Az elsőfokú bíróság 2013. április 18. napján meghozott ítéletével annak tűrésére kötelezte az alperest, hogy a Budapest, VIII. kerületi ingatlan a felperes 1/1 arányú tulajdonaként az ingatlan-nyilvántartásba visszajegyzésre kerüljön. Felhívta az ingatlanügyi hatóságot, hogy a felperes kérelmére az alperes 1/1 arányú tulajdonjogát törölje, és az eredeti állapot szerint a felperes 1/1 arányú tulajdonjogát jegyezze be az ingatlan-nyilvántartásba. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította 

 

A Fővárosi Ítélőtábla 2015. március 19. napján meghozott végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. 

Indokolása szerint a felperes ingatlannal kapcsolatos kereseti kérelme az ingatlan visszaadására irányult. A kereset tartalma – az érvényesített jog – a szerződés rendelkezése alapján a szerződésszegés következményeként kikötött jog, az ingatlan visszakövetelésének joga volt. A kereset alapjául előadott tények szerint a felperes az alperesre átruházott, az alperes tulajdonába került ingatlan visszaadását követelte. Mindezekből egyértelműen megállapítható, hogy a felperes az alperes jogszerű tulajdonszerzését nem vitatta, az ingatlan tulajdonjogát – tulajdonjogának ingatlan nyilvántartási bejegyzését – a jövőre nézve követelte. Ezzel szemben az elsőfokú bíróság a keresettől eltérve az eredeti állapot helyreállításáról, az alperes tulajdonjogának törléséről rendelkezett. 

 

Az elsőfokú bíróság ezt követően a 2016. február 25. napján meghozott ítéletével a felek között 2011. június hó 01. napján kelt „ingatlan ajándékozási” szerződéssel átruházott, a Budapest VIII. kerületi, 51 m2 alapterületű és 65,13 m2 terasszal rendelkező ingatlannak az alperes nevén álló 1/1 tulajdoni illetőségét ajándék visszakövetelése jogcímén a felperes tulajdonába adta. Megkereste a Földhivatalt, hogy a perbeli ingatlannak az alperes nevén álló 1/1 tulajdoni illetőségre ajándék visszakövetelése címén a felperes 1/1 arányú tulajdoni illetőségét jegyezze be, valamint ezzel egyidőben a korábban elrendelt perindítás tényét törölje. Az alperest mindezek tűrésére kötelezte. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította.

 

Az ítélet ellen mind a felperes, mind pedig az alperes fellebbezést jelentett be.

 

A Fővárosi Ítélőtábla a 2017. február 14-én megtartott tárgyaláson az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Megállapította, hogy a peres felek a másodfokú eljárásban felmerült költségeiket maguk viselik. 

 

A másodfokú bíróság döntése szerint az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást és az azokból levont jogi következtetései is túlnyomó részt helyesek. Egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy a felek által kötött szerződés általános szerződési feltételeket tartalmaz, melyek közül a szerződésszegést szabályozó, illetőleg az ajándék visszakövetelése tekintetében irányadó rendelkezések nem váltak a szerződés részévé. Egyebekben azonban az általános szerződési feltételek nem tekinthetők tisztességtelennek. Ebből következően a felperes nem volt jogosult az alperes szerződésszegése ellenére sem visszakövetelni a 100.000 forint díjazást, illetőleg a 6.000.000 forint promóciós ellenértéket, jogszerű volt ugyanakkor kötbérigénye. A gépkocsi tekintetében kötött külön írásbeli ajándékozási szerződés és az érdemtelenség feltételeinek meghatározása hiányában a Ptk. szabályai alapján a felperes sem a gépjárművet, sem a perben követelt ellenértéket nem volt jogosult visszakövetelni, az ajándékba adott ingatlant és az alperes által kifizetett vagyonszerzési illetéket azonban a megkötött ajándékozási szerződés alapján alappal követelte vissza. Az elsőfokú bíróság döntése azonban ezzel együtt is érdemben helyes volt, mert a felperes jogos igénye még így sem érte el az alperes beszámítási kifogásának összegét. 

 

Budapest, 2017. február 15.

 

Fővárosi Ítélőtábla Sajtóosztály