A gondatlanságból elkövetett emberölés vétsége miatt H. A. M. ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Ítélőtábla nem találta alaposnak sem a súlyosítás iránt bejelentett ügyészi, sem a felmentésre és enyhítésre irányuló védelmi fellebbezéseket, ezért a 2025. június 11-én kihirdetett határozatával helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. Ezzel az eljárás jogerősen befejeződött.

A Fővárosi Törvényszék a 2024. október 15-én kihirdetett ítéletével H. A. M. vádlottat gondatlanságból elkövetett emberölés vétsége miatt 1 év – végrehajtásában 2 évre felfüggesztett – fogházbüntetésre ítélte és kötelezte a másfél millió forint bűnügyi költség megfizetésére. A bíróság a terheltet előzetes mentesítésben részesítette.

Az elsőfokú ítéletben megállapított tényállás lényege szerint a vádlott 2019. június 25-én az éjszakai órákban ittas állapotban, a piros jelzés ellenére lelépett az egyik Blaha Lujza téri gyalogos átkelőhelyre, ahol az áthaladása közben elütötte őt egy – a szabad jelzés mellett, azonban a megengedett sebességet túllépve közlekedő – motoros. A motorkerékpáros férfi súlyos sérüléseket szenvedett és a kórházi kezelése során kialakult egészségi állapota miatt 2020. október 2-án elhunyt. A sértett baleseti sérülései és halála között közvetlen okozati összefüggés áll fenn. A balesetben a vádlott maradandó fogyatékosságot eredményező súlyos sérüléseket szenvedett.

A büntetés kiszabása során a törvényszék enyhítő körülményként értékelte a terhelt büntetlen előéletét, azt, hogy a balesetben ő maga is súlyosan megsérült, valamint az erős sértetti közrehatást és az időmúlást, míg súlyosító körülményként a terhelt ittasságát vette figyelembe.

Az elsőfokú ítélet ellen az ügyészség súlyosításért, a vádlott és védője pedig felmentésért, illetve enyhítésért jelentett be fellebbezést.

A teljeskörű felülbírálat eredményeképpen az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság eljárási szabálysértés nélkül folytatta le az eljárást. Hibamentes, megalapozott tényállást állapított meg, ami irányadó volt a másodfokú eljárásban.

Az ítélőtábla eljárt tanácsa a törvényszék jogi álláspontját megerősítve rámutatott arra, hogy a KRESZ szabályt szegő gyalogos, ha a magatartásával bűnösen halált okoz, akkor nem közlekedési bűncselekményért, hanem a gondatlan elkövetésre figyelemmel gondatlanságból elkövetett emberölés vétségéért felel. A piros-tilos jelzés ellenére a gyalogátkelőhelyre lelépő gyalogos a tőle elvárható figyelmet, körültekintést mulasztja el, amikor az egyébként jelentős sebességtúllépéssel, de a számára zöld jelzésre érkező motoros elé lép, aki emiatt elesik, és a sérüléseibe később belehal. Az a körülmény, hogy a szabad jelzésben motorkerékpárját vezető motoros a megengedett sebességet túllépte, úgynevezett sértetti közrehatásnak minősül, de a tilos jelzés kategorikus szabályát megsértő gyalogos emiatt a büntetőjogi felelősség alól nem mentesülhet. A szerencsétlenül járt motoros halála a balesettől számított több, mint egy év elteltével következett be, azonban az a törvényszék által is helyesen figyelembe vett szakértői vélemények alapján a vádlotti magatartással egyenes, megszakítás nélküli okozati összefüggésben áll.

A vádlott büntetlen előéletű, őt a gondatlanság enyhébb formája, az úgynevezett hanyag gondatlanság terheli, a balesetben ő is komolyan megsérült, ezért helyesen döntött a törvényszék a végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés kiszabásáról és az előzetes mentesítéséről. A vádlott jövedelmi viszonyaira tekintettel az ítélőtábla számára részletfizetést engedélyezett a jelentős összegű bűnügyi költség megfizetésére.

Budapest, 2025. június 11.

Fővárosi Ítélőtábla Sajtótitkárság