúk egyaránt nagy száma, a szakértői vélemények és a szakértők meghallgatásai, az eljárás közben kitört Covid-járvány mind az eljárás lefolytatását hátráltató tényező volt. A bíró indokolásában hangsúlyozta továbbá azt is, hogy az ítéleti tényállást a bizonyítási eljárás eredményeként módosított vád alapján lehetett megállapítani azzal, hogy a bíróság további pontosítások, kiegészítések, egyes vádpontok tekintetében az összegek újraszámolásával, táblázatok beszúrásával tett eleget ténymegállapítási kötelezettségének.

Az eljárás során beszerzett és becsatolt okirati bizonyítékok, a tanúk vallomásai, az elkészült szakértői vélemények alapján kétséget kizáró módon lehetett állást foglalni a vádlottak büntetőjogi felelőssége tekintetében. A bíróság az említett bizonyítékok összefüggő és zárt láncolata alapján tudta megállapítani a vádlottak bűnösségét.

Büntetéskiszabás körében valamennyi vádlott javára értékelte a bíróság az időmúlást, a büntetlen előéletüket, valamint a bűnsegédi alakzatot. Ugyanakkor súlyosító körülmény volt a kettőnél nagyobb számú halmazat, a cselekmények folytatólagos, hosszan tartó elkövetése.

A kihirdetett ítélet nem jogerős. 

A bíróság elutasította az I. és VI. rendű vádlottak letartóztatására irányuló ügyészi indítványt.
A végzés ellen az ügyész fellebbezést jelentett be, így az nem végleges.
Az ügy másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik.

Budapest, 2024. 03. 05.

Fővárosi Törvényszék Sajtóosztály