A Debreceni Ítélőtábla Dr. Elek Balázs vezette tanácsa megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét. I.r. vádlott szabadságvesztés büntetését 2 évre enyhítette és annak végrehajtását 5 évre felfüggesztette. A közügyektől eltiltás büntetést mellőzte. A vádlottat mindezek mellett 1.500.000.-Ft pénzbüntetésre is ítélte. II.r. vádlott szabadságvesztés büntetésének végrehajtását 4 évre felfüggesztette, a közügyektől eltiltást mellőzte és a vádlottat 750.000.-Ft pénzbüntetésre is ítélte. A bíróság a vádlottak vagyonelkobzásának összegét személyenként 37.936.755.-Ft-ban állapította meg. Az ítélőtábla enyhítő körülményként értékelte azt, hogy a vádlottak elismerték a bűncselekmény elkövetését és az okozott vagyoni hátrányból 30 millió forintot megtérítettek. Az ítélőtábla szerint a vádlottaknak a felfüggesztett szabadságvesztés ideje alatt van esélye a teljes vagyoni hátrány megtérítésére.

 

Az ügyről

 

Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék Z. S. I.r. vádlottat és V. S. II.r. vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett költségvetési csalás bűntettében. Ezért I.r. vádlottat 2 év 6 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. II.r. vádlottat 2 év börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A bíróság I. és II.r. vádlottak vagyonának terhére személyenként 27.272.255.- Ft vagyonelkobzást rendelt el. A bíróság B. B. III. és A. Z. IV.r. vádlottakat bűnösnek mondta ki közokirat-hamisítás bűntettében és azért a vádlottakat 1-1-évre próbára bocsátotta. Az ítélet ellen az ügyész I. és II.r. vádlottak terhére súlyosításért, valamint a vagyonelkobzás magasabb összegben való meghatározásáért fellebbezett. A védő felmentésért, illetve enyhítésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint 2010 nyarán I. és II.r. vádlott egy hajdúböszörményi élelmezési kft-t működtetett. A társaság ügyvezetője III.r. vádlott volt, azonban csak névlegesen vezette a céget és nem tudott arról, hogy a kft valós gazdasági tevékenységet nem folytat, a bevallott adókat nem fizeti. III.r. vádlott a közreműködésért kisebb-nagyobb összegeket kapott I.r. vádlottól. 2012 márciusától a kft ügyvezetője hasonlóan a III.r. vádlotthoz, IV.r. vádlott lett. A kft 2011-ben és 2012-ben sem tett eleget társasági adó bevallási kötelezettségének. Az adóhatóság által kibocsátott beszedési megbízások meghiúsítása érdekében I. és II.r. vádlottak 2010 októberében egy újabb gazdasági társaságot, pékséget hoztak létre, amely kizárólag átutalással fizető vevők részére a megrendeléseket úgy teljesítette, hogy az élelmezési kft készpénzfizetési számlát bocsátott ki a pékségnek, és a vevők részére a pékség számlázott átutalásos fizetési móddal. Az így teljesített átutalásos fizetések az I. és II.r. vádlotthoz kerültek, mint az élelmezési kft készpénzes vevői által teljesített fizetések. A pékség termelést nem folytatott, anyagköltség nem kapcsolódott az értékesítéshez, az eladott áru az élelmezési kft-től történő beszerzése volt. A pékség 2010-2011 évi árbevétele kizárólag az élelmezési kft-től készpénzért beszerzett pékáru vevők felé történő továbbértékesítésből származott. 2012-től már egy másik gazdasági társaságtól beszerzett pékárut értékesített a pékség. I. és II.r. vádlottak az élelmezési kft nevében 2010 augusztusa és 2013 januárja között az adóhatóságot a bevallott adókkal kapcsolatban tévedésbe ejtették és vagyoni hátrányt okoztak az állami költségvetésnek. Az élelmezési kft-nek 2010 augusztusa és 2012 szeptembere között összesen több mint 72 millió Ft nem rendezett adó- és járulék kötelezettsége keletkezett. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal összesen 46.212.000 Ft adóhiányt állapított meg. 2012 novembere és 2013 májusa között, a 2012-ben létrehozott új gazdasági társaságnak összesen több mint 33 és félmillió forintos adó és járulékhiánya volt. Az adóhatóság pedig több mint 5 millió forint adóhiányt állapított meg.

 

 

Debrecen, 2016. szeptember 5. 

 

A Debreceni Ítélőtábla Sajtóosztálya