A Debreceni Ítélőtábla Dr. Elek Balázs vezette tanácsa enyhítette az elsőfokú ítéletet. A bíróság a különösen nagy kárt okozó csalás bűntettének kísérlete és más bűncselekmények miatt M. M. és társa ügyében, H. J. II.r. vádlott börtönbüntetését 2 évre enyhítette. A vádlott legkorábban a büntetés 2/3 részének letöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Egyebekben az ítélőtábla az első fokú ítéletet helybenhagyta.

Az ítélőtábla szerint a törvényszék helyesen vont le következtetést a vádlottak bűnösségére, és helyesen minősítette a cselekményeket. Az ítéleti belső arányosság megteremtése és a büntetési célok megfelelő érvényre jutásához azonban H. J. II.r. vádlott büntetésének enyhítése indokolt, ezért a másodfokú bíróság a büntetés tartamát 2 évre mérsékelte.
Az ítélet jogerős.

Az első fokon eljáró Debreceni Törvényszék 2014 márciusában M. M. I.r. vádlottat társtettesként elkövetett csalás bűntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt, mint többszörös visszaesőt 4 év fegyházra, és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. H. J. II.r. vádlottat társtettesként lekövetett csalás bűntette és bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 2 év 6 hónap börtönre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott a büntetés fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható. P. S. III.r. vádlottat hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 6 hónap fogházra ítélte, melynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. III.r. vádlottat a bűnsegédként elkövetett csalás bűntett kísérletének vádja alól felmentette. Az ítélet ellen az ügyész a vádlottak terhére súlyosításért fellebbezett. I. és II. r vádlott felmentésért fellebbezett.

A bíróság által megállapított tényállás szerint 2011 februárjában M. M. I.r. vádlott felajánlott Cs. B-nek egy cég ügyvezetőjének, hogy 2600 tonna eladó kukoricája van, melyet egy Debrecen melletti tanyán meg lehet tekinteni. I.r. vádlott a találkozókor elmondta, hogy gabonakereskedelemmel foglalkozik, az árukészlet az ő telephelyén van, a vele lévő H. J. II.r. vádlottat a telephely vezetőjeként mutatta be. Ezt követően Cs. B. tájékoztatta korábbi üzleti kapcsolataik révén ismert K. A-t, egy mezőgazdasági termelő és szolgáltató kft ügyvezetőjét az eladó kukoricáról. Megegyeztek abban, hogy K. A-t 52.000.-Ft + ÁFA tonnánkénti áron érdekli a lehetőség ezért, találkozót beszéltek meg a kukorica megtekintése érdekében. A személyes találkozón 2000 tonna kukorica megvásárlásáról egyeztek meg. A találkozó során I.r. vádlott, mint az eladó cég ügyvezetője aláírt egy nyilatkozatot arról, hogy a kukorica a vevő cég tulajdonát képezi a teljes vételár kifizetése után. I.r. vádlott annak ellenére kitöltötte és aláírta a nyilatkozatot, hogy tudta azt, hogy a vevő ténylegesen nem lesz az áru tulajdonosa, hiszen saját maga sem jogosult semmilyen nyilatkozat aláírására. Megegyeztek az adásvételi szerződés aláírásának időpontjában és abban is, hogy a 130.000.000.- Ft vételár készpénzben történő kifizetése is akkor fog megtörténni. Azonban K. A. visszament a tanyára, ahol a tanya valódi tulajdonosától megtudta, hogy az ott található kukorica az ő tulajdona, abból csak 200 tonna eladó, illetve M. M. és H. J. nevű személyeket nem ismer, telephelyvezetője pedig nincsen, mivel saját maga vezeti a telepet a testvérével. I. és II.r. vádlottak K. Attilát a kukorica tulajdonjogát illetően tévedésbe ejtették és tartották, szándékuk arra irányult, hogy a sértettől a vételárat megkapják. III.r. vádlott abban nyújtott segítséget, hogy I.r. vádlottal való megegyezésük szerint az általa képviselt gazdasági társaság fogja értékesíteni K A. kft-jének.
 

Debrecen, 2014. szeptember 9.

A Debreceni Ítélőtábla Sajtóosztálya