A Budapest Környéki Törvényszék 2020. szeptember 24-én ítéletet hirdetett annak a négy vádlottnak az ügyében, akiket az Európai Unió intézményei elleni kémkedés bűntettével és más bűncselekményekkel vádoltak.

A bíróság K. B. I. r. vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként és folytatólagosan elkövetett költségvetési csalás bűntettében és 2 rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétségében. Ezért őt – halmazati büntetésül – 1 év 6 hónap szabadságvesztésre és 600.000 Ft pénzbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés büntetés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette.

A bíróság a vádirat I. tényállása kapcsán az alábbiakat állapította meg: a vádlottak közül az I. rendű vádlott az egyik magyar parlamenti párt tagjaként, 2010. május 14-től európai parlamenti képviselőként az Európai Unió különböző feladatait ellátó bizottságaiban vállalt szerepet. 2010-től több alkalommal találkozott és rendszeres, folyamatos kapcsolatot tartott fenn az O. F. K. H.  Szolgálat hivatásos állományába tartozó orosz hírszerző tiszttel. A találkozókon az orosz hírszerző tiszt az Európai Unió külpolitikájával és gazdaságpolitikájával összefüggő információkra vonatkozó hírigényt fogalmazott meg, így az Európai Unió külpolitikájával és gazdaságpolitikájával kapcsolatban keletkezett adatok megszerzését és átadását kérte az I. r. vádlottól. 

Az I. r. vádlott a 2012 októbere és a 2014 februárja között létrejött találkozók alkalmával, többek között az Oroszországot érintő, az Európai Közösségekre kihatással lévő energetikai tárgyalások részleteiről, ártárgyalási stratégiákról, a világ legnagyobb földgázkitermelő cégével kapcsolatos uniós vizsgálatok hátteréről, Moldávia uniós csatlakozásának folyamatáról, az Európai Unió és Ukrajna, Belorusszia kapcsolatáról, valamint a „Déli Áramlattal” kapcsolatos uniós álláspontról, az európai bankrendszer jövője vonatkozásában keletkezett adatok megszerzéséről, átadásáról és a 2014-ben esedékes Európai Parlamenti választásokról, az Oroszországi Föderáció vonatkozásában felmerült Európai Unió vízummentességi kérdéseiről, valamint a következő Európai Uniós csúcstalálkozóról adott át adatokat az orosz hírszerző tisztnek.

Több más megbeszélést követően, a Magyarországról távozó orosz hírszerző tiszt 2013 novemberében bemutatta utódját az I. rendű vádlottnak, aki a fent végzett tevékenysége folytatásának keretében 2014. február 16-án, újabb személyes megbeszélést követően, informálta immár az újonnan megismert orosz hírszerzőt a moszkvai útjáról, az Európai Unió aktualitásairól, a magyarországi belpolitikai helyzetről, a választásokról, valamint a paksi atomerőmű bővítéséről.

A bíróság megállapította, hogy az I. r. vádlott kötetlen beszélgetések keretében az orosz hírszerzővel történt találkozásai során a felmerült kérdésekben csupán saját álláspontját, véleményét fogalmazta meg a képviselői tapasztalatai alapján. Tartalmilag az Európai Unió ellen hírszerző tevékenységet nem folytatott és adatok kifürkészését e találkozók során nem is kérték tőle. A törvényszék a lefolytatott bizonyítás eredményeként azt állapította meg, hogy az I. r. vádlottnak, mint európai parlamenti képviselőnek titoktartási kötelezettsége nem volt, az általa ilyen minőségben megtudott információkhoz bárki hozzáférhetett. A beszerzett bizonyítékok alapján a bíróság azt is leszögezte, hogy az I. r. vádlott olyan adatokhoz nem kért hozzáférést képviselőként az Európai Unió Parlamentjétől, melyek titkos információt tartalmaztak volna. Mindezekre figyelemmel a bíróság bűncselekmény hiányában felmentette az ebben a tényállásban szereplő kémkedés bűntettének vádja alól. 

