Egy sajtóinterjúval megsérthette a MODEM Kft. fenntartójának jóhírnévhez fűződő jogait K. K., ezért a munkáltató jogszerűen mondott fel azonnali hatállyal a nonprofit kft. ügyvezetőjének – állapította meg első fokon a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság. A fenntartó ugyanakkor szintén megsértette K. K. jóhírnevét, így a felperes sérelemdíjra jogosult.

Az ügy háttere, hogy A. P. 2006-ban haszonkölcsön szerződést kötött a debreceni önkormányzattal, ennek jegyében az Antal-Lusztig gyűjtemény 392 alkotását a MODEM épületében helyezték el. Az önkormányzat képviselőtestülete 2011-ben bízta meg K. K- az ügyvezetői feladatok ellátásával. Három évvel később egy leltár során derült ki, hogy hiányzik két értékes festmény a gyűjteményből. Az eset után belső vizsgálat, önkormányzati ellenőrzés és büntetőeljárás is indult. Ez utóbbiban végül nem sikerült megállapítani a tettes kilétét, így az eljárást felfüggesztették. Készült egy vagyonbiztonsági audit is, amely az intézmény által megtehető vagyonbiztonsági intézkedésekre tett javaslatokat. Az önkormányzat pár hónappal később bejelentette, hogy megszünteti a MODEM Kft.-t, végül azonban az intézmény integrációjáról született döntés, amely így a Déry Múzeum tagintézményévé vált. 

K. K. 2015-ben indított munkaügyi pert a MODEM Kft. ellen, miután 2015 július 30-án, a munkáltatói jogokat gyakorló képviselőtestület úgy döntött: azonnali hatállyal megszüntetik a munkaviszonyát. A felperes azt kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, jogellenes volt a felmondás. Az alperes ugyanakkor kitartott amellett, hogy kellő joglapja volt az azonnali hatályú felmondásra. A felmondás öt pontban taglalta azt, hogy K. K. milyen módon szegte meg súlyosan munkaviszonyából származó kötelezettségeit. A tanács végül négy pontban azt állapította meg, hogy a felmondási indok nem alapos. Az ítélet indoklásában elhangzott: a felmondás alapján nem lehetett megállapítani, hogy K. K. lenne a felelős a képek eltűnéséért, de az sem volt jogszerű felmondási ok, hogy nem adta át a bizalmas vagyonbiztonsági jelentést a Déry Múzeum igazgatója számára. A múzeum munkatársa ugyanis teljes körű tájékoztatást kapott, a rendőrség pedig K. K. személyét nem hozta összefüggésbe a képek eltűnésével. A bíróság azt sem tudta elfogadni, miszerint a felperes megszegte munkaköri kötelességét akkor, amikor nem kötött leltárfelelősségi megállapodást, maga az önkormányzati ellenőrzés is megállapította ugyanis, hogy a meglévő pénzügyi és technikai lehetőségekhez képest a MODEM műtárgykezelési gyakorlata körültekintő volt. Az sem állta meg a helyét, hogy K. K. a szervezeti és a számviteli szabályzatok módosítása körében mulasztott. 2015 április 1-jén, egy sajtóinterjúban azonban olyan kritikákat fogalmazott meg a fenntartó felé, amelyek valóban sérthették a Debreceni Önkormányzat jóhírnevét. Ráadásul a vezető állású munkavállalók véleménynyilvánítási jogát a törvény még szigorúbban szabályozza, így ezt a felmondási indokot alaposnak ítélte meg a bíróság. 

A felperes számára ugyanakkor 300 ezer forint sérelemdíjat is megítélt a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság. A polgármester ugyanis 2015. július 24-én a közgyűlésen úgy nyilatkozott, hogy K. K-nak komoly felelőssége van abban, hogy az önkormányzatnak 130 millió forint kártérítést kell kifizetnie az eltűnt képek miatt. A polgármester kijelentéséről az egyik debreceni hírportál is beszámolt, így P. L. nagy nyilvánosság előtt valóban megsértette K. K. jóhírnevét. K. K. büntetőjogi felelősségét ugyanis a rendőrségi nyomozás nem állapította meg, a polgármester nyilatkozatából pedig nem derült ki, hogy mire alapozza kijelentését.

Az ítélet nem jogerős, a felek az ítélet kézhezvételét követő 15 napon belül fellebbezhetnek. 

 

Debrecen, 2017. március 27. 

 

Debreceni Törvényszék Sajtóosztály