Helybenhagyta a Debreceni Törvényszék a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság márciusi ítéletét a MODEM volt ügyvezetőjének munkaügyi perében. 2015-ben a fenntartó a jogerős ítélet szerint is jogszerűen mondott fel azonnali hatállyal a nonprofit kft. akkori ügyvezetőjének, a másodfokú bíróság szerint ugyanakkor a jóhírnév megsértése mellett részben megállapítható a felperes súlyos gondatlansága és kötelességszegése is. K. K-nak 15 napon belül az alperes számára meg kell fizetnie a fellebbezési eljárás költségeként 95 ezer, az állam számára fellebbezési illetékként 287 ezer forintot.  Az önkormányzatnak ugyanakkor 300 ezer forint sérelemdíjat kell fizetnie K. K. számára, mivel megsértette K. K. jóhírnevét. 

 

A törvényszék szerint az elsőfokú bíróság helytállóan következtetett a felmondás jogszerűségére, a sérelemdíj jogosságára és mértékére is. Az indoklásban a tanács elnöke kiemelte: a másodfokú bíróság a felperes fellebbezését nem, az alperes fellebbezését pedig csak részben találta alaposnak.  A közgyűlés az előterjesztéssel együtt szerzett tudomást a történtekről, így a képviselőtestület a szubjektív határidőn belül döntött az azonnali hatályú felmondásról. A másodfokú tanács is úgy vélte, hogy a felmondási indokok között több nem volt világos, vagy nem volt helytálló. Nem volt jogszerű felmondási ok például az, hogy a volt ügyvezető nem adta át a bizalmas vagyonbiztonsági jelentést a Déri Múzeum igazgatója számára, de akkor sem szegte meg munkaköri kötelességét, amikor nem kötött leltárfelelősségi megállapodást. 2015. április 1-jén, egy sajtóinterjúban viszont megsértette a Debreceni Önkormányzat jóhírnevét. A vezető állású munkavállalók véleménynyilvánítási jogát a törvény még szigorúbban szabályozza.

A jogerős ítélet indoklásában elhangzott: K. K. vezetőként felelős volt az intézményre bízott műtárgyakért. A kezelés rendje, a szállítások pontos regisztrációja nem volt leszabályozva, pedig egy normarendszerrel jelentősen csökkenteni lehetett volna a biztonsági kockázatot. Célszerű lett volna időnként ellenőrizni, leltárba venni a gyűjtemény darabjait – tette hozzá a tanács elnöke. 

A felperes számára 300 ezer forint sérelemdíjat is megítélt a bíróság. A polgármester ugyanis 2015. július 24-én a közgyűlésen úgy nyilatkozott: komoly felelőssége van K. K-nak abban, hogy az önkormányzatnak 134 millió forint kártérítést kell kifizetnie az eltűnt képek miatt. A polgármester kijelentéséről az egyik debreceni hírportál is beszámolt. Mivel a polgármester kijelentésének tartalmára nincs bizonyíték, P. L. nagy nyilvánosság előtt valóban megsértette az akkori ügyvezető jóhírnevét. K. K. büntetőjogi felelősségét egyébként a rendőrségi nyomozás nem állapította meg.

 

K. K. 2015-ben indított munkaügyi pert a MODEM Kft. ellen, miután 2015 júliusában a munkáltatói jogokat gyakorló képviselőtestület azonnali hatállyal megszüntette a munkaviszonyát. Az ügy háttere, hogy Antal Péter 2006-ban haszonkölcsön szerződést kötött a debreceni önkormányzattal, az Antal-Lusztig gyűjtemény 392 alkotását a MODEM-ben helyezték el. A képviselőtestület 2011-ben nevezte ki K. K-t ügyvezetőnek. Három évvel később véletlenül derült ki, hogy hiányzik két értékes festmény. Belső vizsgálat, önkormányzati ellenőrzés és büntetőeljárás is indult. Ez utóbbiban nem sikerült megállapítani a tettes kilétét, így az eljárást felfüggesztették. Az önkormányzat pár hónappal később bejelentette, hogy megszünteti a MODEM Kft.-t, végül azonban az intézmény integrációjáról született döntés, amely így a Déri Múzeum tagintézményévé vált. 

 

Debrecen, 2017. június 29.

 

Debreceni Törvényszék Sajtóosztály