Budapest Környéki Törvényszék - foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés
Az első tárgyalást tartotta ma a Nagykőrösi Járásbíróság T. G. A. ügyében, akit halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségével vádolt meg a Nagykőrösi Járási Ügyészség.
A vád szerint a vádlott a vádbeli időszakban betanított kéményseprőként állt alkalmazásban a Magyar Kémény Kft. Pest Megye 2. Kirendeltség szervezeti egységénél. A 2010. szeptember 08. napján kelt munkaköri leírása szerint - köteles a mindenkori jogszabályi előírásokban rögzített, a szolgáltatási szabályzatban előírt és a műszaki vezető által meghatározott kötelező kéményseprő ipari közszolgáltatási feladatokat ellátni. A munkavégzés helye a kirendeltség vezető által meghatározott települések.
A vádlott egyedi munkaköri leírásának mellékletét képező részletes munkaköri leírás szerint köteles
- a kirendeltség vezető által meghatározott körzetben, településen, a meghatározott ütemterv szerint, a vonatkozó jogszabályokban előírt feladatok maradéktalan elvégzésére,
- közvetlen élet- vagy tűzveszélyt jelentő hibák észlelése, feltárása esetén a jogszabályokban előírt szabálysértési bejelentés kezdeményezése,
- az ügyfeleket tájékoztatni a feltárt hibákról, külön kérés esetén a jogszabályi előírásokról, a közszolgáltatás szakmai szabályairól.
2012. február 15. napján a nagykőrösi családi házban az időszakos kötelező kémény-felülvizsgálatot a Magyar Kémény Kft. alkalmazottjaként a vádlott végezte. A felülvizsgálat tárgyát képező kéménybe a 3,73 m2 alapterületű és 8,2 m3 légtérfogatú fürdőszobában üzemeltetett FEG V-4.2 típusú fali gázmelegítő készülék volt bekötve.
A vádbeli időszakban hatályos, a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 27/1996. (X. 30.) BM rendelet 6. § a/ pontja szerint a gáz-tüzelőberendezés égéstermékének elvezetésére szolgáló egyedi és gyűjtőkémények átjárhatóságát és a keletkező égéstermék maradéktalan eltávozását évente egy alkatommal ellenőrizni kell, e kéményeket, valamint azok kéménytoldóit, szikrafogóit, bekötőnyílásait – a cserépkályhák bekötőnyílásai kivételével kondenzgyűjtőit, koromzsákjait, füstcsatornáit, továbbá a mellékcsatornás gyűjtőkémények mellékcsatornáit. ha szükséges, egyidejűleg tisztítani is kell.
A vádlott a 2011. február 15. napján megtartott felülvizsgálat során észlelte a kémény hiányosságát, amelyről 004579 sorszámon egy tűzrendészeti figyelmeztetőt állított ki.
Ebben azt jelezte a tulajdonosnak, hogy a 27/1996. (X. 30.) BM rendelet 2. § /2/ bekezdés h/ pontja alapján közvetlen élet- vagy tűzveszély áll fenn a külön jogszabályban megbatározott feltételek hiánya miatt nem használható kémény használatbavétele, működtetése miatt.
A vádlott a tűzrendészeti figyelmeztetőn észrevételezte, hogy szükséges a gázüzemű hagyományos kémény utólagos bélelése a kémény állagának megóvása érdekében, továbbá megállapította, hogy a kémény átjárható, huzata megfelelő.
A vádlott azonban a kémény ellenőrzését nem végezte el, nem észlelte, hogy hiányoztak a kémény tisztítási feltételei (tisztítónyílás, koromzsák, koromzsák-ajtó), és így közvetlen életveszély állt fenn a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 27/1996. (X. 30.) BM rendelet 2. § 121 bekezdés c/ pontjában meghatározott okból is.
A vádlott a kémény tisztítását a bekötőnyíláson keresztül nem végezte el.
A vádlott - az általa is észlelt, a fenti jogszabály 2. § /2/ bekezdés h/ pontjában meghatározott - közvetlen élet- és tűzveszély fennállása ellenére nem tett bejelentést a kéményseprő-ipari közszolgáltatónak, valamint a területi gázszolgáltatónak, ezzel megszegte a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 27/1996. (X. 30.) BM rendelet 10. § 151 bekezdésének előírását.
Eszerint közvetlen élet- vagy tűzveszély esetén a szolgáltató köteles a kémény, illetőleg a tüzelőberendezés használatának azonnali megszüntetésére a tulajdonost írásban felhívni. Egyidejűleg a szolgáltató bejelentést tesz az első fokú tűzvédelmi hatóságnak a 2. § (2) bekezdés a), b) és f) pontjában meghatározott veszély esetén, az első fokú építésügyi hatóságnak a 2. § (2) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott veszély esetén, a kéményseprő-ipari közszolgáltatónak a c), g) és h) pontokban meghatározott veszély esetén, továbbá gáz-tüzelőberendezés esetén a területi gázszolgáltatónak, amely jelen esetben a földgázellátásról szóló 2003. évi XLIÍ. Törvény 40. §. (1) bekezdés a/ pontja alapján megtagadhatta volna a gázszolgáltatást.
A 2011. február 15. napján a vádlott által elvégzett időszakos kötelező kémény-felülvizsgálatot követően az ingatlan fürdőszobájában tovább üzemeltették a falra felszerelt fali gázmelegítő készüléket.
A vádlott foglalkozási szabályszegése következtében 2012. február 18. napján a kémény kürtőben felgyülemlett szennyeződés teljes keresztmetszetében elzárta a bekötőnyílást, így a fali vízmelegítő készülék működése közben keletkezett füstgáz nem tudott a kéményen keresztül a szabadba távozni, hanem közvetlenül visszaáramlott a helyiségbe.
A sértett 2012. február 18. napján este 21:30 óra körüli időben fürödni készült a nagykőrösi ingatlan fürdőszobájában. A sértett a falra felszerelt fali gázmelegítő készülékből meleg vizet engedett a kádba, ma|d a fürdőszoba ajtaját magára csukta és beleült a kádba, azonban a kéményből visszaáramló égéstermékben található szén-monoxidnak a fürdőszoba levegőjében való feldúsulása a sértett fulladásos halálát okozta.
Az igazságügyi orvos-szakértő szerint a sértett halála erőszakos módon, szén-monoxid mérgezés, következményes agybénulás, fulladás miatt állott be.
Budapest, 2014. január 16.
A Budapest Környéki Törvényszék Sajtóosztálya