Emberrablás és más bűncselekmények miatt áll bíróság előtt az a négy férfi, akiknek az ügyében az első tárgyalást tartotta ma a Budapest Környéki Törvényszék; a Pest Megyei Főügyészség vádirata szerint a négy férfi, miközben P. Attilát keresték, több ismerősét is fenyegették, bántalmazták, hogy azok elárulják, hol tartózkodik a férfi. Végül elrabolták a testvérét, akit bántalmaztak, megöléssel fenyegettek, hogy elárulja, hol van a bátyja.

ELŐZMÉNYEK:

I. r. Gy. Imre vádlott volt az ügyvezetője 2007. november 24. napjától 2011. november 22. napjáig a Fémplusz Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságnak. 2011. végén a vádlott „Miklós” álnéven bemutatkozva felvette a kapcsolatot az általa korábban nem ismert, hajléktalan életmódot folytató P. Attilával, akinek felajánlotta, hogy pénzért cserébe vegye át a Kft. ügyvezetését. P. Attila az ajánlatot elfogadta, így ő lett a Kft. egyedüli tagja és ügyvezetője, ahogy ez a cégnyilvántartásba is bejegyzésre került.

Tényleges tevékenységet a cégen belül P. Attila nem fejtett ki, a feladata abból állt, hogy a számára „Miklós” néven ismert I. r. Gy. Imre vádlott felhívására időről időre megjelenjen a kft. számláját vezető CIB Bank Zrt. hűvösvölgyi fiókjánál és ott levegye a számlára érkezett nagyobb pénzösszegeket, majd azokat átadja I. r. vádlottnak. P. Attila 2012. február 24-én 6.905.000 Ft-ot, 2012. március 29-én 480. 000 Ft-ot vett fel és adott át ilyen módon Gy. Imre vádlottnak. Ezért alkalmanként 10-10.000 Ft-ot kapott.

2012. április 12-én a vádlott az utasításnak megfelelően levett a Fémplusz Kft. számlájáról 6.880.000 Ft-ot, azonban arra az elhatározásra jutott, hogy ezt a pénzösszeget nem fogja átadni az I. r. vádlottnak, hanem magával viszi; öccsével, P. Zsolttal és a pénzzel együtt Törökbálintra, majd Kecskemétre távozott.

Az I. rendű vádlott elhatározta, hogy felkutatja P. Attilát és visszaszerzi tőle a pénzt. Ennek érdekében több üzenetet is küldött a P. Attila által használt telefonra, melyekben felszólította, hogy adja vissza a pénzt, valamint megfenyegette, hogy „hamarosan megdöglik” és hogy „úgyis megtalálja őket”. Az üzeneteken túl az I. rendű vádlott elhatározta, hogy a II.-, III.- és IV. rendű vádlottak közreműködésével P. Attila ismerősein, rokonain keresztül is megpróbál a nyomára bukkanni.

1. vádpont

I. r. Gy. Imre vádlott tudomást szerzett arról, hogy S. Sándor sértett és P. Zsolt sértett baráti viszonyban vannak egymással. Elhatározta, hogy S. Sándor sértetten keresztül kísérel meg P. Zsolt – rajta keresztül pedig P. Attila - nyomára bukkanni. Egy alkalommal Nagykovácsiban sétált S. Sándor sértett, mikor az I. r. vádlott és ismerősei megálltak mellette az utcán egy autóval, és elmondták neki, hogy P. Attila elvett tőlük 7 millió forintot; kérték, hogy segítsen megtalálni őt. S. Sándor sértett ekkor annyit mondott, hogy lehet, hogy P. Zsolttal együtt Kecskeméten van, mert ott él az anyjuk; az I. rendű vádlott kérésére megadta a telefonszámát is.

I. r. és III. r. vádlott 2012. április közepén S. Sándor munkahelyének környékén várták autóban ülve, hogy a sértett megérkezzen. Mikor a sértett a buszról leszállva gyalog elindult, a vádlottak kiszálltak a kocsiból. A sértett odalépett a III. r. vádlotthoz, hogy váltson vele pár szót, mivel ismerte. Az I. r. vádlott ekkor megkérdezte, hogy hol van P. Zsolt, a választ azonban, hogy azt S. Sándor nem tudja, nem hitte el, és felszólította a sértettet, hogy szálljon be az autójába, keressék meg együtt P. Zsoltot.

S. Sándor erre nem volt hajlandó, ezért az I. r. vádlott megragadta a sértett ruházatát és erővel elkezdte húzni a sértettet az autója felé, hogy betuszkolja őt a járműbe. Bár a III. r. vádlott nem nyúlt a sértetthez, de nem akadályozta az I. r. vádlott cselekményét, ehelyett ő is azt hajtogatta S. Sándor sértettnek, hogy nagyon sok pénzről van szó és elő kell keríteni P. Zsoltot és P. Attilát.
A sértett próbált ellenállni, elkezdett segítségért kiabálni. I. r. vádlott egy ideig a tenyerét a sértett szájára szorítva próbálta belefojtani a szót, utána azonban a sértett kitartó védekezése miatt úgy döntött, hogy felhagy a cselekménnyel, úgyhogy a III. r. vádlottal elhajtottak a helyszínről.

