Detailed search

A T. T. és társai ellen emberölés és más bűncselekmények miatt indult büntető ügyben 2015. június 2-án 9 órára kitűzött tárgyalás elmarad.
 
Budapest, 2015. június 1.
 
A Fővárosi Ítélőtábla Sajtóosztálya
 
 
Helybenhagyta a Szegedi Ítélőtábla dr. Harangozó Attila vezette büntetőtanácsa a kábítószer birtoklás bűntette miatt Z. B. szerb állampolgár ellen indított büntetőügyben az I. fokon eljáró Szegedi Törvényszék ítéletét. Így a vádlott jogerős büntetése 7 év 6 hónap fegyház és 8 év Magyarország területéről történő kiutasítás lett.
 
Megkezdte a Szegedi Ítélőtábla a D. M. és társai ellen emberrablás és más bűncselekmények miatt indított büntetőügyben a II. fokú tárgyalást. Az első napon elhangzott az ügyész vádbeszéde, és négy vádlott ügyvédje mondta el védőbeszédét. A tárgyalás június 23-án, csütörtökön reggel 9 órakor folytatódik.
Az ukrán állampolgárságú vádlottak 2016. június 1-jén éjjel indultak el a budapesti Keleti pályaudvar környékéről két autóval, egy Mercedes Vitoval és egy Citroën Jumperrel az osztrák-magyar határ felé. A járművek egymás mögött haladtak azonos távolságra és azonos ütemben. A II. r. vádlott által vezetett Citroën gépjármű 11 m3 légterű rakterében 5 fő pakisztáni és 22 fő afgán nemzetiségű, korábban már Magyarországon nyilvántartásba vett és kötelező tartózkodási helyre kijelölt, onnan engedély nélkül eltávozott menekült személy tartózkodott.
Helybenhagyta a Szegedi Ítélőtábla dr. Harangozó Attila vezette büntetőtanácsa az emberölés bűntette miatt P. T. ellen indított büntetőügyben a Kecskeméti Törvényszék I. fokon kihirdetett ítéletét. Így a vádlott jogerős büntetése 14 év fegyház, Magyarország területéről történő 10 év kiutasítás, és 11 ezer forint értékre történő vagyonelkobzás lett. 
 
A jogerős ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

A vádlott és várandós élettársa 2017 januárjától szívességi lakáshasználóként élt P-n. A vádlott 2016 decemberétől már nem rendelkezett rendszeres jövedelemmel. A vádlott 2017. február 10. előtt S. B. I. sértettől pár alkalommal kölcsönkért 1-2 ezer forintot, egy esetben a tartozását a vádlott édesanyja fizette meg a vádlott helyett. Utolsó alkalommal a sértett közölte, hogy többet nem ad a vádlottnak kölcsön. A vádlott 2017. február 10. napján folyamatosan alkoholt fogyasztott.

I. Az I. r. vádlott 2013. augusztus 1-jén indulatos állapotba került, mivel szomszédja értesíteni akarta a rendőrséget az I. r. vádlott engedély nélküli tűzgyújtása miatt. Ezért az I. r. vádlott a szomszédját leszúrással fenyegette meg, majd felé egy késsel szúró mozdulatot tett, ezért őt a sértett 2013. augusztus 5-én feljelentette és joghatályos magánindítványt tett.
 

Elnöki letéti számlaszám:

Magyar Államkincstár
10024003-00285678-21000005

 

Eljárási illetékszámla:

Magyar Államkincstár
10032000-01012561-00000000

Felperes: H.D.

Alperes: MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt.

Típus: Határozat Határozat típusa: Egyedi határozat Sorszám: 236 Dokumentum: Letöltés Státusz: Közzétételkori szövegállapot szerinti Hatályos Év: 2022
Típus: Határozat Határozat típusa: Egyedi határozat Sorszám: 164 Dokumentum: Letöltés Státusz: Közzétételkori szövegállapot szerinti Hatályos Év: 2023

Végzésével helybenhagyta a Szegedi Ítélőtábla a 14. életévét be nem töltött, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt H. J. vádlott ellen indított büntetőügyben az elsőfokon eljárt Kecskeméti Törvényszék ítéletét. A vádlott jogerős büntetése 12 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés és 10 év közügyektől eltiltás lett. A vádlott a szabadságvesztés büntetésből feltételes szabadságra nem bocsátható.

Végzésével helybenhagyta a Szegedi Ítélőtábla az emberölés bűntette miatt M. E. vádlott ellen indított büntetőügyben az elsőfokon eljárt Szolnoki Törvényszék ítéletét. A bűncselekmény elkövetésekor büntetlen előéletű vádlott jogerős büntetése így 9 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés és 9 év közügyektől eltiltás lett. Jelen bűncselekményt érintő büntetőjogi szigorítás értelmében a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. 

