Az Érdi Járási Ügyészség az elkövetéstől számított egy hónapon belül 2020. január 10. napján az Érdi Járásbíróság elé állította azt az elkövetőt, aki 2019. december 13-án, Százhalombattán egy gépkocsivásárlással kapcsolatos vita során a magával vitt szamurájkard hüvelyével egy esetben megütötte a sértett fejét, aki az ütés következtében nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett el. 
A gyorsított bíróság elé állításos tárgyaláson a vádlott elismerte a cselekmény elkövetését, és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról. Ezért a bíróság az új büntetőeljárási törvény rendelkezéseit alkalmazva elfogadta a vádlott beismerő vallomását, mivel azt az ügyiratok, különösen az esetről készült felvétel teljes mértékben alátámasztotta. Erre figyelemmel a bíróság a vádlottat felfegyverkezve elkövetett garázdaság bűntettében és súlyos testi sértés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek, és a vádlottat 1 év börtönbüntetésre ítélte, amelynek a végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. A bíróság a büntetés kiszabása során enyhítő körülményként értékelte a vádlott büntetlen előéletét és azt, hogy a cselekmény elkövetését megbánta, viszont súlyosító körülményként vette figyelembe a cselekmény kihívó közösségellenességét, valamint a sértett életkorát.

Az ítélet vonatkozásában az ügyész, a vádlott és a védője is három munkanapot tartott fenn a jogorvoslati nyilatkozat megtételére. Amennyiben a három munkanapon belül fellebbezés bejelentésére kerül sor, akkor az ügy a Budapest Környéki Törvényszéken másodfokon folytatódik, fellebbezés hiányában az ítélet jogerőre emelkedik. 

Az Érdi Járásbíróság elnöke, dr. Liziczay Sándor elmondta, hogy a nyilvános helyen, utcán történő viták és konfliktusok esetén, amennyiben erőszakos magatartásra is sor kerül, már megállapítható a garázdaság elkövetése. A garázdaságot ugyanis az követi el, aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. A tényállás vonatkozásában erőszakos magatartásnak tekinthető a másik fél testének támadó jellegű megérintése is, így a meglökés, odébb tolás is ide sorolható. Amennyiben a garázda magatartás elkövetésére fegyverrel, felfegyverkezve, például szamurájkarddal, csoportosan, nyilvános rendezvényen vagy a köznyugalmat súlyosan megzavarva kerül sor, akkor a cselekmény bűntetti alakzata valósul meg, amely súlyosabban büntethető. 

A bíróság elnöke kiemelte, hogy a vitarendezésnek soha nem lehet eszköze az erőszakos magatartás elkövetése, még akkor sem, ha a felek közötti viszony elmérgesedett, hiszen a vitarendezés ilyen módja többféle bűncselekményt, például garázdaság vétségét, önbíráskodás bűntettét vagy alkalmanként súlyosabb bűncselekményt is megvalósíthat. A vitarendezés során kizárólag a jogszabályok által biztosított lehetőségeket szabad igénybe venni, és amennyiben a vita megoldására nincs más mód, akkor bírósághoz kell fordulni. A bírósági eljárás keretében a polgári perrendtartartás szabályaira figyelemmel a bíróság is törekszik a felek közötti vita békés megoldására bírósági egyezség megkötésével, illetve bírósági közvetítés igénybevételével. A bíróság elnöke kiemelte azt is, hogy a felek közötti vita megegyezéssel történő lezárása a legmegalapozottabb bírósági ítéletnél is jobb megoldás, mert a közös megegyezést az ellenérdekű felek sajátjuknak érzik, és gondoskodni fognak annak betartásáról, teljesítéséről.