A Debreceni Járásbíróság 2021. december 8-án, előkészítő ülésen hirdetett ítéletet annak a két vádlottnak az ügyében, akik maradandó fogyatékosságot okoztak a sértettnek egy orvosi beavatkozással.
Az előkészítő ülés során az ügyész ismertette a vádiratot. Az ügyészség beismerő nyilatkozat, valamint a tárgyaláshoz való jogról történő lemondás esetén a vádlottakkal szemben úgynevezett mértékes indítványt tett a büntetésre vonatkozóan. A vádlottak a vádirattal egyezően elismerték a bűncselekmény elkövetését, tárgyaláshoz való jogukról lemondtak, ezt a bíróság elfogadta.

Az elsőfokú bíróság az elsőrendű vádlottat foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés bűntettében és társtettesként elkövetett csalás vétségében, míg a másodrendű vádlottat bűnsegédként elkövetett foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés bűntettében és csalás vétségében mondta ki bűnösnek. 

Ezért a járásbíróság – az ügyészi indítványnak megfelelően – a büntetett előéletű férfit 2 év börtönbüntetésre és 1 millió forint pénzbüntetésre ítélte. A bíróság esetében a szabadságvesztés végrehajtását a törvényi maximumban meghatározva 5 évre felfüggesztette. A nőt a bíróság 300.000 forint pénzbüntetésre ítélte.

A bíróság a sértett által előterjesztett polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasította.

Az elsőrendű vádlott a 90-es évek elején szerzett orvosi diplomát a Debreceni Egyetemen. Később nyilvántartásba vették és házi orvosként dolgozhatott volna, azonban nem rendelkezik egészségügyi tevékenység ellátására jogosító működési engedéllyel, orvosi rendelőt nem üzemeltetett. 2017 nyarától egy egészségügyi cég vezető orvosaként dolgozott. Az ügy másodrendű vádlottja egészségügyi végzettséggel nem rendelkezett soha, a vádbeli bűncselekmény elkövetését követően 2019-ben lett az elsőrendű vádlott felesége. A másodrendű vádlott a sértettel évek óta bizalmas, baráti viszonyt ápolt, amely során 2016-ban tudomására jutott, hogy a férfi egy komoly szerelmi szakításon megy keresztül. A nő a sértett lelki elesettségét kihasználva felhívta a figyelmét egy egészségügyi beavatkozás lehetőségére, amelyet az egyik barátja végez. A nő elmondása szerint az orvos barátja ellenszolgáltatás fejében a férfi nemi szervén a sértett számára előnyös egészségügyi beavatkozást tud végrehajtani. 
A sértett és az elsőrendű vádlott 2016 októberében találkoztak, amikor is az elsőrendű vádlott magát a beavatkozás kapcsán szakismerettel bíró, jártas orvosnak adta ki, aki Németországban egy olyan klinikán dolgozik, ahol egészségügyi kockázat nélkül, rutinszerűen végzik ezen beavatkozásokat. A sértett megtévesztését szolgálta az is, hogy az orvos úgy állította be az általa elvégzendő beavatkozást, mint amit a munkahelyén 3.000 euróért végeznek el, de neki a másodrendű vádlottal fennálló ismeretségi viszonyra tekintettel csupán 300.000 forintért hajtana végre. A két vádlott együttes rábeszélésére a tévedésbe ejtett sértett elfogadta a felkínált egészségügyi beavatkozást.
Az orvos ezután 2016 novemberében kockázatmentes eljárás ígéretével, két alkalommal, saját rendelő hiányában a lakásának egyik szobájában, hajtotta végre a beavatkozást, amely során ellenőrizetlen forrásból származó anyagot injekciózott a sértett nemi szervének bőre alá. A vádlott azt állította a sértettnek, hogy az egy Németországban kifejlesztett természetes anyag. Az orvos az injekciók beadása után elmulasztotta rögzíteni a sértett hasfalához a kezelt testtájékot, amivel ugyancsak hozzájárult a későbbi szövődmények kialakulásához. A beavatkozást követően a sértettnek egészségügyi panaszai, fájdalmai lettek. Ekkor felkeresett több urológus szakorvost, akik a kialakult közvetlen egészségügyi veszélyhelyzetre tekintettel plasztikai helyreállító műtéteket javasoltak.
A sértettnél végrehajtott beavatkozás, nem minősül gyógyászati eljárásnak, orvosilag a beavatkozás tiltott, az szakmailag nem indokolható, így az elsőrendű vádlott orvosként, foglalkozását gyakorolva, szándékos szakmai szabályszegést követett el, az általa választott beavatkozás veszélyei, illetve annak szövődményei tudományosan ismertek. A sértett pszichés állapotát az elvégzett tiltott beavatkozás következtében kialakult maradandó fogyatékosság negatívan befolyásolta.

A Debreceni Járásbíróság ítélete akkor nem emelkedett jogerőre. A döntést az ügyész tudomásul vette, míg a vádlottak és védőjük három munkanap gondolkodási időt tartottak fenn a jogorvoslati nyilatkozat bejelentésére. A törvény által biztosított határidőn belül a vádlottak és védőjük bejelentették, hogy az ítéletet tudomásul vették, így az jogerőre emelkedett.