A Fővárosi Törvényszék az M. R. ellen közúti baleset gondatlan okozásának vétsége és más bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás nyomozati szakában az elsőfokú bíróság házi őrizetet elrendelő döntését helybenhagyta.

 

A rendelkezésre álló adatok alapján a gyanúsított 2017. május 15-én az általa - érvényes vezetői engedély nélkül - vezetett személygépkocsival közlekedett Budapest XIII. kerületében a Dózsa György úton, a Váci út irányából a Kassák Lajos utca irányába, a külső forgalmi sávban. A gyanúsított a megengedett 50 km/órás sebességet lényegesen túllépve, a Dózsa György út - Kassák Lajos utca kereszteződéséhez érve, a forgalomirányító jelzőlámpa szabad jelzésére behajtott a kereszteződésbe, ahol összeütközött a Dózsa György úton, a Tüzér utca irányából a Kassák Lajos utca irányába, a belső forgalmi sávban haladó és a kereszteződésben a jelzőlámpa szabad jelzésére balra kanyarodó Citröennel. Az ütközés következtében a járművek felsodródtak a járdára, ahol elütötték a trolibusz megállóban várakozó gyalogosokat. A baleset következtében a Citröen két utasa meghalt, az autó sofőrje és az egyik gyalogos súlyos, míg a két másik gyalogos könnyebb sérüléseket szenvedett. A balesetet követő vizsgálat megállapította, hogy a gyanúsított a balesetet megelőzően kokaint fogyasztott.

 

A gyanúsított cselekménye bizonyítottság esetén halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége és kábítószer fogyasztásával elkövetett kábítószer birtoklás vétségének a megállapítására lehet alkalmas.

 

A gyanúsítottal szemben folyamatban lévő büntetőeljárásban a Fővárosi Főügyészség a bűnismétlés veszélyére hivatkozással indítványozta a gyanúsított előzetes letartóztatásának az elrendelését. A bírósági ülésen a védő az ügyészi indítvány elutasítását és elsődlegesen a gyanúsított szabadlábra helyezését, másodlagosan vele szemben enyhébb kényszerintézkedés elrendelését kérte. A Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírája 2017. augusztus 21-én a gyanúsítottal szemben házi őrizetet rendelt el. Az elsőfokú határozattal szemben az előzetes letartóztatás elrendelése érdekében az ügyész jelentett be fellebbezést, ugyanis az ügyészség álláspontja szerint a gyanúsítottat csak a legszigorúbb kényszerintézkedés tarthatja vissza újabb bűncselekmény elkövetésétől. 

 

A büntetőeljárási törvény szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy szabadlábon védekezzék. Ezt korlátozni, bárkinek a szabadságát elvonni csak a törvényben meghatározott okból lehet. Az előzetes letartóztatás a gyanúsított személyi szabadságának a bírói elvonása a jogerős ügydöntő határozat meghozatala előtt. Az elrendelésének szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt folytatott eljárásban akkor van helye, ha a gyanúsított megszökött vagy az eljárás során ellene újabb, szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény miatt eljárás indult, illetve ha fennáll a gyanúsított szökésének, elrejtőzésének, a bizonyítás megnehezítésének, valamint a bűnismétlés veszélye.

 

A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy kényszerintézkedés alkalmazásának az általános feltétele, azaz szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett bűncselekmény elkövetésének a megalapozott gyanúja fennáll.

 

Az első és a másodfokú bíróság vizsgálta a kényszerintézkedés elrendelésének különös oka, azaz a bűnismétlés veszélyének a fennállását és ennek során megállapította, hogy a gyanúsított büntetett előéletű, illetve a bűncselekményeket folyamatban lévő büntetőeljárás hatálya alatt követte el. Az ellene folyamatban lévő büntetőeljárások tárgya közúti veszélyeztetés bűntette mellett garázdaság vétsége és testi sértés vétsége. A jelen ügyben terhére rótt bűncselekmény elkövetését megelőzően a hatóság 6 hónapra visszavonta a vezetői engedélyét, ez azonban nem tartotta vissza attól, hogy a balesetet követően is engedély nélkül vezessen, ami miatt a rendőrség 2017. június 16-án pénzbírsággal sújtotta. 

 

Figyelemmel a gyanúsított közlekedési múltjára, illetve arra a körülményre, hogy a közlekedés rendjét sértő, szándékos bűncselekmény miatt folyamatban lévő büntetőeljárás alatt ismételten, a közlekedési szabályok durva megsértésével elkövetett bűncselekmény gyanúsítottjává vált, tartani lehet attól, hogy szabadlábon hagyása esetén újabb, a közlekedés rendjét sértő bűncselekményt követ el. Tehát a bíróság álláspontja szerint a kényszerintézkedés különös okaként szabályozott bűnismétlés veszélye fennáll. Az iratok alapján megállapítható, hogy a kényszerintézkedés elrendelésének további különös okai - szökés, elrejtőzés veszélye, illetve a bizonyítási eljárás veszélyeztetése – nem állnak fenn.

 

A bíróságnak az eljárás minden szakaszában törvényi kötelezettsége vizsgálni, hogy a gyanúsítottal szemben alkalmazható-e olyan kényszerintézkedés, amely az előzetes letartóztatásnál kisebb korlátozás mellett is megvalósítja az előzetes letartóztatás célját. A bíróság előzetes letartóztatás helyett házi őrizetet is elrendelhet, amelynek esetén a gyanúsított a kijelölt ingatlant csak meghatározott célból, különösen a mindennapi élet szokásos szükségleteinek biztosítása vagy gyógykezelés miatt az ott írt időben és távolságra (úti célra) hagyhatja el. Jelen ügyben a  gyanúsított rendezett lakhatási és megélhetési körülményeire tekintettel - amelyet a nyomozás eddigi adatai sem cáfoltak - a bíróság álláspontja szerint a bűnismétlés veszélye a házi őrizet elrendelésével kiküszöbölhető, ugyanis megakadályozza őt abban, hogy a jövőben a közlekedésben részt vegyen. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság döntése a szükségesség és az arányosság elvének megfelel. 

 

Ha az eljárás során a gyanúsított bármikor megszegi a házi őrizet szabályait vagy eljárási cselekményen idézés ellenére, ok nélkül nem jelenik meg, akkor őrizetbe vehető, vagy elrendelhető az előzetes letartóztatása. 

 

2017. augusztus 30.

Fővárosi Törvényszék Sajtóosztály