2. vádpont

I. r. és II. r. vádlottak 2012. április végén – május elején gépkocsijukkal megjelentek S. Sándor háza előtt Nagykovácsiban.

Mikor a sértett kiment hozzájuk az utcára, felszólították, hogy üljön be az autóba. Mivel a vádlottak fellépése és az előző cselekmény miatt a sértett félt attól, hogy bántalmazni fogják, engedelmeskedett. Hidegkútra, a repülőtér közelében lévő elhagyott helyre vitték a sértettet, ahol az autóból kiszállva I. r. vádlott azt követelte, hogy a sértett azonnal árulja el, hol van P. Zsolt; hogy nyomatékot adjon a szavainak, elővett egy zacskóba csavart, lőfegyverre emlékeztető tárgyat és azzal hadonászott. A sértett közölte, hogy nincs tudomása P. Zsolt hollétéről.
Ekkor telefonált B. Csaba sértett S. Sándornak; S. Sándor közölte az I. rendű vádlottal, hogy B. Csaba is ismeri P. Zsoltot, ezért az I. r. vádlott nyomban fel is szólította, hogy beszéljen meg találkozót B. Csabával a 61-es villamos hűvösvölgyi végállomásához, az ott lévő parkolóba.

A megbeszélt helyen találkoztak. Az I. r. vádlott odament B. Csabához és számon kérte rajta, hol van P. Zsolt és P. Attila. Mikor a sértett közölte, hogy nem tudja, az I. r. vádlott kézzel orrba vágta S. Sándor sértettet, akinek az ütéstől bedagadt a szeme és a szája.
A vádlottak felszólították B. Csaba sértettet, hogy segítsen megtalálni P. Zsoltot, különben eltörik a karját. Ezt követően felszólították, hogy ő is szálljon be az autóba – fenyegetések hatására ezt meg is tette, a gépkocsi hátsó ülésére ült S. Sándor sértett mellé.

A vádlottak a két sértettel a budapesti Mammut bevásárlóközpontba indultak abból a célból, hogy lekérjék S. Sándor részletes híváslistáját, hátha abból kiderül, milyen számot használ P. Zsolt.
Az I. r. vádlott felszólította B. Csaba sértettet arra is, hogy a mobilját adja át S. Sándor sértettnek annak érdekében, hogy ha azon P. Zsolt jelentkezik, úgy azt S. Sándor jelezze majd az I. r. vádlottnak.
A boltban közölték, hogy biztonsági okból nem adnak ki híváslistát a bejövő hívásokról.
Az I. r. és II. r. vádlott ezután a két sértettel együtt elment több olyan helyre, ahol tudták, hogy P. Zsolt és P. Attila gyakran megfordulnak. Mivel így sem találták meg őket, ezért elengedték a két sértettet, egyben felszólították őket arra, hogy a következő napokban is jöjjenek velük és közösen próbálják felkutatni P. Zsoltot és P. Attilát.
S. Sándor és B. Csaba sértettek a sérelmükre elkövetett könnyű testi sértés vétsége miatt nem terjesztettek elő magánindítványt.

3. vádpont

Az I.-, II.-, III.- és IV. r. vádlott 2012. június 7. napján Nagykovácsi területén közlekedett, abban bízva, hogy rátalál P. Zsolt sértettre, mert tudták róla, hogy meg szokott fordulni a környéken.
Észre is vették, amint éppen evett egy meggyfáról. A vádlottak valamivel távolabb megálltak a gépkocsival, majd a IV. r. vádlott odasétált a sértetthez, szóba elegyedett vele, hogy elvonja a figyelmét. A III. r. vádlott időközben szintén kiszállt a gépkocsiból és elkezdett szaladni P. Zsolt irányába, ő azonban hirtelen hátrafordult, és észrevette ezt. A IV. r. vádlott ekkor hátulról két kézzel lefogta a sértettet, miközben I. és II. r. vádlott az autóval odahajtottak melléjük és kiugrottak a kocsiból. Ezt követően mind a négy vádlott ököllel többször megütötte a sértett fejét és felsőtestét.

A sértettet odavonszolták a gépkocsihoz és bedobták a kocsi hátsó ülésére. Az I. r. vádlott a vezetőülésbe ült, a II. rendű vádlott mellé, a III.- és IV. r. vádlottak eltávoztak a helyszínről.
Autózás közben a II. r. vádlott egy kenyérszeletelő késsel a jobb kezében a sértett felé fordult, hadonászni kezdett, miközben azt ordította neki, hogy „hol a bátyád?”.
A II. r. vádlott ezután ököllel kb. 3-4 alkalommal arcon ütötte P. Zsolt sértettet, valamint késsel négy-öt alkalommal a sértett hasa felé suhintott, oly módon, hogy a kés hegye elért a sértett ruhájáig; olyan is volt, hogy a II. r. vádlott maga felé húzta a sértettet és a nyakához tette a kést, miközben közölte vele, hogy meg fog dögleni, ha nem mondja meg, hol van a bátyja.
Egy idő után a II. r. vádlott a fejénél fogva lenyomta sértettet a hátsó ülés mögé, hogy ne lássa, merre mennek.

