A Fővárosi Ítélőtábla a mai napon kihirdetett ítéletével a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletét megváltoztatta. Az L. J. vádlottal szemben kiszabott 20 év szabadságvesztést életfogytig tartó szabadságvesztésre súlyosította azzal, hogy a vádlott legkorábban 25 év kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra.
Az elsőfokon eljárt Fővárosi Törvényszék L. J. vádlottat előre kitervelten elkövetett emberölés bűntette miatt 20 év fegyház fokozatban végrehajtandó szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a vádlott a kiszabott szabadságvesztésből legkorábban a büntetés kétharmad részét követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a vádlott által őrizetben és letartóztatásban töltött idő beszámításáról, a bűnjelekről és kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült 2.899.484.- Ft bűnügyi költség megfizetésére.

Az elsőfokú ítéletben megállapított tényállás lényege szerint a vádlott ellentmondást nem tűrően irányította családját, két lányát lelki terrorban tartotta, tőlük teljes engedelmességet várt. A vádlott J. nevű leánya 2014-ben megismerkedett A. Á.-val, aki hamarosan a vádlott által is lakott ingatlanba költözött. A vádlott nem nézte jó szemmel lányának kapcsolatát, A. Á-t örökös kifogással illette. A vádlott felesége 2017 februárjában, gyors lefolyású betegségben elhunyt. A vádlott lánya és A. Á. 2017 márciusában véglegesen elköltözött a vádlottól, vele a kapcsolatot megszakították, először albérletben, majd 2018 októberétől A. Á. szüleinél egy budapesti családi házban laktak. A vádlott 2018-ban sportlövészetből sikeres vizsgát tett, egyidejűleg engedélyezték részére maroklőfegyver vásárlását. A vádlott 2018 áprilisában öntöltő rendszerű pisztolyt és hozzá való töltényeket vásárolt. Úgy érezte, hogy lányát elrabolták tőle, amiért A. Á. édesanyját, A. H. sértettet hibáztatta. Ezért elhatározta, hogy megöli a sértettet.

A vádlott 2018. november 21. napját megelőző napokban megfigyelte, hogy A. H. sértett reggel hány óra körül távozik otthonról. 2018. november 21. napján a kora reggeli órákban személygépkocsival A. H. sértett háza elé hajtott és 5 óra 30 perc körüli időtől ott várakozott. A. H. sértett 5 óra 32 perckor lépett ki a családi ház kapuján, ezt látva a vádlott a sértett mellé hajtott, a sértett a gépkocsi ablakán behajolva néhány szót beszélt a vádlottal, majd a vádlott továbbhajtott. Ezután a vádlott néhány méter távolságban leállította a gépkocsit, abból kiszállt és a sértett elé ment. A nála lévő pisztolyával a sértettet meglőtte a mellkasa bal oldalán, amitől a sértett a földre került. Ekkor a vádlott fölé hajolt és további három lövést adott le egymás után a sértett jobb oldalára. A lövések hatására a sértett a helyszínen nyomban életét vesztette. Halála a főverőér és a tüdők lőtt sérülése következtében kialakult belső vérvesztéses shock miatt állott be, a halál bekövetkezése elháríthatatlan volt.

Ezután a vádlott visszament a gépkocsijához, elhajtott a helyszínről, de egy közeli utcában leparkolt, majd inzulint és morfiumot fecskendezett a bőre alá, és több tabletta altatót vett be. A rendőrök a vádlottat járművében, jobb kezében a pisztollyal, bódult, szinte eszméletlen állapotban találták meg, majd a mentők kórházba szállították.

