A bíróság Balláné Szentpáli Edit vezette tanácsa megállapította: az egyik tulajdonos maga ajánlotta fel az ingatlant, a másikat – P. E. lányát - azonban az önkormányzat kérte fel arra, hogy adja el házrészét. A két tulajdonosnak a II. r. vádlott tolmácsolta az I.r. vádlott - az akkori alpolgármester, frakcióvezető - elvárását, miszerint az eladást követően 1-1 millió forintot kell visszaadniuk a 16 – 18 millióra taksált házak árából. A bíróság úgy ítélte meg, hogy P. E. felháborodott ugyan az I. r. vádlott törvénytelen vesztegetési kérésén, mégis közölte mindezt az érintettekkel. Később több fórumon is hangoztatta egyet nem értését, míg végül az egyik háztulajdonossal együtt saját maga tett feljelentést. A bíróság szerint egyértelműen személyes érintettsége miatt telt be nála a pohár, lánya számára ugyanis komoly megterhelést jelentett volna az egymillió forint kifizetése. 

 

A törvényszék szerint egyértelmű, hogy a két vádlott többször is egyeztetett a vesztegetésről, sőt, valamennyi információval a frakciónak is rendelkeznie kellett az eladás körüli bonyodalmakat illetően. Az egészségház megvalósítását egyébként nem csak M. A. pártjának képviselői, hanem az egész testület támogatta. Egy tanú szerint a projekt a kétmillió forint körül kibontakozott probléma miatt nem valósult meg, a két tulajdonostól a város végül nem vette meg a sámsonkerti ikerházat.

 

Az ítélet indoklásában elhangzott az is: a törvény lehetőséget nyújt arra, hogy korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki korrupciós bűncselekményt hoz a hatóság tudomására. P. E. tudta, hogy feljelentésével saját magát is bűncselekménnyel vádolja, feljelentése nélkül azonban nem biztos, hogy a konkrét bűncselekmény valaha is kiderült volna. A bíróság ezért döntött úgy, hogy a II.r. vádlottat pénzbüntetésben részesíti.

 

Az ítélet nem jogerős, az ügyész, a II.r. vádlott és védője 3 nap gondolkodási időt kért, az I.r. vádlott és védője pedig fellebbezett.

 

Debrecen, 2014. július 2.

 

A Debreceni Törvényszék Sajtóosztálya