A bíróság ítélete szerint Gy. N. vádlott  bűnös erős felindulásban elkövetett emberölés bűntettének a kísérletében, ezért őt a bíróság 2 év börtönbüntetésre ítélte, a szabadságvesztés végrehajtását 5 év próbaidőre felfüggesztette.

 

Az ítélet jogerős.

 

A bíróság által megállapított tényállás szerint:

 

A vádlott szülei között – a sértett féltékenykedése, kötözködő magatartása, egy időben kifejezetten alkoholizáló életvezetése miatt – a házastársi viszony feszült volt, gyakoriak voltak a veszekedések, amely a sértett oldalán több esetben torkollt a feleségének a fizikai bántalmazásába is. Emiatt a vádlott édesanyja több esetben időszakosan elköltözött otthonról. A sértett családon belüli viselkedése miatt vádlott az édesapját érzelmileg elutasította, míg édesanyjához túlzott érzelmi kötődést alakított ki.

 

A sértett – a vádlottal szemben egy esetben tanúsított durva bántalmazás kivételével – a gyermekeit nem bántalmazta, azonban fiával is gyakran lekicsinylő, megalázó stílusban beszélt. A sértett részéről a vádlott bántalmazása 2009. évben történt, ekkor a sértett ököllel az arcán megütötte az akkor 15 éves Gy. N-t azért, mert a vádlott megpróbálta lefogni a sértettet, aki éppen a vádlott édesanyját bántalmazta. Az eset után a Hévízgyörki Kistérségi Gondozási Központ családsegítő szolgálata a vádlott szüleit – gyermekeik veszélyeztetési ügyében – beszélgetésre hívta be a szolgálathoz, a szülők azonban ott nem jelentek meg. 

 

Gy. M. sértettet az Albert Schweitzer Kórház Pszichiátria szakrendelésén 2006-tól pánikzavar, majd kevert szorongásos depressziós zavar miatt kezelték. A kezelés eredményeként 2011. és 2013. év eleje között a sértett kiegyensúlyozottabban viselkedett. 2013. év elejétől azonban a sértett nem a terápiás rendelkezéseknek megfelelően szedte a gyógyszereit, újból sokat veszekedett a feleségével, ennek során a feleségét trágár, megalázó kifejezésekkel illette, bántalmazással fenyegette. A sértett tényleges sem a feleségét sem a gyermekeit nem bántalmazta.

 

2013. tavaszán Gy. M. sértett 171 cm magas, 80 kg súlyú, erős testalkatú, Gy.-né K. M. tanú 150 cm magas,45-50 kg súlyú vékony testalkatú felnőtt, míg Gy. N. vádlott 175 centiméter magas 75 kg súlyú fiatal-felnőtt volt. 

 

A vádlottban az a tudat alakult ki, hogy az édesanyja egy bekövetkező tényleges fizikai agresszió esetén nem tudja megvédeni magát a sértettel szemben. A vádlott magát az apjánál gyengébb fizikumúnak tartotta, aki puszta kézzel nem képes megvédeni az édesanyját. A vádlott tudatában olyan képzet is kialakult, hogy nem kizárható az sem, hogy magát, illetve testvérét is meg kell védenie a sértettel szemben. A vádlott kapcsolata az apjával feszültté vált és édesanyjához túlzottan erős érzelmi kötődést alakított ki. 

 

A vádlott 2013. év tavaszán pontosan meg nem állapítható időben, személyes használati, elsődlegesen étkezési célokra vásárolt egy bicskát. A kést a szobájában egy dobozban tartotta. A kés összességében 20,7 cm hosszú, 9,3 cm pengehosszal és a markolatnál 1,5 cm pengeszélességgel rendelkező, egy élű, hegyben végződő eszköz volt.

 

2013. év tavaszán a vádlott és családja egy hévízgyörki családi házban lakott. Az alsó szinten helyezkedett el többek között a fürdő a konyha és a vádlott szobája is. 

 

2013. május 25. napján 16 óra 45 percet követő időben, a hévízgyörki ingatlanban Gy. M. sértett és Gy.-né K. M. tanú között a ház körüli dolgok ellátásával kapcsolatban ismét vita alakult ki. A vita elhúzódott, több órán keresztül tartott. 

 

Gy. N. vádlott a vita során a szobájában tartózkodott, a vita részleteit hallotta, a szülei közötti újabb konfliktushelyzet, a vádlottban indulati feszültséget okozott. A vádlott 18 óra körüli időben a szokásos vércukorszint mérését elvégezte, a vércukorszintjét a rendszerintinél kissé magasabbnak észlelte, szokásos inzulinadagját beadta magának beadta, majd mintegy háromnegyed óra elteltével a szobájában étkezett. Az étkezéshez a bicskáját használta, amelyet ezt követően a ruházatába rakott. 

 

 

Gy. N. vádlott szobája félig nyitott ajtaján keresztül látta, ahogy a sértett az édesanyját a padlón a konyhába húzza, hallotta apja kijelentéseit. Robbanásszerű indulat lett úrrá rajta, a ruházatában lévő kést elővette és a konyhába indult, hogy édesanyját megvédje, illetve véget vessen a konfliktusnak. A vádlott mintegy öt méter megtéve, néhány másodperc alatt ért a konyhába ahol a sértett a földön lévő anyja fölé hajolt és azt kiabálta, hogy kitapossa a belét. Ekkor Gy. N. vádlott Gy. M. sértettet mögé lépett és a kést hegyével lefelé tartva, legalább közepes erővel a hátán, három alkalommal megszúrta a sértettet. A szúrásoktól a sértett elengedte a vádlott édesanyját, felemelkedett, majd elvesztette az egyensúlyát, a környező konyhaszéket felborítva a földre esett, ahol részben a hátán, részben a jobb oldalán fekvő helyzetbe került. 

