A Debreceni Járásbíróság 2016. július 12-én hozott ítéletet a K. B. és társa ellen különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indult büntetőügyben.

 

A bíróság csak az I. rendű vádlott, K. B. esetében hozott ma döntést, mivel a II. rendű vádlott három cselekménye vonatkozásában az eljárást elkülönítette. Erre azért került sor, mert a II. rendű vádlott tartós betegségére hivatkozva számos tárgyaláson nem jelent meg, s távolmaradásai az eljárás befejezését akadályozták. A K. Cs. II. rendű vádlottal szemben – akinek tartós betegségét a beszerzett orvosi és szakértői dokumentumok alátámasztották – az ügyek elkülönítése mellett a csalás bűntette miatt indult bírósági eljárás felfüggesztésére került sor.  

              

A Debreceni Járásbíróság I.r. K. B. vádlottat 50 vádpontban mondta ki bűnösnek, így egy rendbeli különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen, társtettesként, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében, négy rendbeli jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettében, nyolc rendbeli jelentős kárt okozó, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében, két rendbeli jelentős kárt okozó, üzletszerűen, társtettesként elkövetett csalás bűntettének kísérletében, hat rendbeli nagyobb kárt okozó, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében, huszonkilenc rendbeli nagyobb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettében, két rendbeli kisebb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettében, valamint negyvenegy rendbeli magánokirat felhasználásának vétségében. Ezért őt halmazati büntetésül hét év börtönbüntetésre ítélte és 7 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A vádlott vagyonára 67.265.795 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. A vádlott a bíróság döntése értelmében 130.000 – 41 millió forint közötti összegeket köteles megfizetni azon sértettek részére, akik a büntető eljárás során bejelentették polgári jogi igényüket. 

 

K. B. 2010 és 2012 között csaknem 400 millió forintot csalt ki mintegy 52 sértettől. A jobbára több milliós összegeket befektetési céllal, vagy kölcsönként adták a sértettek. K. B. 1993-tól alkalmazottként, vállalkozóként pénzügyi termékekkel, biztosításokkal, befektetésekkel foglalkozott. Széles körű ismeretségre tett szert, a sértettek nagy részét is ez idő alatt, vagy az ekkor kiépült kapcsolatai által ismerte meg. Jó hírnevét felhasználva 2010 nyarától kezdve ajánlott nagy hozamú befektetéseket, vagy magas kamat ígéretével kért kölcsönt. Ezek azonban mind fiktív ajánlatok voltak, fiktív szerződésekkel. K. B. ugyanis – ígéretével szemben – nem, vagy nem a szerződésekben foglaltaknak szerint fektette be az átvett összegeket. A visszafizetés nem állt szándékában, mint ahogyan a hozamok kifizetése sem.

 

Dr. Hornyák Zsolt bíró, a büntető tanács elnöke az ítélet szóbeli indokolása során elmondta: a vádlott kihasználta a korábbi jó hírnevét, üzleti kapcsolatait, s ezeket felhasználva tévesztette meg a sértetteket. Olyan kondíciókat ígért – így irreálisan magas kamatokat -, amelyek az adott gazdasági környezetben teljesíthetetlenek voltak. Sem a gazdasági tevékenysége, sem a magánvagyona nem jelentett semmiféle biztosítékot az átvett összegek visszafizetésére. 

 

Az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabásakor nyomatékos enyhítő körülményként értékelte azt, hogy K. B. az eljárás során közreműködött a cselekmények feltárásában, ténybeli beismerő vallomást tett.  

 

 A Debreceni Járásbíróság ítélete nem jogerős, az ügyész súlyosításért jelentett be fellebbezést, a vádlott három nap gondolkodási időt tartott fenn, a védő elsődlegesen a vagyon elleni cselekmények tekintetében felmentés, míg másodlagosan enyhítésért jelentett be fellebbezést a döntéssel szemben. 

 

Debrecen, 2016. július 12. 

 

A Debreceni Törvényszék Sajtóosztálya