Az emberölés bűntette miatt B. Gy. ellen folyamatban lévő büntetőügyben a Fővárosi Ítélő-tábla csupán a bűnügyi költség egy részének megfizetése alól mentesítette a vádlottat, az első-fokú bíróság ítéletét egyebekben helybenhagyta, így a 12 éves börtönbüntetése a mai napon jogerőre emelkedett.

Az elsőfokon eljárt Fővárosi Törvényszék B. Gy. vádlottat bűnösnek mondta ki emberölés bűntettében. Ezért őt 12 év – börtönben végrehajtandó – szabadságvesztésre és 10 év köz-ügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy leghamarabb a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A próbaidő hatálya alatti elkövetés miatt a bíróság elrendelte egy vele szemben korábban jogerősen kiszabott, 10 hónap fogház fokozatú szabadságvesztés végrehajtását is. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszá-mításáról, a bűnjelekről és közel 5 millió forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte a vád-lottat.

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás lényege szerint a sértett a vádlott nagyapja volt. A vádlottat a sértett nevelte fel, azonban köztük a viszony 2018-ban megromlott, amikor a sértett szexuális kapcsolatot akart létesíteni a vádlott élettársával. Ennek okán a sértettel a kapcsolatot a családtagok is megszakították, nem beszéltek egymással, nem találkoztak. 2019 januárjában a vádlott és a sértett kibékült, újra beszéltek egymással, többször találkoztak, együtt jártak italozni, azonban a család többi tagja nem békült ki a sértettel. 2016. február 16-án a vádlott és a sértett találkoztak. A sértett által használt gépkocsival elmentek egy Buda-pest XIV. kerületi élelmiszerüzletbe, majd egy gyorsétterembe, végül egy üzlet parkolójában álltak meg. Itt 19 óra körül a vádlott, aki a jobb első ülésen ült, a vezető ülésen ülő sértett nya-kát elmetszette egy éles eszközzel, nagy erővel balról jobbra irányuló mozdulattal. A sértett a nyak, illetve azon belül a fejverőér metszett sérülése és az annak következtében fellépő külső és belső vérvesztés, valamint a vérbelehelés következtében kialakult légzési és vérkeringési elégtelenség, illetve sokk miatt a helyszínen 10-15 percen belül meghalt. A vádlott a helyszín elhagyta. A sértett holttestét másnap a rokonai fedezték fel.

A vádlott a bűncselekmény elkövetésekor nem tisztázható mélységű tudatzavarban szenve-dett. Önhibájából eredően benzodiazepin és alkohol hatása alatt állt, amely károsan befolyá-solhatta tudatát és jelentős korlátozottságot is eredményezhetett. Nem szenvedett azonban olyan kóros elmeállapotban, amely kizárta vagy korlátozta volna őt a cselekmény következmé-nyeinek a felismerésében, vagy hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék.

Az elsőfokú ítéletet az ügyész tudomásul vette, ezért az eljárási törvény szerint a másodfokú eljárásban a vádlott büntetését nem lehetett súlyosítani. A vádlott és védője felmentésért jelen-tett be fellebbezést, amit a védő később hatályon kívül helyezés és enyhítés érdekében is fenn-tartott.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt.

A Fővárosi Ítélőtábla a bejelentett fellebbezések tartalmára figyelemmel az elsőfokú ítéletet az azt megelőző eljárással együtt teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy a törvényszék a perrendi szabályoknak megfelelően folytatta le az eljárást. A másodfokú bíróság nem osztotta a védő azon kifogását, hogy a nyomozóhatóság koncepciózus eljárást folytatott volna a vádlottal szemben. A védő ezen kívül az elsőfokú ítélet iratellenességére hivatkozott, ám ezen keresztül valójában a bizonyítékok felülmérlegelését célozta, aminek a törvényi feltételei jelen esetben nem álltak fenn. A törvényszék a rendelkezésre álló bizonyíté-kokat feltárta, azokat a logika szabályainak megfelelően értékelte és túlnyomórészt megalapo-zott tényállást állapított meg. Egyedül a cselekmény elkövetésének időpontját kellett az iratok tartalma alapján pontosítani. A vádlott bűnösségét saját ténybeli beismerő vallomásán kívül kétséget kizáró módon alátámasztották az egyéb személyi és tárgyi bizonyítékok, valamint az igazságügyi genetikai szakértői vélemény. Büntethetőséget kizáró ok hiányában az elsőfokú bíróság okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére és törvényesen minősítette a terhére rótt cselekményt. A büntetés kiszabása körében irányadó tényezőket ugyancsak feltárta és súlyuknak megfelelően értékelte. Az ítélőtábla további enyhítő körülményként értékelte, hogy a vádlott közvetett módon két kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik. Tekintettel azonban bűntetett előéletére, a vele szemben folyamatban lévő egyéb büntetőeljárásokra, valamint arra, hogy közeli hozzátartozó sérelmére, kirívóan súlyos cselekményt valósított meg, az általános és egyéni büntetés célok érvényre juttatása érdekében a büntetés enyhítésére nem látott lehetősé-get. Az aránytalanul nagy bűnügyi költség egy részének megfizetése alól a vádlottat mentesí-tette, az elsőfokú ítélet egyéb törvényes rendelkezéseit helybenhagyta.

Budapest, 2021. szeptember 08. 

Fővárosi Ítélőtábla Sajtótitkárság