L. B. vádlott 

bűnös

gondatlanságból elkövetett emberölés bűntettében, ezért őt a bíróság 2 (kettő) év fogházbüntetésre ítéli, amelynek végrehajtását felfüggesztette.

 

Az ítélet jogerős, azt mind a vád, mind a védelem képviselője (és a vádlott) tudomásul vette.

 

A bíróság által megállapított tényállás szerint L. B. vádlott 2005. év őszén élettársi közösségben élt R. M-mel. R. M. szülei F. J. és F. J-né, akikkel a vádlott jó kapcsolatot ápolt. F. J. baráti kapcsolatban állt T. Z. O. sértettel, akit élettársának apja révén a vádlott is ismert, vele távolabbi, jó-ismerősi viszonyban állt.

 

A vádlott élettársával, annak gyermekével és szüleivel 2005-ben november végéig F. J-né kókai hétvégi házában, a hétvégi övezetben lakott.

 

A hétvégi ház eredetileg présháznak készült, ahhoz hozzáépítések történtek, de félkész állapotban maradt, egyes ajtók hiányoztak, a villany már bevezetésre került és üzemelt, a víz azonban sem a házba sem az udvarra nem volt bevezetve az ott lakóknak a vizet távolabbról kellett hordaniuk. A meglévő részek sem voltak újszerűek, a ház egyik pontja a mennyezet részleges leválása miatt már felújításra szorult. Az ingatlan több helyiségből állt, egy tárolónak használt közlekedő helyiségből, egy 4X5 méter alapterületű lakószobából, és egy kisebb, konyhának használt részből. 

 

2005 november végén, a tél beálltakor a víz és tüzelőanyag hiánya, valamint az épület félkész állapota miatt a vádlott és a vele élők Kóka lakóövezetébe költöztek F. J-né anyjához. F. J-né és férje az elköltözés után tervbe vették azt, hogy a téli időszakban az Alsóhegy utcai ingatlanon a meghibásodott mennyezetrészt kijavítják. A munka elvégzéséhez F. J. segítségül hívta az akkor ugyancsak náluk tartózkodó T. Z. O. sértettet és L. B. vádlottat is, a munkálatokat 2006. január 14-én akarták megkezdeni.

 

2006 januárjában az Alsóhegy utcai ingatlan szobának használt lakrészben egy vegyes tüzelésű vaskályha biztosította a fűtést, a szobában a kályhával átellenben egy gáztűzhely állt a hozzátartozó propán-bután gázpalackkal. E helyiség bútorzatát többek között egy szekrény, két ágy, és műanyag székek képezték. az ágyak „L” alakban a kályha közelében a fal mellett álltak, a kályha mellé helyezett ágy fölött nyílt a szoba egyetlen ablaka.

 

A vaskályha 50x50x100 cm-es méretű, nyitható fedlapú fűtőeszköz volt. Mellette egy ládában tartották a fűtéshez használt hasított akácfát. F. Jánosnénak szokása volt, hogy a befűtéshez a kályhában használt tűzifa gyulladásának az elősegítése, illetve az égés gyorsítása érdekében a tűztérbe egy műanyag flakonhoz tartozó kupakban kis mennyiségű étolajat juttatott. Ez a módszer a vaskályha zárt terében az anyag tulajdonságai és mennyisége miatt a környezetre nem jelentett veszélyt. F. J-né a fűtéshez is használt étolajat az annak forgalmazásához használt műanyag flakonban tartotta. 

 

 

L. B. vádlott a közös életvitel, az együttélés körülményei alapján tisztában volt azzal, hogy a Hegyalja utcai házban, étolaj és benzin is található. Az ezeket az anyagokat tartalmazó műanyag flakonok összetéveszthetőek, az ingatlanon belüli változó, egymáshoz közeli tárolási helyük, a tároló eszközök hasonlósága és a benzines flakon jelzetlen volta miatt.