A bíróság a vádirat II. tényállása kapcsán az alábbiakat állapította meg: a képviselői gyakornokokra vonatkozó gyakornoki szabályzat szerint az EU Parlament képviselői szakmai gyakorlatot biztosíthatnak a brüsszeli és strasbourgi plenáris ülések idején, vagy a megválasztásuk szerinti országban végzett képviselői tevékenységeik során. Az I. r. vádlott, mint európai parlamenti képviselő, azért, hogy az EU Parlament illetékes szolgálatának döntésre jogosult személyét megtévessze és a vele kapcsolatban álló személyeknek az EU Parlament költségvetéséből származó anyagi előnyt juttasson 2012. évben, valamint 2013. évben valótlan tartalmú gyakornoki megállapodásokat írt alá a II. r., a III. r., valamint a IV. rendű vádlottakkal.

A gyakornoki megállapodások valamennyi vádlott esetében valótlanul tartalmazták, hogy a felek szakmai gyakorlat teljesítésére irányuló jogviszonyt hoztak létre, a szakmai gyakorlat teljesítésére főállásban, az EU Parlament brüsszeli munkahelyszínén kerül sor, valamint azt, hogy a gyakornokok a szakmai gyakorlat teljesítésének ideje alatt a megállapodásokban meghatározott brüsszeli lakcímen tartózkodnak, amely az I. rendű vádlott brüsszeli lakcímével volt azonos.

Valójában az I. rendű vádlottnak már a gyakornoki megállapodások aláírásakor sem állt szándékában gyakornokként foglalkoztatnia a vádlottakat, mellyel a II., III., IV. rendű vádlottak is tisztában voltak. Az I. rendű vádlott, a vádlottak által aláírt gyakornoki megállapodásokat az EU Parlament illetékes hivatalához benyújtotta, amelyek alapján az, az ösztöndíjakat a megállapodásokban megnevezett személyek bankszámlájára utalta havonta. Az I. rendű vádlott magatartásával a Parlament költségvetésének összesen 6.173.119 Ft vagyoni hátrányt okozott.

E tényállási pont kapcsán a bíróság - egy kivétellel - a vádirati minősítéssel egyezően állapította meg a vádlottak bűnösségét.

Az I. r.  vádlott esetében a törvényszék álláspontja szerint egyrészt nem volt pontosan megállapítható, hogy a terhelt mikor csatolta be a valótlan adatokat tartalmazó gyakornoki megállapodást, másrészt arra a jogi álláspontra jutott, hogy esetében a hamis magánokirat felhasználására vonatkozó bűncselekmény elévült, ezért e körben a büntetőeljárást megszüntette. 
Az I. r. vádlott esetében a költségvetési csalás bűntettének minősített esetét állapította meg, mivel a terhelt magatartását üzletszerűen, azaz rendszeresen, mások hasznára, ismétlődő jelleggel követte el.

A bíróság a II. r. vádlottat társtettesként elkövetett költségvetési csalás bűntettében, míg a III. r. és IV. r. vádlottat társtettesként elkövetett költségvetési csalás bűntettében és bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében mondta ki bűnösnek.
A bíróság a II. r., a III. r. és a IV. r vádlottat 3 évre próbára bocsátotta és mindhármuk esetében a jogtalanul felvett összegekre vagyonelkobzást rendelt el.

Az ügyész – az ítélet egészére kiterjedő - fellebbezést terjesztett elő, az I. r. vádlottnak és a védőknek 3 munkanap áll rendelkezésükre a fellebbezés előterjesztésére, míg a II. r., III. r. és IV. r vádlottak vonatkozásában a kézbesítéstől kezdődik a fellebbezési határidő. 

Az ítélet nem jogerős. 

Budapest, 2020. szeptember 24.

                                Budapest Környéki Törvényszék Sajtó- és Kommunikációs Osztály