A Debreceni Ítélőtábla Dr. Balla Lajos vezette ma enyhítette a G. Zs. +4 fő hivatalos személy által elkövetett vesztegetés büntette ügyében született elsőfokú ítéletet.

G. Zs. I.r. vádlott cselekményét hivatali visszaélés bűntettének minősítette és ezért a vádlottat 600.000.- Ft pénzbüntetésre ítélte. A vádlott szabadságvesztés, közügyektől eltiltás és pénzbüntetését mellőzte. M. T. J. II.r. vádlottat az ellene vesztegetés bűntette miatt emelt vád alól felmentette. F. Z. III.r. vádlott cselekményét felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntettének minősítette és ezért a vádlottat 525.000.- Ft pénzbüntetésre ítélte. A vádlott szabadságvesztés, közügyektől eltiltás és pénzbüntetését mellőzte. Ugyanakkor a vádlottat az ellene vesztegetés bűntette miatt emelt vád alól felmentette. V. Zs. IV. r. vádlott cselekményét felbujtóként elkötetett hivatali visszaélésnek minősítette és ezért a vádlottat 450.000.- Ft pénzbüntetésre ítélte. A vádlott szabadságvesztés, pénzbüntetés és közügyektől eltiltását mellőzte. A vádlottat az ellene vesztegetés miatt emelt vád alól felmentette. Az ítélőtábla egyebekben helybenhagyta a Miskolci Törvényszék megismételt eljárásban hozott ítéletét. A mai határozat ellen a II.III.IV. r. vádlott esetében nyílt meg a harmadfokú eljárás lehetősége. Az I.r. vádlott esetében az ítélet jogerős.

Az ítélőtábla az indoklásban kifejtette, a megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság kismértékben hiányos tényállást állapított meg és emiatt részben téves következtetéseket vont le a vádlottak bűnösségének kérdésében. Az ítélőtábla álláspontja szerint minden kétséget kizáró bizonyíték nem merült fel azzal kapcsolatban, hogy megvalósult-e korrupciós magatartás, és hogy a II. r. vádlott visszaélt volna hivatali helyzetével.

Az ügyről

Az elsőfokon eljárt Miskolci Törvényszék 2013 májusában G. Zs. I.r. és M. T. J. II.r. vádlottat vesztegetés bűntette miatt 3 év szabadságvesztésre 3 év közügyektől eltiltásra és 5.000.000.- Ft pénzbüntetésre ítélte. F. Z. III.r. és V. Zs. IV.r. vádlottat 2 év szabadságvesztésre, 2 év közügyektől eltiltásra és 5.000.000.- Ft pénzbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés büntetést valamennyi vádlott esetében börtönben kell végrehajtani. A törvényszék N. T. V.r. vádlottat az ellene vesztegetés bűntette miatt emelt vád alól felmentette. A törvényszék M. T. J. II.r. vádlottal szemben 800.000.- Ft vagyonelkobzást rendelt el.. Az ítélet ellen az ügyész I., II., III. és IV. r. vádlottak terhére a kiszabott büntetés súlyosításáért, míg V. r. vádlott terhére a felmentés miatt bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása céljából fellebbezett. I., II. és IV.r. vádlott és védője felmentésért, III. r. vádlott védője a tényállás megalapozatlansága, a bizonyítékok jogszabálysértő felhasználása, iratellenesség és ténybeli következtetés hibája okán felmentés érdekében fellebbezett. V. r. vádlott tudomásul vette az elsőfokú ítéletet.

A bíróság által megállapított tényállás szerint M. T. J. II.r. vádlott 2007-ben Onga település polgármestere volt. III. és IV. r. vádlott 2007 és 2011 között közösen irányítottak egy szállítmányozással foglalkozó kft-t. Az érdekkörükbe tartozó Onga település külterületén tervezett építkezés feltételéül szolgáló építési engedély kiadásának meggyorsítása érdekében 2007-ben megállapodtak II.r. vádlottal, hogy a hivatali helyzetéből adódóan segít az engedély megszerzésében. Mindezért cserébe III. és IV. r vádlott 1.000.000.- Ft-ot ígértek II.r. vádlottnak, aki elfogadta az ajánlatot.  500.000.- Ft-ot át is adtak II.r. vádlottnak azzal, hogy a további összeget az engedély kiadása után fogja megkapni. 2007 júliusában, miután a képviselőtestület határozatot hozott az ügyben az érintett területet gazdasági területté nyilvánították a beépíthetőség érdekében. Ezért 300.000.- Ft-ot át is adtak II.r. vádlottnak. A fennmaradó összeg átadását az engedély kiadásához kötötték. Azonban a település jegyzője a képviselő-testületi döntést követően sem adta ki az építési engedélyt. 2008 februárjában a II. és IV.r. vádlott közös ügyvezetése alatt álló kft megvásárolta az érintette ingatlan, a képviselőtestület pedig márciusban módosította a helyi építési szabályzatról szóló rendeletet. Onga település jegyzője 2008 áprilisában az építési engedélyezési eljárás lefolytatására más közigazgatási szerv kijelölését kérte. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Építési- és Környezetvédelmi Osztálya az építési engedély iránti kérelmet elutasította.

2007-ben G. Zs. I.r. vádlott a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés alelnöke volt. G. Zs. I.r., F. Z. III.r. és V. Zs. IV.r. vádlottak – utóbbiak egy kft ügyvezetőiként – megállapodtak, hogy I.r. vádlott, mint a megyei közgyűlés vagyongazdálkodásért felelős alelnöke egy miskolci ingatlanon a kft által épített legalább 30.250.000:- Ft értékű felépítmény ellenérték nélküli átadása fejében közreműködik abban, hogy a kft egy a megyei önkormányzat tulajdonában lévő székház tulajdonjogát a lehető legkedvezőbb áron megszerezhesse. Az ingatlanforgalmi értékbecslés szerint az érintett ingatlan minimális vételára 1.063.640.000.- Ft plusz áfa volt. Mindezek érdekében I.r. vádlott a székház pályázati felhívásával kapcsolatosan a tisztségénél fogva tudomására jutott információkat azok nyilvánosságra kerülését megelőzően közölte a kft képviselőivel és közreműködött a pályáztatás menetének felgyorsításában. I.r. vádlott az ügyintézésben nyújtott segítségért cserébe a 30.250.000.- értékű felépítménnyel rendelkező ingatlant megvásárolta 12.000.000.- Ft vételárért. 2007 decemberében a székházra kiírt pályázatra két pályázat érkezett. III. és IV.r. vádlott cégének vételi ajánlata 610.000.000.- Ft volt. Végül a Pályázatelbíráló Bizottság elnöke a pályázati eljárást eredménytelennek nyilvánította, mert a versenytárgyaláson kialakult végső ár elmaradt a még elfogadható, elvárható vételártól. A megyei közgyűlés ezt jóváhagyta, így a székház az önkormányzat tulajdonában maradt, az alelnökkel kötött ingatlan adásvételi szerződését pedig 2007 decemberében felbontották.
 

Debrecen, 2014. április 29.

A Debreceni Ítélőtábla Sajtóosztálya