A Debreceni Törvényszék 2022. december 6-án hirdetett határozatot abban a személyiségi jogi perben, amelyben a felperes a sajtóban „csengeri örökösnő”-ként emlegetett asszony, míg az alperes Kósa Lajos, országgyűlési képviselő. 

A bíróság megállapította, hogy a polgári perben szereplő és a felperes által hivatkozott négy – egy ismert videómegosztó portálon, továbbá egy másik internetes portálon -  videófelvétel közül kettő nem tartalmazott jogsértő tartalmat, azok az alperes véleményét tartalmazták, amelyet nem találta a bíróság becsületsértőnek, az ugyanis nem volt indokolatlanul bántó, sértő, illetve nem a felperes személyére vonatkoztak, hanem abban az alperes a hagyatéki üggyel kapcsolatos véleményét formálta meg.

További két felvételben négy mondat valóban jogsértő volt, amelyben megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes jó hírnévhez és becsülethez fűződő személyiségi jogait. Ezek: „El volt ítélve már csalásért, nézzenek utána!”, „A hölgy egy csaló!” és „..egy kisebb stílű, de más csalót vontak be”, valamint „…. ez a hölgy, ez egy csaló”. 

A törvényszék ezt meghaladóan ugyanakkor nem jogerős ítéletében a felperes keresetét döntő többségében elutasította. A bíróság kimondta, hogy az alperesnek nem kell sérelemdíjat fizetnie, a további jogsértésektől nem tiltotta el, valamint elutasította az elégtételadásra kötelezését is, mert az nem teljesíthető a felperes által kért formában.

A polgári pernek nem volt tárgya, hogy az alperes felajánlotta-e a segítségét az örökség megszerzéséhez, a felperes francia bankban való részesedése, továbbá az ezzel kapcsolatos ajándékozás sem. A folyamatban lévő büntetőeljárásnak pedig kizárólag annyiban volt jelentősége, hogy a per tárgyává tett négy közlemény – riportok - idején 2018 márciusában már folyamatban volt-e, illetve a felperes büntetlen előéletű volt-e a közlemények időpontjában.
Nem volt alapos a felperes jogsértéstől való eltiltása vonatkozó, illetve az elégtétel adása iránti keresete. Ez utóbbi esetében a felperes a közlésekkel érintett fórumok helyett más TV csatornákat jelölt meg, a bocsánatkérésnek pedig ugyanahhoz a körhöz kell eljutnia, amely körben a jogsértés megvalósult. Az egyik ilyen televízió időközben meg is szűnt.
A sérelemdíj igény - az eset összes körülményeinek mérlegelése alapján - nem volt indokolt, a jogsértés megállapítása, mint objektív jogkövetkezmény alkalmazása kellő kompenzálást nyújtott a törvényszék álláspontja szerint.
Az ügy a Debreceni Ítélőtáblán folytatódik.

Debrecen, 2022. december 7.

Debreceni  Törvényszék Sajtóosztály