A felperes gazdasági társaságnál az elsőfokú adóhatóság általános forgalmi adónemben, 2013. május hónapra vonatkozóan bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett. A felperes egy automata élcsiszoló gépet szerzett a 37.465.000-Ft értékben az eladó Kft-től. Az értékesítésről kiállított számlában szereplő áfa tartalom kapcsán levonási jogával élt. Az adóhatóság eljárása során a felperes terhére 8.025.000-Ft összegű adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg határozatában, amely után 15.930.000-Ft adóbírságot szabott ki és 688.000-Ft késedelmi pótlékot számított fel. Az adóhatóság megállapítása szerint a számla hiteltelen, mivel a számlán feltüntetett gazdasági esemény számlában szereplő felek közötti megtörténtét sem a felperes társaság által rendelkezésre bocsátott dokumentumok, sem az adóhatóság által lefolytatott vizsgálat kapcsán feltárt körülmények nem igazolták.

 

A felperesi fellebbezés alapján másodfokon eljárt adóhatóság az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

 

A felperes által előterjesztett keresetlevél alapján eljárt Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elvégezte a másodfokú közigazgatási határozat törvényességi felülvizsgálatát, közigazgatási per keretében. A 2016. októberében meghozott jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Döntésének indokolásában rögzítette, hogy megalapozott az adóhatóság megállapítása, az eladó Kft. és a felperes között valós gazdasági esemény nem történt, a gép értékesítésére a fiktív számlázási láncolaton keresztül, valós gazdasági esemény nélkül került sor. A felperest az áfa levonás joga nem illeti meg. Az adólevonás joga az előzetesen felszámított adó összegét alakilag és tartalmilag egyaránt hitelesen, megbízható módon igazoló dokumentum birtokában gyakorolható. Nem önmagában valamely gazdasági esemény, hanem a hiteles számla szerinti gazdasági esemény adhat alapot az adólevonási jog gyakorlására. A számla akkor tekinthető hiteles bizonylatnak ha annak valamennyi adata helytálló. A számlának esetleges formai helytállósága esetén is a felek között ténylegesen létrejött gazdasági tartalmat kell hordozni, amely egyaránt magában foglalja a gazdasági esemény megtörténtének, az adó áthárításának, valamint az ellenérték kifizetésének valós voltát. Nem a számla tanúsítja a gazdasági esemény megvalósulását, hanem a gazdasági eseményt alátámasztó bizonyítékok igazolják a számla hitelességét. A felperes a közigazgatási perben sem tudta igazolni, hogy a számlán szereplő felek között ment végbe tényszerűen a gazdasági esemény.

 

A felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem alapján eljárt Kúria a 2017. áprilisában meghozott ítéletével a Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletét hatályában fenntartotta. A Kúria ítéletében rögzítette, hogy a jogerős ítélet helyesen tartalmazza azon lényeges körülményeket, amelyekből arra lehetett következtetni, hogy a számlában szereplő gazdasági esemény nem a számlában szereplő felek között ment végbe. A széles körű bizonyítási eljárás eredményeként rögzített ítéleti tényállás meglapozott és logikus, igazolja a számla fiktivítását. Ellentmondástól mentesen megállapítható, hogy mely okra visszavezethetően nem találta bizonyítottnak a felperes által igénybe vett gazdasági társaságok részvételének hiányát.

 

Salgótarján, 2017.június 22.

 

Balassagyarmati Törvényszék Sajtóosztály