A 2008-2009-es években a felperes és testvére egy Kft. ügyvezetői voltak. A Kft-nél lefolytatott ellenőrzés során az adóhatóság rögzítette, hogy a felperes 2009. évben 36.496.800-Ft-ot vett ki a Kft. pénztárából, hitelesnek nem tekinthető számlák alapján, amelyet kiadási pénztárbizonylatok tanúsítanak. Az összeget a személyi jövedelemadó bevallásában nem szerepeltette.

 

Az első fokú adóhatóság határozatában az összeget összevont adóalapba tartozó egyéb jövedelemként minősítette, amely után a felperes terhére összesen 14.429.460-Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg szja és magánszemélyek különadója adónemekben. A fellebbezés alapján másodfokon eljárt adóhatóság az első fokú adóhatósági határozatot helyben hagyta.

 

A Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a felperes által a másodfokú adóhatósági határozattal szemben előterjesztett keresetlevél alapján az adóhatósági határozat törvényességi felülvizsgálatát végezte el, közigazgatási perben. A 2016. május hónapban meghozott jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította, rögzítve, hogy a felperes, mint a Kft. ügyvezetője az összeget a társas vállalkozás vagyonából jogellenesen kivonta, ennek alapján jogszerűen került megnövelésre a felperes 2009. évi jövedelme az egyéb jövedelemmel. Nem merült fel olyan hitelt érdemlő módon bizonyított körülmény amely azt támasztotta volna alá, hogy a felperes a kivont összeget a Kft. érdekében használta volna fel, illetőleg más részére átadta volna, ezáltal az összeg jogszerűen minősül felperes egyéb jövedelmének.

 

A felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem alapján eljárt Kúria a 2017. áprilisában meghozott ítéletével a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta azzal az indokolással, hogy a jogerős ítéletet hozó bíróság a döntésében helytálló indokokat fogalmazott meg.

 

Salgótarján, 2017.június 22.

 

Balassagyarmati Törvényszék Sajtósztály