Végzésével helybenhagyta a Szegedi Ítélőtábla a testi sértés bűntette és más bűncselekmény miatt T. CS. I. rendű vádlott ellen folyamatban volt büntetőügyben az elsőfokon eljárt Szegedi Törvényszék ítéletét. A bíróság halált okozó testi sértés bűntettében továbbá emberkereskedelem és kényszermunka bűntettében mondta ki bűnösnek a vádlottat. Az I. rendű vádlottal szemben elsőfokon kiszabott 7 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés és 7 év közügyektől eltiltás ezzel jogerőre emelkedett.
A bíróság által megállapított tényállás lényege szerint az I. rendű vádlott egy 2019-ben Tömörkény településre költözött párral megismerkedett, gazdálkodásukat rendszeresen segítette. Ennek során a pár férfi tagjával – a későbbi sértettel - összebarátkozott, míg annak élettársával egymásba szerettek. A szerelmi viszonyról tudomást szerző sértett a barátjának felajánlotta, hogy fizetség ellenében élettársát elengedi vele. A vádlott végül 2021. áprilisában e célból 3,5 millió forintot adott át a sértettnek, aki viszont további összeget követelt. Ennek nyomán szóváltásba és kölcsönös dulakodásba keveredtek, mely során a vádlott egy vascsővel legalább két alkalommal, nagy erővel fejen ütötte a sértettet, aki a bántalmazás következtében az életét vesztette. A vádlott ezt követően a sértett holttestét - annak tanyájáról - autóval elszállította, és ismeretlen helyre rejtette. A később hazaérkező nőnek azt mondta, hogy volt élettársát ismeretlen személyeknek adta át, hogy gondoskodjanak a végleges eltüntetéséről. Ezután megkérte a nőt, hogy tegyen a rendőrségen valótlan bejelentést a férfi eltűnéséről. Az így elindult körözési eljárásban azonban kiderült, hogy a férfi és a nő vallomása valótlan volt.
Az elsőfokú bíróság döntésével szemben az I. r. vádlott és védője elsődlegesen eltérő tényállás megállapítása és erre tekintettel a vádlott felmentése érdekében, másodsorban eltérő minősítés érdekében a kiszabott büntetés enyhítése végett jelentett be fellebbezést. Az ügyészség az elsőfokú bíróság ítéletének helyben hagyására tett indítványt.
Az immár jogerős döntés szóbeli indokolása során Dr. Nagy Erzsébet tanácselnök kiemelte, hogy a bejelentett - felmentést célzó - védelmi fellebbezés alaptalan volt. A Szegedi Ítélőtábla eljáró tanácsa az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást – a másodfokú eljárásban a jogi indokolásban tett kisebb helyesbítéssel és kiegészítésekkel – megalapozottnak találta. Erre tekintettel a védelem tényállást támadó fellebbezése - mely a vádlott felmentésére irányult – nem foghatott helyt, hiszen megalapozott tényállás esetén a másodfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem állapíthat meg eltérő tényállást.
Megállapította továbbá, hogy a törvényszék többségében helyesen hívta fel és értékelte az I. rendű vádlott vonatkozásában releváns, a büntetés kiszabása szempontjából lényeges súlyosító és enyhítő körülményeket, azok csak minimális pontosításra szorultak. Ezeket figyelembe véve a Szegedi Ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy bár az I. rendű vádlott vonatkozásában az enyhítő körülmények vannak túlsúlyban, a vele szemben elsőfokon kiszabott, a középmértéket jelentő 7 év szabadságvesztés és 7 év közügyektől eltiltás arányos és törvényes büntetés, az ügy minden körülményét - főként a halálos eredmény bekövetkezését - figyelembe véve minden szempontból alkalmas a büntetéssel elérni kívánt célok maradéktalan megvalósulásához. A büntetés enyhítésére tehát nem látott lehetőséget az ítélőtábla.
A jogerős végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
Az Esztergomi Járásbíróság közokirat-hamisítás bűntette és hamis vád vétsége miatt indult ügyben büntetővégzésében 350.000 forint pénzbüntetést szabott ki azzal a nővel szemben, aki egy volt barátnője nála maradt lakcímkártyájával igazolta magát a rendőrök előtt. A vádlott tárgyalás tartását kérte, mely alapján a bíróság előkészítő ülést tűzött ki 2024. május 21. napjára. A nő a tárgyalás tartási kérelmét visszavonta, ezért a büntetővégzés jogerőre emelkedett.
