A Fővárosi Ítélőtábla a 2022. február 24-én tárgyaláson kívül hozott ítéletével helybenhagyta az elsőfokú bíróság végzését, amelyben a 2022. március 10-ére meghirdetett sztrájkot jogszerűnek minősítette. A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság álláspontjával abban, hogy a 2021. évre megjelölt, összegszerűen meghatározott sztrájkkövetelés a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően, kellően konkrét volt.

Az elsőfokú bíróság végzésében megállapította, hogy a kérelmező által kezdeményezett, 2022. március 10. napjának 0:00 órájától kezdődően meghirdetett határozatlan idejű sztrájk megtartása jogszerű.

A MÁV Zrt. és hét szakszervezet között 2021. június 25-én megállapodás jött létre a 2021-2023. évi „jövedelempolitikai intézkedésekről”. A megállapodást a kérelmező szakszervezet nem írta alá. 2022. január 17-én a MÁV Zrt. és a korábbi megállapodás aláírásában részt vett szakszervezetek módosították a 2021. június 25-én kötött megállapodást (Egységes szerkezetbe foglalt módosított megállapodás). Utóbbi módosítás megkötésekor a MÁV Zrt. felhatalmazással rendelkezett a kérelmezett képviseletére.

A kérelmező 2021 novemberében kezdeményezett kollektív munkaügyi vitát annak érdekében, hogy a kérelmezett biztosítson a mozdonyvezetők és a motorvonat-vezetők számára egyszeri, meghatározott összegű béren kívüli juttatást. A felek közötti egyeztető tárgyalások eredménytelenül zárultak, amelyre tekintettel a kérelmező küldöttgyűlése döntött arról, hogy sztrájkot hirdet, amelynek következtében kérelmezte a bíróságtól a sztrájk jogszerűségének megállapítását. Hivatkozott arra, hogy a kérelmezett tisztában van követelése tartalmával, az kellően pontos és határozott. Vitatta, hogy a sztrájk a kollektív szerződésben rögzített megállapodás megváltoztatására irányul, és állította, hogy az éves bérmegállapodások nem képezik a kollektív szerződés részét, továbbá előadta, hogy a megállapodást nem írta alá. A kérelmező álláspontja szerint a sztrájk közvetlenül és súlyosan nem veszélyezteti az életet, egészséget és a testi épséget. E körben a kérelmezettnél jelenleg is érvényben lévő és egyes vonalakon jelenleg is alkalmazott „ideiglenes járványügyi menetrendre” hivatkozott, továbbá arra, hogy a sztrájk idején előreláthatóan megvalósuló jelentős forgalomnövekedés rendes menetrend mellett sem lenne megvalósítható.
A kérelmezett a kérelem elutasítását és a sztrájk jogellenességének megállapítását kérte. Elsődlegesen hivatkozott arra, hogy a kérelmező a sztrájkbejelentésében nem jelölte meg, hogy mi a konkrét követelése, másodlagosan, hogy a sztrájk kollektív szerződésben rögzített megállapodás megváltoztatására irányul, és ezen kollektív erejű megállapodás a MÁV Zrt-n túlmenően kiterjed a konszolidációs körébe bevont gazdasági társaságok, így a kérelmezett munkavállalóira is. Végül állította, hogy a sztrájk közvetlenül és súlyosan veszélyezteti az életet, egészséget és a testi épséget.

Az elsőfokú bíróság határozatában megállapította, hogy a kérelmezett követelése kellően konkrét, egyértelműen megfogalmazott sztrájkkövetelés. A kérelmező egyértelműen megjelölte, hogy a 2021. év vonatkozásában mekkora összegű kifizetést tart szükségesnek, mellyel egyértelművé és beazonosíthatóvá tette követelését, megjelölte továbbá követelése számításának alapját is. Mindezt a 2021. novemberi tárgyalások alkalmával már a kérelmezett sem vitatta, csak azt jelezte, hogy azzal nem ért egyet. A tárgyalások eredménytelenné nyilvánításakor sem merült fel a követelés nem kellően konkrét jellege. A kollektív megállapodás meglétére vonatkozó kérelmezetti hivatkozás nem megalapozott, mert az kizárólag a MÁV Zrt. vonatkozásában rögzítette a kollektív hatályú megállapodásra való utalást. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a 2021. június 25-én kelt megállapodás nem rendelkezett kollektív erővel, azt csak utóbb, visszamenőleges hatállyal lehetett volna felruházni, ilyen tartalmú kifejezett rendelkezés azonban a 2022. január 17-én kötött megállapodásban nincs. A sztrájknak az életet, egészséget, testi épséget közvetlen és súlyos veszélyeztetése körében megállapította, hogy a törvény szabályozását nem lehet kiterjesztően értelmezni és a közvetlen veszélyt a járványhelyzet jelenti, az nem magából a sztrájkból ered. Az erre való hivatkozás csak akkor lenne alapos, ha kimutatható lenne a munkabeszüntetés eredményeképpen egy olyan, azzal közvetlenül összefüggő veszélyhelyzet kialakulása, melynek kockázatát a sztrájkkal érintett munkáltató a tőle elvárható szervezési intézkedések megtételével sem tudna a súlyos szint alá mérsékelni.