 

2006. január hó 14. napján a délelőtti órákban F. J, F. J-né és T. Z. O. sértett elmentek a hétvégi házba, hogy a szükséges munkát felmérjék. Mivel úgy tervezték, hogy a férfiak estére újból kimennek a házba, F. J-né tűzifával begyújtott a szobában lévő kályhába, hogy a szoba valamennyire felmelegedjen. Távozásukkor még parázslott a tűz a kályhában, a távozók a kályha fedlapját és ajtaját elzárták, a kályhában parázsló fa maradt.

 

Az este folyamán 18 és 19 óra közötti időben az előzetes elhatározásnak megfelelően F. J., T. Z. O. sértett és L. B. vádlott a hétvégi házhoz indultak F. J. gépkocsiján, útközben Kóka egyik sörözőjében mind a vádlott, mind a sértett szeszes italt fogyasztottak. Az elfogyasztott italtól a vádlott nem került ittas állapotba. 

Az eljárás során nem volt kétséget kizáróan megállapítható az, hogy T. Z. sértett ittas állapotba került-e.

 

A három férfi 19 óra körüli időben érkezett meg a hétvégi házhoz, megkezdték a magukkal hozott dolgok házba történő behordását, majd kis idő elteltével F. J. tanú úgy döntött, hogy a gépjárművel még rövid időre visszamegy az anyósa közeli lakásához, hogy onnan ételt hozzon. Az ingatlan lakószobájában L. B. vádlott és T. Z. O. sértett maradtak. 

 

Az ajtóval nem zárható lakószobában ekkor 0-10 C fok körüli volt a hőmérséklet, a világítás üzemelt, a vaskályhában lévő fa – a délelőtti tűzgyújtás eredményeként – látható módon még parázslott. F. J. távozása után a vádlott hozzálátott, hogy a lakószoba felmelegítse érdekében a tüzet felélessze. A vádlott a kályha fedlapját kinyitotta, tapasztalta, hogy a délelőtti begyújtás eredményeként még parázsló fa van a kályhában, a vádlott a kályha mellett elhelyezett tűzifából néhány hasábot a nyitott fedlapon keresztül a kályha tűzterébe helyezett majd úgy döntött, hogy az új fahasábok gyorsabb gyulladása érdekében a bevett szokás szerint kis mennyiségű étolajat önt a tűzre. A vádlott a gáztűzhely közeléből magához vett egy műanyag flakont, eközben T. Z. sértettel beszélgetett, emiatt a tőle elvárható figyelmet és körültekintést elmulasztotta, a flakon tartalmát nem ellenőrizte így tévedésből az étolajos flakon helyett, a benzint tartalmazó műanyagflakon került a kezébe. 

 

A vádlott a benzint tartalmazó flakont a kályha mellett állva a bal kezében, a földtől mintegy 120-130 centi magasságban, a kályha felülről nyitott tűztere fölött tartotta, míg a jobb kezében lévő műanyag kupakba kiöntötte a benzint. A vádlott figyelmetlensége miatt a folyadék kiöntése során sem realizálta a benzin jellegzetes aromás kipárolgásának a szagát, a benzin étolajtól eltérő állagát és színét ezért a kupaknyi benzint a felülről nyitott parázsló alapú fahasábokra öntötte. A tűztérbe a parázsra kerülő benzin hatására a kályhában azonnal, intenzív a kályha magasságánál nagyobb, a tűzteret elhagyó láng keletkezett, amely elérte a vádlott bal kezében lévő benzines flakont is. 

 

A benzin kályhába kerülésének a pillanatában T. Z. O. sértett a vádlott és így a kályha közelében is állt, ekkor lépett a szobába a visszaérkező F. J. tanú is, aki a szoba ajtajában járva észlelte a vádlott tevékenységét és annak következményeit.

