Az emberölés bűntettének kísérlete miatt K. Gy. ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Ítélőtábla a 2022. szeptember 21-én kihirdetett ítéletével megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét. A vádlott élet elleni cselekményét aljas indokból elkövetett emberölés bűntett kísérleteként értékelte. A súlyosabb minősítésre tekintettel a szabadságvesztés és ehhez igazodóan a közügyektől eltiltás tartamát is 9 – 9 évre súlyosította, a végrehajtási fokozatot börtön helyett fegyházban állapította meg azzal, hogy a vádlott nem bocsátható feltételes szabadságra. A másodfokú döntés jogerős.

Az elsőfokú bíróság a 2022. március 9-én kihirdetett ítéletével K. Gy. vádlottat emberölés bűntettének kísérlete miatt 6 év 6 hónap szabadságvesztésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben állapította meg azzal, hogy a vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

Az elsőfokú ítéletben megállapított tényállás lényege szerint a vádlott és a sértett 2020. november 12-én Budapesten az 1-es villamoson utazott.

A vádlott az akkor kötelező Covid-19 járványügyi előírások ellenére úgy viselte maszkját, hogy az kizárólag a száját takarta el. A sértett felszólította a vádlottat a maszk szabályos használatára, emiatt közöttük szóváltás alakult ki.

A vádlott a szóváltás miatti dühében az ülő sértett fölé állva 9-10 esetben megütötte a sértett fejét úgy, hogy közben bal kezével a sértett nyakát, vállát, fejét tartotta, illetve az oldalát megrúgta. A bántalmazás abbamaradását követően a vérző fejű sértett felállt, előre ment a vezetőfülkéhez, megkérte a villamos vezetőjét, hogy állítsa meg a szerelvényt, és hívjon a helyszínre mentőt és rendőrt.

A sértett visszatért a korábbi helyére, de nem ült le, hanem a vérző fejét egy zsebkendővel törölgette. A vádlott megkérdezte tőle, hogy kihívta-e a rendőröket, mire a sértett azt válaszolta, hogy azok után, amit a vádlott művelt vele, természetesen. A vádlott ezen felháborodott, elővett egy körülbelül 6-7 cm pengehosszúságú összecsukható kést, azt kinyitotta, majd „nem fogok verésért börtönbe menni, inkább meghalsz!” felkiáltással a sértetthez lépett és a késsel egy alkalommal megszúrta a sértett nyakát úgy, hogy közben bal kezével tartotta a sértett fejét. A vádlott a szúrást követően bal kezével ellökte a sértettet, aminek következtében a sértett a villamos padlózatára zuhant. A vádlott ezt követően kiabálva felszólította a villamos vezetőjét, hogy nyissa ki a szerelvény ajtaját, majd az erősen vérző sértettet hátrahagyva leszállt a villamosról, és sietve elhagyta a helyszínt, az elkövetéshez használt kést pedig útközben eldobta.
A vádlott utóbb a felelősségre vonás elkerülése céljából, külseje megváltoztatására törekedve az arcszőrzetét leborotválta, átöltözött, az elkövetéskor használt véres ruházatát pedig kimosásra odaadta a feleségének.

A sértettet az OMSZ szállította be a Dél-pesti Centrumkórház ambulanciájára, ahol nyaki sebét megműtötték. A sértett a bántalmazás következtében 8 napon belül és 8 napon túl gyógyuló sérülést is szenvedett, de sérülése maradandó fogyatékosság nélkül gyógyult.

Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész súlyosításért, hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása iránt, a vádlott és a védője teljeskörű fellebbezést jelentett be.

A teljeskörű felülbírálat eredményeként az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat túlnyomórészt megtartotta. Olyan eljárási szabálysértést nem vétett, amely az ítélet hatályon kívül helyezését indokolta volna. A beszerzett bizonyítékokat megfelelően mérlegelte és megalapozott, csupán kisebb helyesbítésekre szoruló tényállást állapított meg. Ezt helyesen alapította a cselekményt rögzítő kamerafelvételre, a sértett sérülését pedig a sérülési mechanizmust aggálytalanul igazoló orvosszakértői véleményre.

Az ítélőtábla a vádlott terhén megállapított cselekményt súlyosabban, aljas indokból elkövetett emberölés bűntett kísérletének minősítette. Egyértelműen megállapítást nyert, hogy a vádlott az ölési cselekmény kísérletét a felelősségre vonás elkerülése céljából valósította meg, azért, hogy a rendőri intézkedés elől elmenekülhessen. Ez a magatartás a bírói gyakorlat szerint megalapozza az aljas indokból való elkövetést. A súlyosabb minősítés maga után vonta a büntetés és a végrehajtási fokozat (fegyház) súlyosítását. A vádlott a bűncselekményt a feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó szigorúbb törvényi rendelkezések hatályba lépését követően egy héttel valósította meg, ezért vele szemben már ezeket kellett alkalmazni, kizárva őt a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből.

Budapest, 2022. szeptember 21.

Fővárosi Ítélőtábla Sajtótitkárság