Több ponton megváltoztatta a Szegedi Ítélőtábla az L. S. afgán állampolgár és 13 társa ellen emberölés és embercsempészés miatt indított büntetőügyben (ún. „Parndorfi halálkamion-ügy”) az elsőfokon eljáró Kecskeméti Törvényszék ítéletét. 

A vádlott ellenőrizetlenül szedett gyógyszereket tartott magánál, melyeket feszült, zaklatott és ideges állapotában gyakran használt. A vádlott szerette gyermekét, igyekezett gondoskodni róla, azonban nehezen viselte a gondozással járó nehézségeket, mely főként a csecsemő sírásakor ingerült viselkedésében mutatkozott meg. 2016. október 8-án a vádlott gyermekével egyedül maradt a bérelt szobájukban, egyre rosszabbul érezte magát, 11 óra után sorra „kapkodta be” a nála lévő antidepresszáns gyógyszert, melyből késő délutánig 6-8 tablettát bevett.

Végzésével helybenhagyta a Szegedi Ítélőtábla a különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés bűntette miatt Sz. D. vádlott ellen indított büntetőügyben az elsőfokon eljárt Szegedi Törvényszék ítéletét. A bűncselekmény elkövetésekor büntetlen előéletű vádlott jogerős büntetése így életfogytig tartó fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés lett, a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a bíróság 30 évben határozta meg. 

B.G. vádlott a feleségével kötött házasságát a bíróság 2014. április 5-én felbontotta. A volt házastársak vagyonjogi kérdésekben nem tudtak megegyezni, a vádlott a közös vagyonból 62 millió Ft-ot követelt volt házastársától. A vádlott 2015 októberében felkereste B.J.-t, akit arra kért, hogy a házassági vagyonjogi követelését annak bizonyos százaléka fejében „hajtsa be”. A vádlott később arra kérte B.J.-t, hogy ha ez törvényes keretek között nem megy, szervezzen meg egy rablást a volt felesége sérelmére.

A Fővárosi Ítélőtábla 2017. április 5. napján T. V. A. vádlott ellen befolyással üzérkedés bűntette miatt indult büntetőügyben végzést hirdetett, az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte.
 

A Debreceni Törvényszék 2024-ben is sikeresen pályázott az Országos Bírósági Hivatal által meghirdetett Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás pályázaton.

Az „Elfeledett bíróságok Hajdú-Bihar vármegyében” című kiadványt 2024. november 29-én, a Debreceni Járásbíróság dísztárgyalójában tartott könyvbemutatón ismerhették meg a jelenlévők. 

Az ünnepélyes esemény megnyitójában dr. Vágó Zsolt, a Debreceni Törvényszék elnöke elmondta, hogy az országban egyedülálló az a vállalkozás, amelyet a törvényszék teljesített, utalva arra a több mint tizenkét évvel ezelőtt elindított bíróságtörténeti kutatómunkára, amelynek eredményeként 2015 és 2024 között hét ismeretterjesztő-tudományos kiadvány látott napvilágot.

Dr. Senyei György gondolatait a törvényszék elnöke tolmácsolta a meghívottak felé. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a rendezvényre eljuttatott köszöntőjében rámutatott arra, hogy a Ráth Pályázat a bírósági szervezet egyik sikertörténete, hiszen tíz éve tölti be ezt az igen fontos tudásgyarapítással és szervezeti kultúra fejlesztésével kapcsolatos rendeltetését.  

Dr. Kahler Ilona Márta, a Debreceni Törvényszék idén nyáron leköszönt elnöke így emlékezett vissza a több mint egy évtizedes munkára: „…most egy fontos állomáshoz értünk, amikor elmondhatjuk, hogy a vármegye valaha volt összes járásbíróságának és a törvényszéknek is emléket állítottunk egy-egy kiadvánnyal.”

A szervezettörténeti kutatás egyes állomásait, a kiállítások, konferenciák, könyvbemutatók sorát dr. Bagossyné dr. Körtvélyesi Mária fényképek segítségével idézte fel, részletesen ismertetve a korábban és most megjelent kötetek – a Debrecen (2015) Berettyóújfalu (2017), Hajdúböszörmény (2018), Hajdúszoboszló (2019), Püspökladány (2021) és ismételten Debrecen (2022), Derecske, Hajdúnánás, Polgár, Hajdúhadház (2024) - szerzői gárdáját és a kiadványok tartalmát.

Az „Elfeledett bíróságok Hajdú-Bihar vármegyében” című könyvet – mint azt az elmúlt évek során is – Dr. Beliznai Kinga PhD, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara, Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszékének vezetője mutatta be a rendezvény résztvevőinek. 

