A Győri Törvényszék elsőfokú ítéletében N. Gy. vádlottat terrorcselekménnyel fenyegetés bűntette és zaklatás vétsége miatt négy év – börtönben végrehajtandó – szabadságvesztésre és négy év közügyektől eltiltásra ítélte. A bíróság rendelkezett arról is, hogy a vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

A Kecskeméti Járásbíróság előkészítő ülésen hirdetett ítéletet annak az 55 éves nőnek az ügyében, aki 2019. február 2. napján Kecskeméten halálra gázolt egy zebrán szabályosan haladó gyalogost. A vádlott a piros lámpa tiltása ellenére haladt át a kereszteződésen.

A vádlott a bíróságon a bűnösségét beismerte, lemondott a tárgyalásról. Nyilatkozatát a bíróság elfogadta és 1 év 9 hónap fogházra ítélte, aminek a végrehajtását 2 évre felfüggesztette. Egyúttal 2 évre eltiltotta a járművezetéstől, ami utánképzési kötelezettséggel is jár.

A héten két olyan ügyben is tartottak előkészítő ülést a Fővárosi Törvényszék illetékességi területén, amelyben kiskorúak váltak rablások áldozataivá. A két ügy összesen három vádlottja közül csak egy ismerte be részben a bűnösségét, a többiek tagadták a terhükre rótt vádakat, így mindkét esetben tárgyalást tart majd a bíróság. 

Bűnösnek találta kifosztás, lopás bűntette és lopás vétsége bűntettében a Debreceni Járásbíróság azt a férfit, aki 2011 márciusa és novembere között károsított meg több fekvőbeteget és diákokat a Debreceni Klinikák területén. B. Attila összesen 15 bűncselekményt követett el, ezért halmazati büntetésként 3 év 10 hónap szabadságvesztésre ítélte a bíróság, valamint 4 évre a közügyek gyakorlásától is eltiltotta. A vádlottnak az egyik sértett számára a jogerős döntést követő 15 napon belül 43 ezer forintot is meg kell fizetnie.

A Debreceni Ítélőtábla Dr. Ficsór Gabriella vezette tanácsa megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezte a Miskolci Törvényszék ítéletét és új eljárás lefolytatására utasította a másodfokú bíróságot. A megalapozatlanság oka, hogy nem lehet megállapítani, hogy a másodfokú bíróság a felvett szakértői bizonyítást követően milyen tényeket mellőzött az első fokú bíróság tényállásából, azaz mit tekintett felülbírálható, irányadó tényállásnak.

Az ügyről

A Székesfehérvári Törvényszék a 2021. október 22-én meghozott ítéletében a vádlottat felmentette az emberölés bűntette miatt emelt vád alól. A Fejér Megyei Főügyészség az ítélethirdetést követően a vádlott bűnösségének megállapítása és szabadságvesztés büntetés kiszabása érdekében fellebbezést jelentett be, melyet a Győri Fellebbviteli Főügyészség a bírósági ítélet és az iratok átvizsgálását követően visszavont. Ezzel a felmentő ítélet jogerőre emelkedett.

 A Szolnoki Törvényszéken jogerősen lezárult annak a 35 éves, büntetlen előéletű nőnek a büntetőügye, aki az egyik takarékszövetkezet két jászsági kirendeltségének fiókvezetőjeként 2014 és 2018 között összesen mintegy 21 millió forintot csalt ki az egyik ügyfelétől. Kihasználva vezetői pozícióját és az ügyfelével azonos vezetéknevét csaknem fél évtizeden át, rendszeresen vett fel, illetőleg utalt át magának többszázezres, de volt, hogy milliós összegeket, amihez a pénztárbizonylatot is aláírta a mit sem sejtő ügyfél helyett.

2019. május 29-én hirdet elsőfokú ítéletet a Fővárosi Törvényszék abban a büntetőeljárásban, amelyben az ügyészség S. P.-t és 5 társát nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés bűntettével vádolja.

A Fővárosi Törvényszék 2016. február 5-én ítéletet hirdetett a H. István és társai ellen emberen végezhető kutatás szabályai megszegésének bűntette miatt indult büntetőügyben.