A vádlott sem a cselekmény elkövetésekor, sem jelenleg nem szenved olyan kóros elmeállapotban, amely a beszámítási képességét kizárná avagy korlátozná. Bűnösségét elismerte, azt azonban tagadta, hogy a cselekményt előre kitervelten, illetve célzott lövésekkel valósította volna meg. Az elsőfokú bíróság szerint ez utóbbi védekezését kizárta a cselekményt közvetlenül észlelő szemtanúnak – a fegyverszakértő által sem cáfolt – vallomása. A törvényszék szerint az előre kiterveltség is egyértelműen megállapítható volt. A vádlott a sértett mozgását előzetesen gépkocsival megfigyelte, a lakásán lefoglalt fenyegető hangvételű levélben a sértettre célozva leírta, hogy halálba viszi azt, aki neki fájdalmat okozott, megtöltött fegyvert vitt magával, továbbá a térfigyelő kamera felvételei is azt támasztották alá, hogy nem hirtelen felindulásból, hanem tudatosan, előre megfontoltan követte el a tettét. Emiatt a vádlott azon védekezését sem fogadta el, miszerint azért ment a helyszínre, hogy öngyilkos legyen.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész a vádlott terhére súlyosításért, életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása érdekében, míg a vádlott és a védője a bűncselekmény minősítésének megváltoztatása, az emberölés alapesetének megállapítása és a büntetés enyhítése érdekében jelentett be fellebbezést.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség az ügyészi fellebbezést fenntartotta, a védelmi fellebbezéseket nem tartotta alaposnak. Az ügyészség szerint az előre kiterveltség és az irgalmat nem ismerő, kivégzésszerű végrehajtási mód indokolja az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását azzal, hogy a vádlott – büntetlen előéletére figyelemmel – legkorábban 25 év kitöltése után feltételes szabadságra bocsátható legyen.

A Fővárosi Ítélőtábla a járványveszélyre figyelemmel a vádlott jelenlétét telekommunikációs eszköz útján biztosította a fellebbviteli tárgyaláson, melyen az elmeállapotával kapcsolatos egészségügyi dokumentáció ismertetésére került sor.

A másodfokú ítélet szóbeli indokolása során a tanács elnöke elmondta, hogy a törvényszék a perrendi szabályok megtartása mellett folytatta le a bizonyítási eljárást. A bizonyítékok helyes mérlegelésével túlnyomórészt megalapozott tényállást állapított meg, az csupán annyiban szorult helyesbítésre és kiegészítésre, hogy L. J. vádlott 2018. október 26-án és november 19-én a kora reggeli órákban személygépkocsival megjelent a sértett családi házánál és megfigyelte, hogy a sértett hány órakor távozik otthonról. A kiegészített tényállásra is figyelemmel a törvényszék helyesen minősítette a vádlott cselekményét előre kitervelten elkövetettnek. A tanács elnöke hangsúlyozta, hogy az előre kiterveltség ún. erős ölési szándékot jelent, az elkövetés helyének, eszközének, módjának megfontolt átgondolását. Ezek a feltételek a vádlott esetében maradéktalanul fennálltak. Az ölési cselekményt megelőzően megfogalmazott levelének tartalma, a közlekedés-informatikai adatok, a magával vitt lőfegyver és a saját vallomása is egyértelműen alátámasztotta az emberölés előre kiterveltségét.  Az ítélőtábla előtt is lefolytatott bizonyítást követően nem merült fel a vádlott elmeállapotára vonatkozó olyan adat, amely a felelősségre vonását kizárta volna, tisztában volt cselekménye következményeivel. A büntetés kiszabása körében a tanács elnöke kiemelte, hogy a vádlott orvul, különösen veszélyes eszközzel (lőfegyverrel), esélyt nem adva, kivégzésszerűen oltotta ki a sértett életét. Mindezen súlyosító körülményekkel szemben a vádlott büntetlen előéletét, idős korát és meglévő betegségeit enyhítő körülményként csak kis súllyal lehetett figyelembe venni, ezért az életfogytig tartó szabadságvesztésből legkorábban 25 év elteltével szabadulhat feltételesen.

A másodfokú bíróság ítélete a mai napon jogerős.

Budapest, 2020. június 26.

Fővárosi Ítélőtábla Sajtótitkárság