A 112 oldalas, Szikla Gergő, Dr. Balogh Judit PhD, Szendiné Dr. Orvos Erzsébet PhD, Dr. Megyeri-Pálffi Zoltán PhD kutató munkáját dicsérő, öt tanulmányt felölelő, gazdag képanyaggal illusztrált kiadvány a Derecskén, Hajdúnánáson, Polgáron és Hajdúhadházon hosszabb-rövidebb ideig működött bíróságok történetét tárja az olvasó elé.

A kötetet a Debreceni Törvényszék dr. Kovács Ilona főlevéltáros asszony emlékének ajánlja.  

 

Képek az alábbi linken megtekinthetők: https://birosag.hu/debreceni-torvenyszek/kepgaleriak/20241204/konyvbemu…

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény rendelkezése szerint az ítélőtáblák és a törvényszékek elnökei évente egyszer tájékoztatják az OBH elnökét, a bírákat és az igazságügyi alkalmazottakat a bíróság előző évi működéséről, ügyforgalmi és gazdálkodási helyzetéről. A Pécsi Ítélőtáblán és a Pécsi Törvényszéken erre a 2025. május 13-án megtartott összbírói értekezleteken került sor. 

A bírák számára tartott zártkörű rendezvény előtt sajtótájékoztató keretében a sajtó munkatársai részére is tájékoztatást adott dr. Fazekas Sándor, az OBH Bírósági Koordinációs és Felügyeleti Főosztályának Főosztályvezetője, dr. Túri Tamás, az ítélőtábla és dr. Sipos Balázs, a törvényszék elnöke.

Dr. Fazekas Sándor az OBH elnökének, dr. Senyei Györgynek dicséretét tolmácsolta a pécsi bíróságok felé, amelyek a törvényben biztosított keretek között maximálisan eleget tettek feladatuknak, időszerűen és magas színvonalon ítélkeztek. Elmondta, hogy mindkét bíróság időszerűségi mutatói kiválóak, az országon belül is kiemelkedőek. Az ítélkezés megalapozottságát a törvényszék vonatkozásában az elsőfokú határozatok jogerőre emelkedési mutatói, míg az ítélőtábla esetében a Kúria által felülvizsgált határozatok ügyében született döntések alapján lehet megítélni. A törvényszéken a járásbírósági büntető határozatok 75%-a, a polgári határozatok 90%-a emelkedik első fokon jogerőre, a törvényszéki elsőfokú büntető perek vonatkozásában pedig az országos 34%-os jogerőre emelkedési mutatót messze meghaladó 54%-os jogerőre emelkedési arány volt megfigyelhető Pécsett. Az ítélőtábla Kúriára felterjesztett büntető és munkaügyi ügyeiben hatályon kívül helyezésre nem került sor és civilisztikai ügyszakban is a 46 felülvizsgált ügyből csupán 9 esetben találta a Kúria a felülvizsgálati kérelmet alaposnak, és helyezte hatályon kívül – részben vagy egészben – a jogerős ítéletet.

Dr. Túri Tamás elmondta, hogy méltán lehet büszke az ítélőtábla munkateljesítményére, mind az időszerűségi, mind a szakszerűségi és mennyiségi mutatók alapján is. Az ítélőtábla által elbírált ügyek munkaigényességének és bonyolultságának szemléltetése céljából megosztotta, hogy civilisztikai ügyszakban döntően olyan ügyeket bírálnak el, melyek elsőfokon több évig tartottak, az elsőfokú ítéletek átlagos sorszáma 93 volt, amely jelzi, hogy mennyi előzményi irat keletkezett az ügyben. A büntető ügyek esetében az előző évben érkezett 90 peres ügyhöz mintegy 222 ezer oldal nyomozati irat tartozott, a felülbírálandó elsőfokú ítéletek össz-oldalszáma pedig meghaladta a 2100 oldalt.

Dr. Sipos Balázs beszámolt arról, hogy a törvényszéken 3 területen tapasztaltak jelentős ügyszám növekedést, ezek a szabálysértési ügyek, a büntetés-végrehajtási ügyek és a felszámolási ügyek voltak. Tájékoztatást adott továbbá arról, hogy 244 millió Ft értékű beruházás zajlik a törvényszéken. A Közigazgatási Kollégium, illetve a Központi Szabálysértési Bíróság, melyek jelenleg a Jókai utcában bérelt ingatlanban működnek, a következő évtől a Pécsi Törvényszék, illetve a Pécsi Járásbíróság épületébe költöznek. Az ehhez szükséges átalakítási munkálatok már zajlanak.