 

Gy. N. vádlott ekkor az átéltek miatti kialakult erős felindultságában, az indulattól elhomályosult tudatállapotban, a sértett mellé térdelt, újabb 3 alkalommal, legalább közepes erővel, a kést előre tartva mellkason szúrta a már a konyhakövön, a hátán, oldalán fekvő sértettet. Anyja ezt látva hangosan kiabált a vádlottra, hogy abba az apja bántalmazását. Ekkor a vádlott felhagyott a sértett bántalmazásával és a szobájába ment. 

 

A vádlott édesanyja 19. óra 9 perckor értesített a mentőket. A mentők a rendőrséget értesítették. A vádlott rendőrség kiérkezését a szobájában várta meg, a bántalmazáshoz használt kést az asztalra rakta, a rendőrség kiérkezéséig anyja utasítására a kutyákat elzárta. 

 

Az intézkedő rendőrök a vádlottat vérvételre szállították, őrizetbe vették. A sértettet a mentők a helyszíni ellátás urán az Albert Schweitzer kórházba szállították, ellátták, először az intenzív osztályra, majd néhány nap múlva a traumatológiai osztályra helyezték. A sértett a kórházat 2013. június 3. napján hagyta el.

 

Az elszenvedett bántalmazás eredményeként Gy. M. sértett 6 rendbeli erőbehatásra kialakult szúrt sérülést szenvedett el. A szúrások közül egy – pontosan meg nem határozható, de bizonyossággal nem a baloldali lapocka fölött elhelyezkedő – a baloldali mellüregbe hatolt, melynek következtében a sértettnél – tartós szívással járó kezelést igénylő – baloldali légmell alakult ki, emiatt a sértett közvetlen életveszélyes állapotba került. A sérülések büntetőjogi gyógytartama – a szegycsont mellett elhelyezkedő sérülésre tekintettel –8 napon túli, a tényleges együttes gyógytartam mintegy 3 hétre tehető. A sérülések szövődményeként a sértettnél tüdőgyulladás alakult ki, amely súlyos egészségromlást eredményezett. 

 

Gy. N. vádlott a cselekmény elkövetésekor nem volt ittas állapotban. A vádlott a cselekményét tartós negatív érzelmi helyzetet és érzelmi állapotot követően a sértetthez fűződő kifejezett konfliktusos viszonyban, indulatilag telített állapotban, tudatszűk, de nem kórosan beszűkült, a realitás talaján maradó állapotban követte el. A vádlottnak a tartós, elsődlegesen a sértett által fenntartott frusztráció miatt kialakult acting out személyisége elősegítette a cselekmény elkövetését. Gy.-né K. M. tanúnak férje erőszakos magatartása a nyak bal oldalán mintegy 10 cm hosszú hámsérülése keletkezett.

 

Gy. M. sértett 2013. július 24. öngyilkosság következtében az életét vesztette. A sértett halála a vádlottól elszenvedett bántalmazással nem áll okozati összefüggésben. 

 

A bíróság a vádlott cselekményét az elbíráláskor hatályban volt 2012. évi C. törvény (Btk.) alapján bírálta el. 

 

Gy. N. vádlott Gy. M. sértett háti részén elhelyezkedő három sérülését – édesanyja ellen intézett jogtalan támadás elhárítására – jogos védelmi helyzetben okozta. A vádlott az elhárítás szükséges mértékét menthető felindulásból túllépte. A vádlott cselekményének e része nem büntethető (a Btk. 22. § (1) és (3) bekezdése alapján). 

 

A sértett földre kerülésével – mivel a sértettet elengedte, és nem volt meg a közvetlen, reális lehetősége annak, hogy a sebesült sértett akár a vádlottal, akár Gy.-né K. M.-val szemben jogtalan támadás intézzen – a jogos védelmi helyzet megszűnt. A vádlott a sértett mellkasán lévő sérüléseket a jogos védelmi helyzet megszűnése után, a korábbi jogos védelmi helyzetet időben meghaladva okozta.

 

A sértettet a mellkasi részén ért bántalmazás – az alkalmazott eszköz jellegére, a szúrások számára, a szúrások által elért konkrét testtájra – különös tekintettel a szegycsont mellett elhelyezkedő szúrásra –, illetve az erőbehatások nagyságára tekintettel – alkalmas volt arra, hogy a sértettnek halálos kimenetelű sérülést okozzon. A vádlott a halálos eredmény bekövetkezésébe belenyugodott.    

 

Gy. N. vádlott Gy. M. sértett mellkasi sérüléseit menthető okból származó – ép lélektani alapon kialakuló, „acting out” személyisége által elősegített – erős felindulásban okozta. 

 

A vádlott erős felindulásának menthető hosszabb távon érvényesülő okát a sértett részéről édesanyját, Gy.-né K. M. tanút ért szóbeli és fizikai bántalmazás, az emiatt kialakult gyakorta igen feszült családi helyzet, míg közvetlen okát a sértettnek a vádlott édesanyjával szembeni veszekedést provokáló és folyamatosan generáló magatartása, illetve tettlegessége alapozta meg. A vádlottnál az ép lélektani alapon kibontakozó fiziológiás indulat a vádlott belső lelki egyensúlyát megbontotta, tudatát elhomályosította, a kirobbant „acting out” indulatban a megfontolás szokásos kialakulása lehetetlenné vált.

 

 

A Budapest Környéki Törvényszék Sajtóosztálya