![]()
A bírósági közvetítői eljárás
A közvetítés – vagy más néven mediáció – egy olyan, a hagyományos vitarendezési (peres) eljárásoktól lényegesen eltérő megoldás, melynek az a célja, hogy a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezéssel zárják le a vitájukat. Ehhez a vitában nem érintett, semleges, pártatlan harmadik személy (mediátor) segítségét veszik igénybe.
A bírósági közvetítés mindezeken túl ahhoz is segítséget nyújt, hogy a per megindulásakor, illetve a per folyamán bármikor, (fellebbviteli eljárásban is) gyorsan, hatékonyan rendezhető legyen a jogvita. A közvetítői eljárás igénybevételével a már elkezdődött per néhány hét alatt befejezhető. A bírósági közvetítés lehetővé teszi, hogy a felek per helyett párbeszéd útján megállapodásra jussanak.
Mi a közvetítői eljárás előnye a perhez képest?
A közvetítői eljárás lényegesen gyorsabb, rugalmasabb, mint a bírósági peres eljárás. A közvetítői eljárásban nem fordulhat elő az, mint ami egy perben, hogy az egyik fél nyer, a másik pedig veszít. A bíróságon dolgozó közvetítő kapcsolatba lép a felekkel, közvetlen, oldott légkörben segít nekik a konfliktus feltárásában és abban, hogy maguk találják meg a megoldást a problémájukra. A megegyezéssel mindkét fél nyer, miközben a megegyezés növeli a felek egymás iránti bizalmát, és javítja a konfliktus miatt megromlott kapcsolatokat is.
További előnye még, hogy a bírósági közvetítői eljárás - a bírósági tárgyalással szemben - nem nyilvános, sőt a bírósági közvetítőnek az eljárás során tudomására jutott tényekkel, adatokkal kapcsolatban szigorú titoktartási kötelezettsége van. Tehát az előtte elhangzottakról a perben eljáró bírónak sincs tudomása. A felek közös döntésén múlik, hogy az elhangzottakról kinek mit hoznak a tudomására.
Van-e pénzbeli előnye a bírósági közvetítésnek?
A bírósági közvetítés illetékmentes, a bírósági közvetítőnek nem kell díjat fizetni és sikeres megállapodás esetén a felek a perben – 90% - 70% - 50% illetékkedvezményben részesíthetők.
Kinek érdemes igénybe venni, és milyen esetekben a bírósági közvetítői eljárást?
Bárki bírósági közvetítőhöz fordulhat a vitás ügyével. Az eljárásban az vehet részt, akinek peres vagy perenkívüli ügye már folyamatban van a bíróságon.
Közvetítés per nélkül
Akinek nincs peres ügye folyamatban és nem is kíván pereskedni a vitás ügyében vagy nem bírósági közvetítőhöz kíván fordulni a folyamatban lévő perében, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium honlapján található névjegyzékben szereplő közvetítők közül is választhat. A névjegyzékben lévő mediátorok közvetítő tevékenységéért díjat kell fizetni és felszámíthatják az egyéb költségeiket is, melyek kifizetése a hozzájuk forduló feleket terheli.
Milyen típusú viták rendezhetők bírósági közvetítéssel?
- családjogi viták, például házasság felbontása, gyermekelhelyezés, illetve szülői felügyeleti jog gyakorlása tárgyában indult jogvita, láthatási, vitás kapcsolattartási jog körében, vagyonmegosztás esetén
- szerződéses (pl.: devizahiteles perek!) és szerződésen kívüli jogviták, kártérítés, szavatosság, birtokvita, szomszédjogok
- gazdálkodó szervezetek egymás közötti vitái
- munkajogi viták, amelyben a munkáltató és a dolgozó között rendezhetők a munkabérrel
- munkaviszonnyal, munkaszerződéssel kapcsolatos vitás kérdések
- 2018. január 1. napjától egyes közigazgatási perekhez kapcsolódó jogviták
Mikor nincs helye közvetítésnek?
Nem lehet igénybe venni a közvetítői eljárást végrehajtási, apaság megállapítása iránti, gondnokság alá helyezési, a gondnokság megszüntetésére irányuló perekben. Nincs helye akkor sem közvetítésnek, ha a felek között erőszakos előzmény volt vagy valamelyik fél pszichés vagy kóros állapota miatt.
Hogyan zajlik a közvetítői eljárás?
