Detailed search
Elnöki letéti számlaszám:
Magyar Államkincstár
10024003-00285678-21000005
Eljárási illetékszámla:
Magyar Államkincstár
10032000-01012561-00000000
A Debreceni Törvényszék 2024-ben is sikeresen pályázott az Országos Bírósági Hivatal által meghirdetett Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás pályázaton.
Az „Elfeledett bíróságok Hajdú-Bihar vármegyében” című kiadványt 2024. november 29-én, a Debreceni Járásbíróság dísztárgyalójában tartott könyvbemutatón ismerhették meg a jelenlévők.
Az ünnepélyes esemény megnyitójában dr. Vágó Zsolt, a Debreceni Törvényszék elnöke elmondta, hogy az országban egyedülálló az a vállalkozás, amelyet a törvényszék teljesített, utalva arra a több mint tizenkét évvel ezelőtt elindított bíróságtörténeti kutatómunkára, amelynek eredményeként 2015 és 2024 között hét ismeretterjesztő-tudományos kiadvány látott napvilágot.
Dr. Senyei György gondolatait a törvényszék elnöke tolmácsolta a meghívottak felé. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a rendezvényre eljuttatott köszöntőjében rámutatott arra, hogy a Ráth Pályázat a bírósági szervezet egyik sikertörténete, hiszen tíz éve tölti be ezt az igen fontos tudásgyarapítással és szervezeti kultúra fejlesztésével kapcsolatos rendeltetését.
Dr. Kahler Ilona Márta, a Debreceni Törvényszék idén nyáron leköszönt elnöke így emlékezett vissza a több mint egy évtizedes munkára: „…most egy fontos állomáshoz értünk, amikor elmondhatjuk, hogy a vármegye valaha volt összes járásbíróságának és a törvényszéknek is emléket állítottunk egy-egy kiadvánnyal.”
A szervezettörténeti kutatás egyes állomásait, a kiállítások, konferenciák, könyvbemutatók sorát dr. Bagossyné dr. Körtvélyesi Mária fényképek segítségével idézte fel, részletesen ismertetve a korábban és most megjelent kötetek – a Debrecen (2015) Berettyóújfalu (2017), Hajdúböszörmény (2018), Hajdúszoboszló (2019), Püspökladány (2021) és ismételten Debrecen (2022), Derecske, Hajdúnánás, Polgár, Hajdúhadház (2024) - szerzői gárdáját és a kiadványok tartalmát.
Az „Elfeledett bíróságok Hajdú-Bihar vármegyében” című könyvet – mint azt az elmúlt évek során is – Dr. Beliznai Kinga PhD, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara, Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszékének vezetője mutatta be a rendezvény résztvevőinek.
A 112 oldalas, Szikla Gergő, Dr. Balogh Judit PhD, Szendiné Dr. Orvos Erzsébet PhD, Dr. Megyeri-Pálffi Zoltán PhD kutató munkáját dicsérő, öt tanulmányt felölelő, gazdag képanyaggal illusztrált kiadvány a Derecskén, Hajdúnánáson, Polgáron és Hajdúhadházon hosszabb-rövidebb ideig működött bíróságok történetét tárja az olvasó elé.
A kötetet a Debreceni Törvényszék dr. Kovács Ilona főlevéltáros asszony emlékének ajánlja.
Képek az alábbi linken megtekinthetők: https://birosag.hu/debreceni-torvenyszek/kepgaleriak/20241204/konyvbemu…
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény rendelkezése szerint az ítélőtáblák és a törvényszékek elnökei évente egyszer tájékoztatják az OBH elnökét, a bírákat és az igazságügyi alkalmazottakat a bíróság előző évi működéséről, ügyforgalmi és gazdálkodási helyzetéről. A Pécsi Ítélőtáblán és a Pécsi Törvényszéken erre a 2025. május 13-án megtartott összbírói értekezleteken került sor.
A bírák számára tartott zártkörű rendezvény előtt sajtótájékoztató keretében a sajtó munkatársai részére is tájékoztatást adott dr. Fazekas Sándor, az OBH Bírósági Koordinációs és Felügyeleti Főosztályának Főosztályvezetője, dr. Túri Tamás, az ítélőtábla és dr. Sipos Balázs, a törvényszék elnöke.
Dr. Fazekas Sándor az OBH elnökének, dr. Senyei Györgynek dicséretét tolmácsolta a pécsi bíróságok felé, amelyek a törvényben biztosított keretek között maximálisan eleget tettek feladatuknak, időszerűen és magas színvonalon ítélkeztek. Elmondta, hogy mindkét bíróság időszerűségi mutatói kiválóak, az országon belül is kiemelkedőek. Az ítélkezés megalapozottságát a törvényszék vonatkozásában az elsőfokú határozatok jogerőre emelkedési mutatói, míg az ítélőtábla esetében a Kúria által felülvizsgált határozatok ügyében született döntések alapján lehet megítélni. A törvényszéken a járásbírósági büntető határozatok 75%-a, a polgári határozatok 90%-a emelkedik első fokon jogerőre, a törvényszéki elsőfokú büntető perek vonatkozásában pedig az országos 34%-os jogerőre emelkedési mutatót messze meghaladó 54%-os jogerőre emelkedési arány volt megfigyelhető Pécsett. Az ítélőtábla Kúriára felterjesztett büntető és munkaügyi ügyeiben hatályon kívül helyezésre nem került sor és civilisztikai ügyszakban is a 46 felülvizsgált ügyből csupán 9 esetben találta a Kúria a felülvizsgálati kérelmet alaposnak, és helyezte hatályon kívül – részben vagy egészben – a jogerős ítéletet.
Dr. Túri Tamás elmondta, hogy méltán lehet büszke az ítélőtábla munkateljesítményére, mind az időszerűségi, mind a szakszerűségi és mennyiségi mutatók alapján is. Az ítélőtábla által elbírált ügyek munkaigényességének és bonyolultságának szemléltetése céljából megosztotta, hogy civilisztikai ügyszakban döntően olyan ügyeket bírálnak el, melyek elsőfokon több évig tartottak, az elsőfokú ítéletek átlagos sorszáma 93 volt, amely jelzi, hogy mennyi előzményi irat keletkezett az ügyben. A büntető ügyek esetében az előző évben érkezett 90 peres ügyhöz mintegy 222 ezer oldal nyomozati irat tartozott, a felülbírálandó elsőfokú ítéletek össz-oldalszáma pedig meghaladta a 2100 oldalt.
Dr. Sipos Balázs beszámolt arról, hogy a törvényszéken 3 területen tapasztaltak jelentős ügyszám növekedést, ezek a szabálysértési ügyek, a büntetés-végrehajtási ügyek és a felszámolási ügyek voltak. Tájékoztatást adott továbbá arról, hogy 244 millió Ft értékű beruházás zajlik a törvényszéken. A Közigazgatási Kollégium, illetve a Központi Szabálysértési Bíróság, melyek jelenleg a Jókai utcában bérelt ingatlanban működnek, a következő évtől a Pécsi Törvényszék, illetve a Pécsi Járásbíróság épületébe költöznek. Az ehhez szükséges átalakítási munkálatok már zajlanak.