Végzésével helybenhagyta a Szegedi Ítélőtábla az emberölés bűntette miatt M. E. vádlott ellen indított büntetőügyben az elsőfokon eljárt Szolnoki Törvényszék ítéletét. A bűncselekmény elkövetésekor büntetlen előéletű vádlott jogerős büntetése így 9 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés és 9 év közügyektől eltiltás lett. Jelen bűncselekményt érintő büntetőjogi szigorítás értelmében a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. 

A bíróság által megállapított tényállás lényege szerint a pár anyagi gondokkal küzdött. Albérletből-albérletbe költöztek, mert nem tudták fizetni a bérleti díjat. Végül egy ismerősük fogadta be őket. A pénzhiány és a férfi féltékenysége miatt gyakran veszekedtek. Kilátástalannak érzett helyzetükből mindketten az italba menekültek. Napi rendszerességgel leittasodtak, részegen erőszakossá váltak, agresszíven viselkedtek, és volt, hogy vitáik tettlegességig fajultak.

Nem történt ez másként a végzetes napon sem. Már a délelőtti órákban italozni kezdtek, mindketten ittas állapotba kerültek, majd este fél kilenc körül a szobájukban ismét veszekedni kezdtek. A nő azonban ekkor nem tudott úrrá lenni haragján.  Az asztalról felvett egy 18 centiméter pengehosszúságú kést, amivel a párját a mellkasán, a vállán, a hátán és a karján is – összesen legalább 11 alkalommal - megszúrta. A nő, látva, hogy mit tett, a közelben lakó édesanyjához sietett, akivel közölte, hogy a sértettet megölte és nem akar börtönbe kerülni. Ezt követően édesanyjával a tett helyszínére visszatért, ahol a vádlott az elkövetéshez használt kést elrejtette, míg édesanyja segítséget hívott.  A férfi életét azonban – a gyors és szakszerű segítségnyújtás ellenére - már nem sikerült megmenteni.  A hasi szúrás okozta hasüregbe történő elvérzés következtében a helyszínen életét vesztette.

Az elsőfokú bíróság döntésével szemben a vádlott a büntetés enyhítése érdekében, míg védője elsődlegesen eltérő jogi minősítés (halált okozó testi sértés) megállapítása miatt, másodlagosan pedig enyhítésre irányuló fellebbezést jelentett be. Az ügyészség az elsőfokú ítéletet tudomásul vette, érdemi indítványát a másodfokú fellebbezési nyilvános tárgyaláson foganatosított részbizonyítást követően tette meg, melynek eredményére is figyelemmel az elsőfokú ítélet helyben hagyását indítványozta. 

Az immár jogerős végzés indokolása során, a Szegedi Ítélőtábla Dr. Joó Attila tanácselnök által vezetett büntető tanácsa úgy ítélte meg, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás – a felvett részbízonyítást követően – megalapozottá vált, az a felülbírálat alapját képezte. Kiemelte, hogy a vádlott bűnösségének megállapítása és a cselekmény minősítése is törvényes, ezek vonatkozásában az ítélőtábla az elsőfokú bíróság jogi indokait mindenben osztotta.
 
Az ítélőtábla tehát arra az álláspontra helyezkedett, hogy a törvényszék elsőfokú ítélete törvényes és a kiszabott büntetés mértéke – bár inkább enyhe, mint súlyos - arányos. A vádlotti és védői fellebbezések az irányadó tényállás alapján nem foghattak helyt. 

A másodfokú bíróság a törvényszék által megállapított és értékelt bűnösségi körülményeket – azokat helyesbítve és kiegészítve - számba véve nem látott indokot a büntetés lényeges enyhítésére, álláspontja szerint a büntetés enyhítése már veszélyeztetné a büntetés célját.

Mind ezekre figyelemmel az ítélőtábla végzésével helybenhagyta az elsőfokú bíróság döntését. 

A jogerős végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. 

Szeged, 2022. 12. 08.

Szegedi Ítélőtábla Sajtóosztály