Az út során megálltak és a sértettnél lévő táskát a vádlottak átvizsgálták, a benne talált mobiltelefont elvették és átnézték. A sértett másik, a zsebében lévő telefonját is magukhoz vették.

A két vádlott, akik továbbra is folyamatosan szidalmazták és fenyegették a sértettet, valamint azt követelték tőle, hogy árulja el a bátyja tartózkodási helyét, tovább indultak, majd a II. r. vádlott rászólt a sértettre, hogy tartsa lehúzva a fejét, különben meghal. Mikor a sértett mérgesen azt felelte, hogy nem érdekli, hagyják őt békén, a II. r. vádlott hátraugrott a hátsó ülésre és két kézzel fojtogatni kezdte a sértettet, aki ettől eszméletét vesztette.
Egy idő után a sértett magához tért; a vádlottak ismét megálltak, a sértett zsebében megszólalt egy újabb mobiltelefon, mire a II. r. vádlott benyúlt a sértett zsebébe, és magához vette azt.

A vádlottak kb. 30 perc múlva már többedszer megálltak a gépkocsival valahol; ekkor a II. r. vádlott rászólt a sértettre, hogy nyújtsa oda neki a kezét, majd – mikor a sértett félelmében engedelmeskedett -, odaszorította a nála levő kést a sértett karjához, és közölte vele, hogy le fogja vágni a kezét. P. Zsolt ekkor megmondta a vádlottaknak, melyik szám tartozik P. Attilához. Felhívták P. Attilát, akivel közölték, hogy meg fogják ölni őt és a testvérét, ha nem lesz meg a pénz, továbbá odatartották a telefont P. Zsolt sértettnek is, aki megerősítette, hogy meg fogják ölni, ha P. Attila nem adja vissza a pénzt.

Nagykovácsi külterületén, erdős-mezős területen lévő lovastanya közelében az autóval megállva találkoztak a kisvártatva odaérkező III.- és IV. r. vádlottal is. A négy vádlott közölte a sértettel, hogy nem fogják addig elengedni, amíg nem lesz meg az Attila.
Időközben D. I. Erikával, - P. Zsolt édesanyjával - is kapcsolatba kerültek, mikor másodszor már nem sikerült felhívniuk P. Attilát, aki korábban kitérő válaszokat adva, de mégis ígéretet tett rá, hogy visszajuttatja majd a pénzt.
D. I. Erikának, a sértett és P. Attila édesanyjának P. Zsolt is elmondta, hogy nagy bajban van, meg fogják őt ölni, ha nem kerül elő a testvére.
P. Zsolt az este és az éjszaka hátralévő részét a IV. r. vádlott házában töltötte, vele szemben további erőszakot, fenyegetést a IV. r. vádlott nem alkalmazott.

2012. június 8-án a vádlottak az autóban elindulva telefonon felhívták D. Ambrusnét, akinél P. Attila és P. Zsolt Kecskeméten lakott egy ideig. P. Zsoltot kényszerítették, hogy kérdezze meg tőle, elmehet-e P. Attila holmijaiért. Miután D. Ambrusné beleegyezett, P. Zsoltot elvitték a házhoz, menet közben közölték vele, hogy meg ne próbáljon szökni, mert megölik.
P. Zsolt a lakásból összeszedte és elvitte P. Attila ottmaradt holmiját, visszament a gépkocsihoz az I.- és II. r. vádlotthoz; a II. rendű vádlott közölte vele, hogy most az édesanyjához mennek.

Ezután D. I. Erika kecskeméti lakásához hajtottak, menet közben ismét emlékeztetve a sértettet arra, hogy amíg meg nem lesz a pénz vagy P. Attila, addig őt nem engedik el.
Az I. r. vádlott felhívta D. I. Erikát, majd a II. r. vádlott javaslatára odaadta a mobiltelefont a sértettnek. A sértett mondta édesanyjának, hogy engedje be, mert ott áll a kapu előtt. Édesanyja azonban elzárkózott attól, hogy beengedje a sértettet, letette a telefont, de ezután P. Zsolt sértett meggyőzte a vádlottakat, hogy az anyja be fogja engedni, ha egyedül megy a kapuhoz. Kiszállt az autóból, odament a házhoz és kiabált az anyjának, hogy engedje be.
D. I. Erika erre nem volt hajlandó, és látva a vádlottak autóját távolabb, kiabálva közölte, hogy hívni fogja a rendőrséget, ha nem mennek el; a vádlottak ezt hallva elhajtottak a helyszínről.

P. Zsolt sértett megpróbált bekérezkedni az anyjához, mivel azonban nem járt sikerrel, visszament D. Ambrusnéhoz, akinek a tanácsára még azon a napon rendőrséghez fordult a sérelmére elkövetett bűncselekmények miatt.

Budapest, 2014. március 11.