A szexuális kényszerítés bűntette és más bűncselekmények miatt Sz. Sz. ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság a vádlott és védője által előterjesztett fellebbezéseket nem találta megalapozottnak, a 2021. november 24-én meghozott végzésével helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék másodfokú ítéletét. Így a terhelttel szemben kiszabott 4 év 3 hónap – börtönben végrehajtandó – szabadságvesztés és a végleges hatályú foglalkozástól eltiltás 2021. november 24-én jogerőre emelkedett. Ez utóbbi rendelkezés értelmében a terhelt többé nem foglalkoztatható olyan munkakörben, amely 18. életévét be nem töltött személyek neveléséhez, felügyeletéhez, gondozásához és gyógykezeléséhez kapcsolódik.

A Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság a 2019. október 3-án kihirdetett ítéletével bűnösnek mondta ki Sz. Sz. vádlottat folytatólagosan elkövetett szexuális kényszerítés bűntettében és 4 rendbeli kiskorú veszélyeztetése bűntettében. Ezért őt – halmazati büntetésül – 4 év 3 hónap szabadságvesztésre, 5 év közügyektől eltiltásra és 5 év, a 18. életévét be nem töltött személy neveléséhez, felügyeletéhez, gondozásához és gyógykezeléséhez kapcsolódó foglalkozás gyakorlásától és egyéb ilyen tevékenység végzésétől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg. Megállapította, hogy a vádlott a büntetés kétharmad részének a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás lényege szerint az igazgató-helyettesi pozícióban lévő vádlott 2012 júniusa és 2017 januárja között a pedagógusként rá háruló kötelezettségeit megszegve, a felügyelete alatt álló, vele szemben kiszolgáltatott helyzetben lévő diákokkal a tanár-diák kapcsolaton túlmenő bizalmi viszonyt alakított ki. A hivatásából eredő tekintélyét felhasználva törekedett arra, hogy a kiskorú fiúkkal szexuális kapcsolatot létesítsen. Ennek érdekében hosszabb időn keresztül szexuális tartalmú üzeneteket küldött nekik.

Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetés, foglalkozás gyakorlásától eltiltás és közügyektől eltiltás kiszabása végett, a vádlott az ítélet egésze ellen, védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért jelentett be fellebbezést.

A másodfokon eljárt Fővárosi Törvényszék a 2021. január 20-án kihirdetett ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta. A vádlottal szemben a folytatólagosan elkövetett szexuális kényszerítés bűntette tekintetében, mivel a 18. életévét betöltött sértett magánindítványt nem terjesztett elő, az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és az emiatt indult bűntetőeljárást megszüntette. A terhén megállapított 4 rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntette közül egy cselekményt szexuális kényszerítés bűntettének minősített, mert a sértetti vallomás és a szakértői vélemény alapján kétséget kizáróan ez a bűncselekmény volt megállapítható. A foglalkozás gyakorlásától való eltiltás tartamát végleges hatályúra súlyosította. A törvényszék sem további súlyosításra, sem enyhítésre nem látott lehetőséget, ezért az elsőfokú ítéletet egyebekben helybenhagyta.

A másodfokú ítéletet az ügyészség tudomásul vette, ellene a vádlott és védője az egyik cselekmény miatti megszüntető rendelkezésre figyelemmel enyhítésért fellebbeztek.

A fellebbviteli főügyészség a védelmi fellebbezéseket nem tartotta alaposnak, a másodfokú ítélet helybenhagyását indítványozta.

A harmadfokon eljárt Fővárosi Ítélőtábla a felülbírálat során megállapította, hogy az ügyben eljárt első- és másodfokú bíróság az eljárása idején hatályos törvényi rendelkezéseket megtartotta, hatályon kívül helyezésre okot adó körülményt nem észlelt, ilyenre a felek sem hivatkoztak. A törvényszék az elsőfokú bíróság által megállapított történeti tényállást megalapozottnak tartotta, amely a harmadfokú eljárásban is irányadó volt. A másodfokú bíróság törvényesen helyesbítette a vádlott terhén megállapítható cselekmények jogi minősítését. Helyesen járt el, amikor a vádlott büntetését csak a foglalkozástól eltiltás körében súlyosította, ennek is helytálló indokát adta. A szabadságvesztés büntetését az ügyészi fellebbezés ellenére változatlanul hagyta, ugyanakkor azt is kifejtette, hogy annak enyhítésére sem volt kellő alap, mert a többszörös bűnhalmazatra tekintettel a szabadságvesztés tartama eltúlzottan súlyosnak nem tekinthető a bűnösség körének szűkülése ellenére sem. Az ítélőtábla tehát minden tekintetben osztotta a másodfokú bíróság álláspontját, a büntetés enyhítésére irányuló védelmi fellebbezéseket nem találta alaposnak, ezért a másodfokú ítéletet helybenhagyta.

Az ítélőtábla döntése 2021. november 24-én jogerőre emelkedett.

Budapest, 2021. november 24.

Fővárosi Ítélőtábla Sajtótitkárság