A bírósági közvetítő segít a felek közti párbeszéd helyreállításában. A felek álláspontjának meghallgatását követően a felek közti írásbeli megállapodás, létrejöttét és annak jóváhagyását segíti. A megállapodást a felek és a közvetítő is aláírja. Ha a felek meg tudnak egyezni, a megállapodásnak azt a részét, amiben a jogvitájukkal bírósághoz fordultak, a peres ügy bíróságának bírája az egyezséget ítélet hatályú végzéssel jóváhagyhatja, ha ezt a felek közösen kérik.
A közigazgatási perhez kapcsolódó bírósági közvetítői eljárásban a felek egyezséget kötnek. A felek között létrejött egyezséget a bírósági közvetítő a közvetítés befejezéseként írásba foglalja és az egyezséget a peres ügy bíróságának megküld. A perbíróság az egyezséget megvizsgálja és jóváhagyhatósága esetén ítélet hatályú végzésbe foglalva jóváhagyja.
Ugyanakkor abból sem származik a feleknek hátránya, ha nem sikerül megállapodni, egyezséget kötni a közvetítői eljárás keretében. Ebben az esetben a bíróság a peres eljárást lefolytatja és a bíróság dönti el a jogvitát. A peres eljárás folytatását a felek is kérhetik.
Mi a kötelező közvetítés?
A 2014. március 15-től hatályos Ptk. Családjogi Könyve bevezette a kötelező közvetítés fogalmát a szülői felügyeleti jog rendezése érdekében, a szülő-gyermek közötti kapcsolattartás és a gyermek harmadik személynél való elhelyezése körében, beleértve a határon átnyúló jogvitákat is.
Ez azt jelenti, hogy ezekben a perekben a bíró kötelezheti a feleket, hogy kölcsönösen együttműködve forduljanak közvetítőhöz és vegyenek részt az első közvetítői megbeszélésen, ahol meghallgatják a közvetítő tájékoztatóját. A közvetítői eljárás megindulása és lefolytatása ebben az esetben is a felek önkéntes döntésén múlik.
A közvetítésre kötelező, nem fellebbezhető végzésével a bíróság egyidejűleg felfüggeszti a per tárgyalását. Az eljárás folytatása után – a felek közös kérelmére – a bíróság jóváhagyhatja a közvetítői eljárásban kötött megállapodásukat, mint perbeli egyezséget és rendelkezik a peres illeték mérsékléséről. Amennyiben nem vezetett eredményre a közvetítés, a per folytatódik és a vitás kérdésekben a bíróság dönt.
A házasság felbontása iránti perekben a bíró – ha indokoltnak látja - ajánlhatja a feleknek, hogy menjenek el és próbáljanak megállapodni a vitás kérdésekben közvetítő segítségével. Természetesen a közvetítői eljárás javasolható nemcsak családjogi, hanem más közigazgatási, polgári, gazdasági, munkaügyi perekben is, és a peres eljárás bármely szakaszában.
Hogyan kezdeményezze a bírósági közvetítést?
A bíróságok honlapjáról letölthető vagy az ügyfélfogadási irodákban hozzáférhető nyomtatványok között megtalálható a bírósági közvetítés lefolytatása iránti KÉRELEM, de a közvetítés lefolytatását saját kezűleg írt kérelemben is kérheti, a felek elérhetőségi adatai feltüntetésével (név, cím, e-mail cím, telefonszám), hogy a közvetítő elérhesse a feleket. Ha csak az egyik fél nyújtja be a kérelmet a bíróságra, kérésére a bírósági közvetítő megszerzi a másik fél beleegyezését is. A kérelem benyújtását követően néhány napon belül felveszi a kapcsolatot a felekkel akár emailen, vagy telefonon, hogy időpontot egyeztessen az első közvetői megbeszélésre.
Amennyiben az első közvetítői megbeszélést követően úgy döntenek, hogy részt kívánnak venni a bírósági közvetítői eljárásban, a bírósági közvetítő előtt egy erre irányuló Nyilatkozatot kell közösen aláírniuk, amivel elindul a közvetítői eljárás.
Ki lehet bírósági közvetítő és hol találja?
Bírósági közvetítő az a bírósági titkár, rendelkezésre álló állományban lévő nyugalmazott bíró – 2014. március 15-től - bíró lehet, aki rendelkezik az ehhez szükséges szakmai képzettséggel és az Országos Bírósági Hivatal elnöke bírósági közvetítővé jelölte ki.
Az országban kijelölt bírósági közvetítők névjegyzéke elérhetı a www.birosag.hu oldalon.
Válassza a bírósági közvetítést!
Keresse a bírósági közvetítőket!
A Székesfehérvári Törvényszékre érkezett visszajelzések a bírósági közvetítés jogintézményéről, a bírósági közvetítők munkájáról
A bírósági fogalmazói álláshelyek pályázat útján nyerhetőek el.