Fővárosi Ítélőtábla - A Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta a volt bírósági végrehajtó-helyettes ügyében született elsőfokú ítéletet

Szervezeti egység
Fővárosi Ítélőtábla

A befolyással üzérkedés bűntette miatt dr. Cs.-A. N. I. rendű vádlott ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Ítélőtábla nem találta alaposnak sem a súlyosításért bejelentett ügyészi, sem pedig az enyhítés iránti védelmi fellebbezéseket, ezért a mai napon kihirdetett határozatával az elsőfokú bíróság ítéletét kisebb pontosítással helybenhagyta. Ezzel az eljárás jogerősen befejeződött.

A Fővárosi Törvényszék 2025. január 23-án kihirdetett ítéletével az I. rendű vádlottat befolyással üzérkedés bűntette miatt 1 év 6 hónap – végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre és 2 millió forint pénzbüntetésre ítélte.

Az elsőfokú ítéletben megállapított tényállás lényege szerint az önálló bírósági végrehajtó-helyettesként dolgozó I. és II. rendű vádlott megállapodott abban, hogy egy önálló bírósági végrehajtónak pályázó személynek felajánlják, hogy pénzért cserébe, a kapcsolatrendszerük felhasználásával befolyásolják a kinevezések során eljáró, a végrehajtói pályázatokról döntést hozó hivatalos személyt és így elérik, hogy az illető önálló bírósági végrehajtói kinevezést kapjon. A megfelelő pályázó kiválasztásában és a vele való kapcsolat felvételében az önálló bírósági végrehajtó jelöltként dolgozó munkatársuk, a III. rendű vádlott segített a terhelteknek. Az I. és II. rendű vádlott a kinevezési eljárás befolyásolásáért cserébe jogtalan előnyként azt kérte a kiválasztott személytől, hogy az a végrehajtói irodájából származó későbbi nyeresége jelentős részét adja át nekik, illetve önálló bírósági végrehajtó-helyettesként alkalmazza őket.

Amikor a IV. rendű vádlott – a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnöke – a megállapodásról tudomást szerzett, annak felbontására utasította az érintetteket, akik ennek eleget tettek. A IV. rendű terhelt bár tudta, hogy a terheltek bűncselekményt valósítottak meg, azonban emiatt nem tett feljelentést a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó szervnél.

Az ügyészség a terheltek beismerése és tárgyaláshoz való jogukról való lemondása esetére az ún. mértékes indítványában kérte a bíróságot, hogy az I. és a II. rendű vádlottat ítélje 1 év 6 hónap – 3 év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre és 6 millió forint pénzbüntetésre, a III. rendű terhelttel szemben pedig szabjon ki 750 ezer forint pénzbüntetést.

Az előkészítő ülésen csak az I. rendű terhelt ismerte be bűnösségét és mondott le a tárgyaláshoz való jogáról. 

Az elsőfokú ítélet ellen az ügyészség súlyosításért, míg az I. vádlott és védője enyhítésért jelentett be fellebbezést.

A korlátozott felülbírálat eredményeként az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat megtartva folytatta le az eljárást és törvényesen fogadta el az I. rendű vádlott – váddal egyező – beismerő nyilatkozatát.

A büntetéskiszabási körülményeket a törvényszék teljeskörűen feltárta, és azokat a súlyuknak megfelelően értékelte. Enyhítő körülményként kellett figyelembe venni a terhelt büntetlen előéletét, egészségi állapotát, beismerését és az időmúlást, míg a terhére kellet értékelni a társas és kitartó elkövetést, valamint a hasonló jellegű bűncselekmények elszaporodottságát. Mindezek alapján a másodfokú bíróság is úgy ítélte meg, hogy a terhelttel szemben az ügyészség által indítványozottal egyező mértékű szabadságvesztés büntetés némileg rövidebb próbaidővel is alkalmas mind az általános, mind az egyéni bűnmegelőzési célok eléréséhez. A pénzbüntetés napi tételeinek száma megfelelően igazodik a cselekmény tárgyi súlyához, míg az egy napi tétel összege a terhelt vagyoni, jövedelmi viszonyaihoz. A pénzbüntetés súlyosítását a másodfokú bíróság nem tartotta indokoltnak, mivel a terhelt egészségi állapota megromlott, annak érdekében, hogy külföldön előjegyzett műtétjét finanszírozni tudja, gépkocsija eladására kényszerült. Ugyanakkor e körülmény a pénzbüntetés további enyhítésére szintén nem nyújtott alapot. A védői indítvánnyal szemben az ítélőtábla a cselekmény korrupciós jellege miatt nem látott lehetőséget arra sem, hogy a vádlottat előzetesen mentesítse a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól.

Budapest, 2025. június 05.

Fővárosi Ítélőtábla Sajtótitkárság