A Fővárosi Ítélőtábla 2017. március 22. napján K. A. vádlott és társai ellen sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt indult büntetőügyben ítéletet hirdetett, az elsőfokú bíróság ítéletét a jogi minősítés és a büntetés kiszabása tekintetében megváltoztatta.

A Fővárosi Törvényszék által megállapított tényállás lényege szerint az I. r. vádlott 1998-2003 között követte el a sikkasztást. Az I. r. vádlott egy pénzintézet brókercégének munkatársaként az ügyfelek befektetési eszközeit a tudtuk és beleegyezésük nélkül az ügyfélszámláról elvonta így megkárosítva őket. 2001 évtől ezen összegeket a vádlottak által létrehozott cégcsoport feltőkésítésére fordította. Az egyik elkövetési módszer az volt, hogy az ügyfelek között fiktív értékpapír adásvételeket bonyolított le. A másik módszer pedig az volt, hogy a bank technikai számlájának közbeiktatásával, az egyik ügyfél számlájáról elvont pénzt egy másik ügyfél – többnyire a vádlottak által létrehozott cégcsoport - számlájára utaltatta. Annak érdekében, hogy ez ne derüljön ki az érintett ügyfelek számára, más ügyfelek számláiról pótolta a hiányzó összegeket. Ebben II. r. vádlott nyújtott neki segítséget. A többi vádlott az így megszerzett különösen jelentős összeg „tisztára mosásában” segítette I. r. vádlottat, (cégek alapításával, pénzváltással stb) illetve volt, aki részesedett a bűncselekményből eredő haszonból.

A Fővárosi Ítélőtábla Dr. Elek Balázs vezette tanácsa megváltoztatta az elsőfokú ítéletet. K. A. I. r. vádlott cselekményeit 76 rb. csalás bűntettének és 75 rb. hamis magánokirat felhasználás vétségének minősítette. Az ítélőtábla a vádlott szabadságvesztés büntetését 5 évre enyhítette és vele szemben 5 millió forint pénzbüntetést szabott ki. K. Cs. II. r. vádlott cselekményeit 21 rb. csalás bűntettének, 21 rb. hamis magánokirat-felhasználása vétségének és pénzmosás bűntettének minősítette. A vádlott szabadságvesztés büntetését 3 évre mérsékelte és vele szemben 5 millió forint pénzbüntetést szabott ki. G. G. IX. r. vádlottal szemben elrendelt vagyonelkobzás összegét 58.551.600.-Ft-ban határozta meg. V. J. XI. r. vádlott cselekménye folytatólagosan elkövetett vesztegetés elfogadás bűntettének minősítette. A vádlott esetében a próbaidő tartamát 3 évre csökkentette az ítélőtábla. V. Sz. XIV. r. vádlottal szemben kiszabott joghátrányt megrovásra enyhítette. N. K. XV. r. vádlott IV. tényállásban leírt cselekményét vesztegetés elfogadása bűntettének minősítette. A szabadságvesztés büntetést 600.000.-Ft pénzbüntetésre enyhítette. B. P. XVI. r. vádlottnál a próbaidő tartamát 2 évre csökkentette. Az ügyben érintett gazdasági társaságok esetében is rendelkezett az ítélőtábla a vagyonelkobzás mellőzéséről illetve mértékéről és a zár alá vétel feloldásáról.

Az ítélőtábla egyebekben az elsőfokú ítéletet a fellebbezéssel érintett vádlottak vonatkozásában helybenhagyta.

A tanács elnöke indokolásában előadta, hogy a Fővárosi Törvényszék túlnyomórészt megalapozott tényállást állapított meg, törvényes volt a bizonyítás és a törvényszék eleget tett indokolási kötelezettségének is.

A tanács elnöke kitért arra is, hogy az ítélőtábla az I. és II. r. vádlott vagyon elleni bűncselekményeit sikkasztás helyett csalásnak minősítette, mivel az elkövetéskor a dematerializált értékpapír jogi értelemben nem minősült dolognak. Sikkasztás bűntettét pedig idegen dolog eltulajdonításával vagy sajátjaként rendelkezéssel lehetett volna megvalósítani. Az ítélőtábla szerint ebben a büntetőügyben a csalás törvényi tényállását kellett megállapítani, ugyanis az I. és II. r. vádlott jogtalan haszonszerzés végett másokat tévedésbe ejtett illetve tévedésben tartott és ezzel kárt okozott.

A büntetés kiszabásánál az ítélőtábla figyelembe vette a rendkívül hosszú időmúlást, a kár megtérültét, és az I. r. vádlott beismerő vallomását, amely nélkül a bűncselekmények jelentős részét nem lehetett volna a vádlottak terhére róni.

A Fővárosi Ítélőtábla ítélete jogerős.

Budapest, 2017. március 22.

A Fővárosi Ítélőtábla Sajtóosztálya