A kérelmezett fellebbezésében elsődlegesen kérte az elsőfokú bíróság határozatának megváltoztatását, a kérelmező kérelmének elutasítását, és a kérelmező által kezdeményezett, 2022. március 10. napjának 0:00 órájától kezdődően meghirdetett határozatlan idejű sztrájk jogellenességének megállapítását. Másodlagosan kérte a határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. A kérelmezett megismételte korábban kifejtett érveit a kérelmezettnél hatályban lévő kollektív szerződés részét képező bérmegállapodás kapcsán és előadta, hogy mivel a kérelmezettnél kollektív szerződés részét képező bérmegállapodás van hatályban 2023. december 31. napjáig, ezért ezen napig bérrel vagy jövedelemmel kapcsolatban sztrájk jogszerűen nem tartható. Álláspontja szerint amennyiben érvényes és hatályos kollektív szerződéses megállapodás hatálya alatt nem lehet jogszerűen sztrájkolni a hatályát követő, jövőbeni megállapodás érdekében, úgy ez fokozottan igaz a hatályát megelőző időszak vonatkozásában. A bérmegállapodás a 2021. évre vonatkozóan is tartalmazott rendelkezéseket, az aláíráskor a 2021. évi intézkedések már teljesültek. Hivatkozott arra, hogy a 2021. évi bérek „kompenzálása” fogalmilag kizárt, ezért bármely kifizetés pusztán a 2022. évi jövedelmet egészíthetné ki, amely év vonatozásban a kollektív hatályú megállapodás hatálya fennáll. Vitatta, hogy per van folyamatban a kollektív szerződés megkötésére, módosítására és felmondására vonatkozóan. Vitatta továbbá, hogy a kérelmező közölte a konkrét sztrájkkövetelését, továbbá hivatkozott az egyeztetések ideje alatt bekövetkezett változásokra. Előadta, hogy miközben a kérelmező 10 vasútvonalra hivatkozik, a tervezett sztrájk a teljes vasúthálózatot – a fővonalakat is – érintené. A csökkentett szolgáltatás a zsúfoltság kialakulásával közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné az utazóközönség életét, egészségét, testi épségét. A közvetlen veszélyt nem a járványhelyzet jelenti, hanem a teljes menetrend szerinti közlekedés fenntartása és a vonatkozó járványügyi óvintézkedések biztosítják, hogy a vasúti közlekedés a járatok zsúfoltságának elkerülésével biztonságos maradjon.

A kérelmező észrevételében nyilatkozott arról, hogy valamennyi nyilatkozatát változtatás nélkül fenntartja. Osztotta az elsőfokú bíróság által kifejtetteket a sztrájkkövetelés konkrét mivolta körében, azt megismételni nem kívánta. Az élet, az egészség, a testi épség közvetlen és súlyos veszélyeztetése kapcsán mindenben egyetértett az elsőfokú bírósággal és hivatkozott arra, hogy a kérelmezett fellebbezésben előadott érvei nem bizonyítanak semmit. Annak körében, hogy a sztrájk a kollektív szerződésben rögzített megállapodás megváltoztatására irányul, előadta, hogy egyetért az elsőfokú bíróság határozatában foglaltakkal és állította, hogy az úgynevezett Egységes Bérmegállapodás nem képezi a kérelmezett kollektív szerződésének részét, továbbá a kollektív szerződés a kérelmező egyetértése nélkül nem módosítható.

A Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú bíróság végzését, amelyben a 2022. március 10-ére meghirdetett sztrájkot jogszerűnek minősítette. A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság álláspontjával abban, hogy a 2021. évre megjelölt, összegszerűen meghatározott sztrájkkövetelés a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően, kellően konkrét volt.
Nem lehetett megállapítani, hogy a sztrájk – jogszabálysértő módon – a kollektív szerződésben rögzített megállapodás megváltoztatására irányult volna. Nem volt megalapozott a kérelmezett hivatkozása miszerint a kollektív szerződés erejű bérmegállapodás, amely a kihirdetéssel lép hatályba, az ezt megelőző időszakra jogot, kötelezettséget állapított meg. A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy a kérelmezett munkáltató és annak munkavállalói vonatkozásában kizárólag a 2022–2023. évekre született bérmegállapodás. A kérelmezettnek a megállapodásban foglaltak szerinti, de annak hatályba lépése előtt megvalósult kifizetése csak egyoldalú kötelezettségvállalást jelent.
A kérelmező vállalta a jogszabályban meghatározott módon a még elégséges szolgáltatások biztosítását és a kérelmezett nem igazolt olyan indokot, ami a járványhelyzet okán a törvény ellenére jogellenessé teszi az annak megfelelően szervezett sztrájkot. Ezért a kérelmezett hivatkozása az élet, az egészség, a testi épség közvetlen és súlyos veszélyeztetésére ugyancsak nem volt megalapozott.

A Fővárosi Ítélőtábla döntése jogerős.

Budapest, 2022. február 24.

Fővárosi Ítélőtábla Sajtótitkárság