 

A kályhából kicsapó lángtól a vádlott bal kezében tartott műanyag palack lángra kapott. A vádlott ettől megrémülve a palackkal ki akart szaladni az épületből, de a kályhától elfordulva menekülés közben megbotlott a kályha közelében lévő műanyag székben, térdre esett és kiejtette a kezéből a lángoló flakont. A földre kerülő palackból a benzin kiömlött a mintegy fél liter benzin elterült a szoba műanyag padozatán, illetőleg a szétfröccsenés következtében éghető anyag került a bútorokra, köztük a kályhától 50 cm-re lévő ágy felületére is. Az éghető folyadék teljes felülete igen rövid időn belül begyulladt, meggyújtotta a műanyag padozatot, és a szobában lévő műanyag és fabútorokat, amitől nagy füst, illetve láng keletkezett a szobában. A tűz átterjedt a szoba átellenes sarkában lévő, gáztűzhelyre kötött propán-bután palack gumi összekötő csövére, azt szétolvasztotta, ami által a nyitva lévő gázpalackból távozó gáz fáklyaszerű égésbe kezdett. A robbanás-szerű sebességgel terjedő tűzben keletkező hő hatására kitört a szoba ablakának az üvege, a helyiségben intenzív légcsere alakult ki, amely tovább gyorsította az égést és fokozta annak hevességét. Az ablakon át kitörő lángok meggyújtották a tetőeresz deszkázatát is, így a tűz hamarosan átterjedt a tetőszerkezetre. A szobában tomboló tűz érintette a ház elektromos rendszerét, a villany szinte azonnal kialudt, a beálló sötétségben és a jelentős mennyiségű füstben a szoba belseje átláthatatlanná vált. 

 

A tűz robbanásszerű terjedésekor az ajtó közelében tartózkodó F. J-nek sikerült azonnal kimenekülnie az épületből, nem bizonyítható, hogy ekkor legalább súlyos sérüléseket szenvedett volna. Amikor L. B. vádlott a földről feltápászkodott a tűz már intenzíven égett, a vádlott a kezeivel védte az arcát a lángoktól, melynek során mindkét keze megégett, a vádlottnak sikerült a kijáratot megtalálnia, kirohant a szobából, az udvaron segítségért kiabált, hogy hívják a tűzoltókat. T. Z. O. sértettnek a szobát ismeretlen ok miatt nem sikerült elhagynia.

 

Az udvaron a vádlott és F. J. észlelte, hogy a sértett a házban maradt. Mindketten visszamentek a lakószobába és a sértettet szólongatták, mert a beálló sötétség és a mindent elborító füst miatt a helyiségben látni nem lehetett. F. J. meghallotta a sértett nyögését, így megtalálta őt, T. Z. O. ekkor az ablak előtt lévő ágyon feküdt. F. J. a sértettet elvonszolta az ajtóig, ahonnan ezt követően a vádlottal együtt vitték tovább a házon kívülre, majd a későbbiekben az udvar egy távolabbi pontjára. A sértett mentése közben F. J. is megégett és L. B. vádlott is további égési sérüléseket szenvedett. 

 

A tűzoltókat a szomszédban lakó, a vádlott segélykiáltásaira felfigyelő tanú értesítette 19 óra 17 perckor, ugyanő segítséget nyújtott T. Z. O. sértett ellátásában is olyan formában, hogy a sértettet az udvaron stabil oldalfekvésbe helyezte. L. B. vádlott a mentők és a tűzoltók kiérkezése előtt a helyszínről eltávozott, gyalogosan a kókai orvosi ügyeletre ment, mivel az égésben elszenvedett sérülései folytán igen erős fájdalmai voltak. 

 

A helyszínre érkező tűzoltók 19 óra 30 perckor kezdték meg az oltást. Néhány perccel később két mentőegység érkezett a helyszínre, azonnal megkezdték T. Z. O. sértett szakszerű elsődleges ellátását, majd ezután követően a Szent István Kórház égési osztályára szállították, ahol tovább folyt a sértett szakszerű kezelése. A helyszínen a másik mentőegység révén megtörtént F. J. elsődleges ellátása is, majd ez a mentőegység a vádlottért is elment az orvosi ügyeletre, ahonnan F. J. és L. B. vádlottat együttesen ugyancsak a Szent István kórházba szállították. 

