Fővárosi Ítélőtábla - Jogerős ítélet a hamis euróval kereskedők ügyében
A pénzhamisítás bűntette és más bűncselekmény miatt K. Z. és társa ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Ítélőtábla alaposnak találta az enyhítést célzó védelmi fellebbezéseket, ezért a 2022. december 15-i tanácsülésen meghozott ítéletével az elsőrendű vádlott szabadságvesztés büntetését 5 évre, a másodrendű vádlott szabadságvesztés büntetését 4 évre enyhítette. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A döntés jogerős.
A Fővárosi Törvényszék a 2022. június 9-én kihirdetett ítéletével K. Z. elsőrendű és B. Á. másodrendű vádlottakat bűnösnek mondta ki folytatólagosan, társtettesként elkövetett pénzhamisítás bűntettében és csalás bűntettében. Ezért az elsőrendű vádlottat halmazati büntetésül 6 év szabadságvesztésre és 7 év közügyektől eltiltásra, a másodrendű vádlottat halmazati büntetésül 5 év szabadságvesztésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata mindkét vádlott esetében börtön, amelyből legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsáthatók feltételes szabadságra. Az elsőrendű vádlottal szemben 3.240.000 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a bűnjelekről, és kötelezte a vádlottakat a bűnügyi költség viselésére.
Az elsőfokú ítéletben megállapított tényállás lényege szerint a vádlottak 2017-ben ismerkedtek meg. A másodrendű vádlott az elsőrendű vádlott beosztottjaként dolgozott az általa irányított üzletben. Kapcsolatukban a játékszenvedéllyel küszködő, emiatt időnként nehéz anyagi helyzetbe kerülő elsőrendű vádlott volt a domináns, gyakran utasította társát, esetenként kölcsönt kért tőle. 2018 telén, amikor az időjárási viszonyok miatt sem lehetett működtetni az eperárusítást, az elsőrendű vádlott felajánlotta a másodrendű vádlottnak, hogy az általa beszerzett szőnyegeket értékesítse. Az árut a jó kommunikációval bíró másodrendű vádlottnak kellett a vevőkhöz szállítania. Az elsőrendű vádlott tartott attól, hogy az üzletek megkötésénél nehézséget okoz roma származása, a vételárakat azonban telefonon ő egyeztette. Ez a vállalkozás kb. két éven át jól működött. A másodrendű vádlottnak sikerült megnyernie az ügyfelek bizalmát. 2020 elején részben a covid járvány beindulása miatt „profilt váltottak” és megállapodtak abban, hogy hamis bankjegyeket fognak valódiként eladni a korábban szőnyegeket vásárló személyeknek. Másodrendű vádlott ismerve az életkörülményeiket, elmondta, hogy közülük kihez érdemes fordulni. Terveik realizálása érdekében az elsőrendű vádlott 2020. április 7-ét megelőzően a nyomozás során fel nem derített időpontban, helyen és körülmények között ismeretlen személytől legalább 7740 darab, összesen 593.900 euró (208.134.830 forint) értékű, különböző címletű hamis bankjegyet szerzett meg, amelyből másodrendű vádlottnak legalább 5495 darab hamis, összesen 344.750 euró (121.747.050 forint) értékű bankjegyet adott át Budapesten, forgalomba hozatal céljából. Munkatelefonokat és a hozzájuk tartozó SIM kártyákat is biztosított a számára azzal, hogy a nyereségből 20 százalékban fog részesedni. A vásárlóknak azt kellett állítania, hogy a beváltandó euró fekete pénz és Törökországból a bazársorról érkezik. Számukra a bizalom elnyerése érdekében kisebb összegű valódi euró bankjegyeket is átadott.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlottak és védőik a büntetés enyhítéséért fellebbeztek.
Az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a perrendi szabályokat túlnyomórészt megtartotta és csaknem hiánytalan, pontos tényállást állapított meg, így az a másodfokú eljárásban is irányadó volt. Okszerűen következtetett a vádlottak bűnösségére és törvényesen minősítette a terhükre rótt cselekményeket.
Kétségtelen, hogy az elsőfokú bíróság által halmazati büntetésként kiszabott szabadságvesztés büntetések mértéke nem eltúlzott, azonban a másodfokú bíróság így is lehetőséget látott mindkét vádlott büntetésének enyhítésére. A terheltek esetében jelentős számbeli és súlybeli fölényben vannak az enyhítő körülmények, ehhez képest alig-alig lehet felsorolni velük szemben súlyosító körülményt. A beismerések, a tartásra szoruló hozzátartozók megbetegedései, büntetlen előéletük, megbánó magatartásuk, a több mint másfél éves letartóztatásban töltött idő olyan enyhítő körülmények, amelyek az ítélőtábla álláspontja szerint lehetőséget teremtenek a kiszabott büntetések enyhítésére. Az elsőrendű vádlott tekintetében további nyomatékos enyhítő körülmény, hogy a bűncselekményekkel okozott kárból a hozzákerült összegeket maradéktalanul megtérítette. Mindezek alapján az ítélőtábla az ő szabadságvesztés büntetését a törvényi minimumra, 5 évre enyhítette.
A szintén társtettesi magatartást megvalósító másodrendű vádlott tekintetében lehetőséget látott a másodfokú bíróság az ún. enyhítő szakasz alkalmazására, figyelemmel arra, hogy cselekvősége mégis kisebb fajsúlyú volt, mint az elsőrendű vádlotté, a bűncselekmény kitervelője, szellemi atyja is az elsőrendű vádlott volt. Ezért a másodfokú bíróság a másodrendű vádlott büntetését 4 évre enyhítette.
Az elsőfokú ítélet egyéb rendelkezései változtatást, korrekciót nem igényeltek, azok mindenben megfeleltek a törvényi rendelkezéseknek.
Az ítélőtábla haladéktalanul gondoskodott a határozat felek részére történő kézbesítése iránt.
Budapest, 2022. december 21.