Két év börtönbüntetésre ítélte – 3 évre felfüggesztve – a Debreceni Törvényszék megismételt eljárásában azt a felszámolót, aki 2008 – 2009 között ajándékokat adott és egyéb szívességeket tett egy nyíregyházi bírónőnek. Dr. Kné dr. J. J. idén februárban elhunyt, az eljárást az ő vonatkozásában a bíróság megszüntette, így H. A. most egyedül ült a vádlottak padján. H. A.-t a törvényszék folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés bűntettében marasztalta el, 3 évre eltiltotta a felszámolói tevékenység gyakorlásától, H. A. emellett 3 éven keresztül nem vezethet felszámolással foglalkozó szervezetet, valamint meg kell fizetnie 900 ezer forint – 300 napi tétel – pénzbüntetést is.

A Debreceni Törvényszék 2014. júniusában dr. Kné dr. J. J.-t 7 év börtönbüntetésre és 1 millió forint pénzbüntetésre ítélte, illetve 7 évre eltiltotta a közügyek, 5 évre pedig a jogi foglalkozás gyakorlásától. A vádlottat a bíróság fontosabb ügyekben intézkedő, vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett kötelességszegés; folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett vesztegetés és folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntettében találta bűnösnek. A másodrendű vádlott, H. A. akkor 5 év börtönbüntetést, 5 év közügyektől eltiltást és 1 millió forint pénzbüntetést kapott, illetve a bíróság 5 évre eltiltotta a felszámolói hivatás gyakorlásától.

A Debreceni Ítélőtábla 2015. februárjában az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és új eljárás lefolytatására utasította a Debreceni Törvényszéket, ahol 2015. őszén indult el a megismételt eljárás.

A megismételt eljárás során a törvényszék az alábbi tényeket állapította meg. Dr. Kné J. J. az akkori Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság felszámolási ügyekben eljáró bírájaként dolgozott, H. A. pedig két felszámoló céget képviselt. Rendszeres kapcsolatban álltak egymással. 2008. év vége és 2010. év eleje között a bírónő folyamatosan különböző előnyöket kért és fogadott el a vádlottól, cserébe a H. A. által képviselt cégeket jelölte ki felszámolóként. Hetente több alkalommal kommunikáltak, rendszeresen egyeztették a felszámolási ügyeket, a bíró többször saját lakásán fogadta a felszámolót és beadványokat is átvett tőle.

H. A. többször szállította a bírónőt saját gépkocsiján, néhányszor még a bíróságra is ő vitte be, rendezte a bíró autójával kapcsolatos teendőket, intézte a nő devizában lekötött megtakarításainak ügyeit, egyszer pedig még egy hosszú hétvégét is finanszírozott számára.  A felszámoló által képviselt cégek egyike a bíró családtagjainak betéti társaságától – melynek székhelye a bíró lakása volt - bérelt irodát.

Virágh Pál tanácselnök a megismételt eljárásban ítéletének indoklásában a bírák etikai kötelezettségeire hívta fel a figyelmet. Mint mondta, ma már etikai kódex is rendelkezésre áll, 2009-ben pedig alkotmánybírósági határozat és a bírák jogállásásról szóló törvény adott egyértelmű iránymutatást. A befolyásolástól mentes döntéshozatalhoz pártatlanságra van szükség – hangsúlyozta indoklásában -, és egy baráti kapcsolat miatt nem szabad, hogy a részrehajlás, vagy az elfogultság árnyéka vetüljön egy eljárásra. A Debreceni Törvényszék egyébként az elhunyt bíró több kollégáját is meghallgatta tanúként, akik elmondták: a pártatlanságra és a pártatlanság látszatára is különösen ügyelni kell, így nem szabad a folyamatban lévő ügyekben szereplő ügyvédekkel szoros baráti vagy üzleti kapcsolatot tartani. Többen is kiemelték: az a gyakorlat, hogy elfogultságot jelentenek be, ha egy ügy érintettjével a magánéletben baráti kapcsolatban állnak. A bíró tanúk egyébként azt mondták, hogy szóbeszéd volt a bírónő és a vádlott kapcsolata, beszéltek az emberek az elfogadott előnyökről is, ennek alapján indulhatott el a nyomozás. A titkos adatszerzés során beszerzett lehallgatási anyagok jól visszaadták a bírónő és a felszámoló kapcsolatát – tette hozzá a tanács elnöke.

Az ítélet nem jogerős, miután az ügyészség, a vádlott és védője is fellebbezést jelentett be.

Debrecen, 2017. május 17. 

A Debreceni Törvényszék Sajtóosztálya