 

T. Z. O. sértett a lánghatás következtében a testfelület 85 %-át érintő harmadfokú égési sérüléseket szenvedett el, sérülései túlnyomórészt az arc nagy részén, a nyakán, a mellkasán, karjain, combjain és a háti felületén helyezkedtek el, és a felhám teljes hiányát eredményezték. Az égés érintette a sértett gégéjét, légcsövét, és tüdejét is. A sértett sérülései olyan súlyosak voltak, hogy az élete a szakszerű ellátás ellenére sem volt megmenthető, T. Z. O. sértett a kórházban január 17-én 17 óra 40 perckor elhunyt. A sértett halála az elszenvedett égési sérüléssel közvetlen okozati összefüggésben égési sokk következtében állt be. 

 

F. J. a mentés során elszenvedett hő- és lánghatás következményeként az arcán és a fején elsőfokú, felületes, valamint mindkét kezén másodfokú égési sérüléseket szenvedett el. Sérüléseinek együttes büntetőjogi gyógytartama a kéz égési sérüléseinek súlyossága miatt 8 napon túli. F. J. jobb kezének sérülésével összefüggő szövődmény – a bőrátültetést követően kialakuló, csontot is érintő baktériumfertőzés - miatt szükségessé vált a jobb kéz II-III-IV. ujjának amputációja. A kézujjak elvesztése F. J-nél 40 %-os munkaképesség csökkenést eredményezett. 

 

L. B. vádlott a tűz felgyulladását közvetlenül követő, valamint a mentés során elszenvedett hő- és lánghatás következtében az arcán, mindkét alkarján és kezén másodfokú égési sérüléseket, valamint légúti égéses sérüléseket szenvedett el. Sérüléseinek büntetőjogi gyógytartama 8 napon túli, a tényleges gyógytartam 4 hétre tehető. A vádlottnál a légúti égéssel összefüggő sérülései miatt közvetlen életveszélyes állapot alakult ki. Emiatt nála tartós légzés-elégtelenség alakult ki, és gépi lélegeztetés vált szükségessé. 

 

A kókai ingatlanban keletkezett tűz a lakóhelyiséget teljes egészében, a tetőszerkezetet mintegy 50 %-ban károsította, melynek eredményeként az épületben 250.000.- forint kár keletkezett. 

 

A bíróság enyhítő körülményként értékelte a vádlott megbánását, a mentésben való részvételét, azt, hogy eközben ő maga is megsérült, illetve közvetlen életveszélybe került, továbbá azt, hogy a vádlottnak négy kiskorú gyermeke van, emellett kisebb súllyal az időmúlás értékelte a vádlott javára.

 

Súlyosító körülményként értékelte viszont azt, hogy a sértett az átlagosat meghaladó szenvedések között halt meg, illetve azt, hogy a vádlott büntettet előéletű.

 

L. B. vádlott tartózkodási helye a fenti cselekmény miatt indított büntetőeljárásban ismeretlenné vált, ezért a Nagykátai Rendőrkapitányság 2007. december 20-án belföldi elfogatóparancsot bocsájtott ki a vádlottal szemben, majd a Budakörnyéki Bíróság 2010. március 31-én európai elfogatóparancsot adott ki ellene.

 

L. B. vádlottat egy másik ügyben ellene kiadott európai elfogatóparancs alapján az olasz hatóságok 2010. március 23-án elfogták, majd Magyarországra átadták. Az átadása alapjául szolgáló büntetőügy jogerős befejezését követően a vádlott újból ismeretlen helyre távozott, előállítására a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság 2014. január 20-án kibocsájtott elfogatóparancs alapján 2014. február 10-én került sor.

 

Budapest, 2014. augusztus 29.

 

A Budapest Környéki Törvényszék Sajtóosztálya