A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezéseit a 2023. május 4-i tárgyaláson hozott jogerős határozatával megváltoztatta és a felperes keresetét teljes egészében elutasította. 

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát a honlapján (a megafilm.hu oldalon) 2021. október 20-án filmje egyes szereplőit bemutató „Miniszterek, bűnözők és tanácsadók – de vajon melyik ellenzéki politikus aktív még ma is?” címmel megjelent közleményében azon állítással és a felperest képével és névaláírással akként megjelenítve, hogy ő is feltűnik az alperes Elk*rtuk címen játszott filmjében, s ezzel a felperest abban a hamis színben tüntette fel, hogy filmje Endre nevű szereplőjéhez hasonlóan ő maga is 2006 őszén 
a)     közvéleménykutatóként és a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet vezetőjeként manipulált, az akkor kormányzó MSZP-SZDSZ kormánykoalíció támogatottságát a ténylegesen mértnél magasabban, az ellenzékben lévő Fidesz támogatottságát pedig a ténylegesen mértnél alacsonyabban megjelölő közvéleménykutatási eredményeket tett közzé; 
b)     a kormányzat és az akkor kormányzó, a Magyar Szocialista Párt és Szabad Demokraták Szövetsége által alkotott kormánykoalíció pártjai politikai döntései meghozatalának fontos, a döntések megszületésekor személyesen is jelen lévő résztvevője volt, és ennek részeként 
ba)     folyamatosan kapcsolatot tartott Szilvásy György polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszterrel; 
bb)     részt vett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök balatonőszödi beszédének kiszivárogtatásában, az arra adandó politikai válasz kommunikációját pedig ő készítette elő;
c)     részt vett a jogellenes rendőri erőszaknak 2006. október 23-án történő alkalmazására vonatkozó döntés meghozatalában. 

Az elsőfokú bíróság az alperest a további jogsértéstől eltiltotta és kötelezte, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, felperes címére eljuttatott magánlevélben és a honlapján (a megafilm.hu honlapon) minimum 30 napos időtartamra közlendően a fenti jogsértés miatti sajnálkozását fejezze ki közleményben, új közleményként, de a filmalkotásról fentiek szerint megjelentetett közleménynél is elérhetően, lehetőleg a közlemény felperest rögzítő részénél, mindaddig míg e közleménye olvasható, de minimum 30 napig azon az url-en, ahol a közlemény 2021 októberében olvasható volt. Az elsőfokú bíróság az alperest kötelezte a felperes részére történő sérelemdíj és perköltség megfizetésére.

Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította.

Az elsőfokú ítélettel szemben a felperes fellebbezéssel élt, amelyben annak megváltoztatását akként kérte, hogy 
a) állapítsa meg, hogy az alperes megsértette a felperes jóhírnévhez való személyiségi jogát azáltal, hogy azt a valós tényt, hogy 2006. őszén a miniszterelnök őszödi beszéde nyilvánosságra került, majd tüntetésekre és tömeges rendőri bántalmazásokra került sor, a 2006-os eseményeket feldolgozó „Elkxrtuk” című mozifilm elkészítésével abban a hamis színben tüntette fel, hogy a felperes 2006 őszén
aa) közvéleménykutatóként és a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet vezetőjeként manipulált, az akkor kormányzó MSZP-SZDSZ kormánykoalíció támogatottságát a ténylegesen mértnél magasabban, az ellenzékben lévő Fidesz támogatottságát pedig a ténylegesen mértnél alacsonyabban megjelölő közvéleménykutatási eredményeket tett közzé;
ab) a kormányzat és az akkor kormányzó, a Magyar Szocialista Párt és Szabad Demokraták Szövetsége által alkotott kormánykoalíció pártjai politikai döntései meghozatalának fontos, a döntések megszületésekor személyesen is jelen lévő résztvevője volt, és ennek részeként
aba) folyamatosan kapcsolatot tartott a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszterrel;
abb) részt vett a miniszterelnök balatonőszödi beszédének kiszivárogtatásában, az arra adandó politikai válasz kommunikációját pedig ő készítette elő;
ac) részt vett a jogellenes rendőri erőszaknak 2006. október 23-án történő alkalmazására vonatkozó döntés meghozatalában,
b) a jogsértésre tekintettel megállapított sérelemdíj összegét emelje 2.000.000, azaz kettőmillió forintra,
c) a Ptk. 2:51. § (1) bekezdés b) pontja alapján kötelezze az alperest arra, hogy abban az esetben, ha a Mozifilm esetleges folytatásában vagy folytatásaiban az Endre nevű szereplő szerepel, a filmjét alperes lássa el olyan felirattal, amely rögzíti, hogy amit a filmben Endre végez, az nem felperes valós cselekedeteit mutatja be.

Az alperes az elsőfokú ítélettel szemben fellebbezést és a felperesi fellebbezésével szemben fellebbezési ellenkérelmet terjesztett elő. A fellebbezésében elsődlegesen az ítélet megváltoztatását kérte a kereset elutasításával, és a felperes perköltségben marasztalásával. Másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését kérte és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását. A fellebbezési ellenkérelmében a felperesi fellebbezést – mind jogalap mind összegszerűség tekintetében – kérte elutasítani. Perköltség tekintetében a felperest kérte marasztalni.

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett rendelkezéseit megváltoztatta és a felperes keresetét teljes egészében elutasította. 

A jogerős ítélet indokolása szerint a felperes a kereseti kérelmében a sérelmezett alperesi közlemény és film együttes hatása folytán kérte a jogsértés megállapítását, a két alperesi cselekményt, megnyilvánulást ezért együttesen kellett értékleni. A jogvitában az alapjogok kollíziója okán, a jóhírnévhez való jog, a véleménynyilvánítási szabadság és a művészeti élet szabadságához kapcsolódó jogok ütközése miatt az Alkotmánybíróság gyakorlatát szem előtt tartva a Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy a film témája közügy, a felperes közszereplő, közéleti tevékenységének jellege okán a tűrési kötelezettsége eléri a politikusok tűrési kötelezettségének mértékét. A Fővárosi Ítélőtábla a tárgybeli filmet olyan műalkotásként értékelte, ami élvezi a műalkotás szabadságát, de vonatkoznak rá a véleménynyilvánítás szabadság korlátai is. Azt a tényt ezért, hogy a sérelmezett cselekményt az alperes egy művészeti alkotásban valósította meg – erre a speciális kontextusra figyelemmel, az átlagos néző szemszögéből kiindulva – úgy értékelte és arra a meggyőződésre jutott, hogy a nagyjátékfilm megtekintésekor a néző tisztában van azzal, hogy ez a műfaj nem az események valósághű bemutatását célozza, hanem egy kitalált történettel szórakoztatja a nézőket. A filmalkotás tehát az átlagos nézők számára nem a tényleges valóságot, nem a ténylegesen megtörtént eseményeket mutatja be dokumentumfilm-szerűen, hanem az kitalált történet, ami fogalmilag kizárja a tényálláskénti értékelés lehetőségét.
A felperes fokozott tűrési kötelezettsége okán a közéleti tevékenységével kapcsolatos megnyilvánulások esetén – személyiségi jogainak védelme meg kell, hogy hajoljon a véleménynyilvánítási szabadsága előtt, figyelemmel arra is, hogy a jogsértőnek állított ábrázolások nem a magánszféráját érintették, így a fiktív közvéleménykutatási és az ahhoz kapcsolódó tanácsadói tevékenységet bemutató véleménynyilvánítást el kell viselnie.

Budapest, 2023. május 4.

Fővárosi Ítélőtábla Sajtótitkársága