Ősszel induló interjú sorozatunkban bírósági fogalmazókat kérdezünk szakmai tapasztalataikról, jövőbeli terveikről, és arról, hogy az Új Generáció tagjaként milyen a benyomásuk a képzési rendszerről, milyen fejlődési lehetőségek állnak nyitva előttük. A fogalmazók által megnevezett, számukra inspirációt megtestesítő kollégáktól pedig arra keresünk választ, hogy ők milyennek látják ma az Új Generációt.
A Tatabányai Járásbíróság nyilvános, folytatólagos tárgyaláson hozott ítéletet azzal a férfivel szemben, aki egy nőt és egy férfit bántalmazott egy lépcsőház előtt. A bíróság a vádlottat testi sértés bűntette, testi sértés bűntettének kísérlete és garázdaság vétsége miatt, halmazati büntetésül 6 hónap börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélet jogerős.
Az emberölés bűntette miatt K. L. ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Ítélőtábla az enyhítés érdekében bejelentett védelmi fellebbezéseket nem találta alaposnak, ezért a 2023. november 21-én megtartott tanácsülésen az elsőfokú bíróság ítéletét kisebb változtatásokkal helybenhagyta. A döntés jogerős. A terhelt a kiszabott szabadságvesztésből nem bocsátható feltételes szabadságra.
öbbek között a törvényalkotás folyamatáról, a közigazgatási bíráskodás továbbfejlesztésében betöltött szerepéről, alkotmányos jelentőségéről és a jogalkalmazási kérdéseiről esik majd szó azon a Wlassics Gyula Emlékkonferencián, amelyet december elején szervez az Országos Bírósági Hivatal és a Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület (KEJE), a Kúria és a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesületének támogatásával.
Kihívások és trendek az igazságszolgáltatásban és a szakkönyvtárakban címmel rendeztek szakmai konferenciát a Kúrián és a Fővárosi Törvényszéken. A szakmai konferencia az Országos Bírósági Hivatal (OBH), a Kúria Tőry Gusztáv Jogi Szakkönyvtára, a Fővárosi Törvényszék Könyvtára és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) Jogi Szekció közös szervezésében valósult meg.
Február 22-e, a bűncselekmények áldozatainak világnapja. Ebből az apropóból rendezett az Országos Bírósági Hivatal (OBH) tudományos konferenciát 2019. február 18-án. A rendezvény szorosan kapcsolódik az OBH „Tanúgondozás és áldozatvédelem országos programjához”, amelynek fókuszában a tárgyalásra idézett tanúk és a bűncselekmények áldozatainak minél szélesebb körű támogatása áll.
A fogalmazói versenyvizsga célja , hogy felmérje többek között a pályázók jogi műveltségét, szóbeli kifejező-, döntés- és konfliktuskezelési képességét. A felvételi versenyvizsga írásbeli fordulóján 53 vizsgázó mérte össze tudását március 11-én a Magyar Igazságügyi Akadémián. A jogi végzettségű pályázókat 2019 I. félévében összesen 31 bírósági fogalmazói álláshely várja.
A Komáromi Járásbíróság nyilvános előkészítő ülésen, kiskorú veszélyeztetésének bűntette és kapcsolati erőszak bűntette miatt indult ügyben hozott ítéletet. A bíróság a vádlottat 2 év, végrehajtásában 2 évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, eltiltotta bármely olyan foglalkozástól, amellyel tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végezheti, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyba kerülhet, valamint a sértett gyermek vonatkozásában a szülői felügyeleti jogot megszüntette. Az ítélet jogerős.
Dr. Gyarmathy Judit az Országos Bírósági Hivatal Elnökhelyettese tájékoztatta az Országos Bírói Tanácsot arról, hogy dr. Handó Tünde az Országos Bírósági Hivatal Elnöke költségvetési többletigényt terjesztett elő. Az előterjesztésben a Bírósági Fejezetnek 2015. január 1. napjától a többletfeladatokkal összefüggésben felmerülő többletigényét részletezte.
A Fővárosi Törvényszék elnöke által létrehozott szervezetfejlesztési projekt fő célja egy olyan hosszú távú, komplex fejlesztő folyamat beindítása volt, amely a Pesti Központi Kerületi Bíróság egész szervezetét felöleli, növelve annak hatékonyságát és teljesítőképességét, valamint a dolgozók jóllétét. Nagyon fontos, hogy ez a folyamat valamennyi érintett közvetlen részvételén és a gyakorlati tapasztalatokra épülő tanulásán alapul.
