Fővárosi Ítélőtábla – Jóhírnévhez való jogot sértett a Magyar Hang egyik újságíróját pedofilnak minősítő műsorblokk és Facebook bejegyzés 

Szervezeti egység
Fővárosi Ítélőtábla

A Fővárosi Ítélőtábla a 2022. június 24. napján megtartott tanácsülésen az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és megállapította, hogy az I. és a II. rendű alperes megsértette a felperes jóhírnevét. Az I – II. rendű alpereseket eltiltotta a további jogsértéstől, és elégtételadásként arra kötelezte őket, hogy a megállapított jogsértésekért 15 napon belül a felperes részére megküldött magánlevélben fejezzék ki sajnálkozásukat; a felperest feljogosította e magánlevek nyilvánosságra hozatalára. Az I. rendű alperest 200.000 forint, a II. rendű alperest 800.000 forint sérelemdíj fizetésére kötelezte.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az I. és a II. rendű alperesek megsértették a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát a II. rendű alperes által üzemeltetett Pesti TV I. rendű alperes által vezetett Politikai Hobbista című műsora 2020. december 5-i „Pedofil-e az egész ellenzék” című műsorblokkjában elhangzottakkal.
A felperes kérte annak megállapítását is, hogy I. rendű alperes megsértette a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát a facebook oldalán 2020. december 5-én közzétett bejegyzésében.
Kérte továbbá az I-II. rendű alperesek eltiltását a további jogsértéstől; elégtétel adásaként arra kérte kötelezni őket, hogy magánlevélben fejezzék ki sajnálkozásukat a jogsértés miatt. Sérelemdíj jogcímén elsődlegesen egyetemlegesen az I-II. rendű alpereseket, másodlagosan a II. rendű alperest 1.800.000 forint megfizetésére kérte kötelezni; ezen felül az I. rendű alperest – facebook bejegyzése miatt – további 200.000 forint megfizetésére is kérte kötelezni.

Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította a keresetet. 
Indokolása szerint a műsorblokk lényegi mondanivalója (a közéleti vita tárgya) nem a felperes sajtótermékének, szerkesztőségének az öncélú becsmérlése, kritizálása, pedofilozása volt; a felperes a sérelmezett mondatokat tévesen ragadta ki a szövegkörnyezetükből. Az I. rendű alperes stílusa, kifejezésmódja kritizálható és közlésének értéke is kétségbe vonható, azonban az „belefér” a sajtó- és a véleménynyilvánítás szabadságába. Önmagukban a közlések sértőek ugyan, de a műsorblokk egésze alapján azok nem értékelhetők tényállításként, ezért nem állnak fenn a jóhírnév megsértése megállapíthatóságának törvényi feltételei.
Megállapította, hogy a kifogásolt közlések a véleménynyilvánításhoz való jog tágabban értelmezett keretein belül maradtak, szövegkörnyezetükből kitűnően egy párhuzamról, hasonlatról volt szó, ami kifejezésmódjában kifogásolható, de nem indokolatlanul sértő, bántó, megalázó, ezért a személyiségi jog megsértése megállapításának nem volt helye.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes fellebbezett. Elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és keresete maradéktalan teljesítését kérte. Másodlagos kérelme az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére irányult.

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és megállapította, hogy a II. rendű alperes megsértette a felperes jóhírnevét azzal, hogy a Pesti TV Politikai Hobbista című műsora 2020. december 5-i „Pedofil-e az egész ellenzék” című műsorblokkjában valótlanul állította:
-    a felperes egy újságírója nem csak azért járkál Thaiföldre, mert nagyon szép PhiPhi, meg az a szigetek, meg Bangkokban nagyon jó bogarakat lehet enni az utcán, hanem bizony fiatal fiúkat is lehet … majd azt a k**ni szót majd később úgyis kimondjuk, úgyhogy most még elhallgathatjuk;
-    a felperes egy újságírója maga büszkélkedett a thaiföldi fiúcskákkal folytatott kalandjaival;
-    a felperes újságírói szavakban elítélik a pedofíliát, de közben sunyiban külföldön – ha nem is Brüsszelben – de például Thaiföldön b***ák a gyerekeket;
-    a magyarhangos újságírókat se vetítjük ki mindenkire, szóval nem mindenki pedofil.

Megállapította, hogy az I. rendű alperes megsértette a felperes jóhírnevét azzal, hogy a facebook oldalán 2020. december 5-én közzétett bejegyzésében valótlanul állította, hogy:
-    a Magyar Hang egyik újságírója évekkel korábban először remegő hangon bevallotta, hogy meleg, 2 évvel később viszont már vidáman újságolta, hogy nem csak meleg, de pedofil is;
-    e személy azért szeret Thaiföldre járni, mert ott helyes kisfiúk is rendelkezésére állnak;
-    a Magyar Hang e vezető újságírója gyerekekbe szereti betenni.

A Fővárosi Ítélőtábla az I-II. rendű alpereseket eltiltotta a további jogsértéstől, és elégtételadásként arra kötelezte őket, hogy a megállapított jogsértésekért 15 napon belül a felperes részére megküldött magánlevélben fejezzék ki sajnálkozásukat; a felperest feljogosította e magánlevek nyilvánosságra hozatalára. Az I. rendű alperest 200.000 forint, a II. rendű alperest 800.000 forint sérelemdíj fizetésére kötelezte.

A fellebbezésben előadott érvelésre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtáblának arról kellett döntenie, hogy az elsőfokú bíróság helyesen értékelte-e a műsorblokk és az I. rendű alperes facebook bejegyzésének tartalmát; és ha nem, a műsorban elhangzó, illetőleg a facebook bejegyzésben olvasható közlések alkalmasak-e a felperes jóhírnevének a megsértésére. E kérdések megválaszolása tekintetében nem volt annak jelentősége, hogy korábban, más ügyekben a felperes, illetőleg az általa kiadott sajtótermékek milyen módon adtak hírt a politikai közélet egy-egy szereplőjének a botrányáról; a jogvita elbírálását semmilyen módon nem befolyásolhatta az I-II. rendű alperesek erről kialakított véleménye.

A Fővárosi Ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bíróság által kifejtettekkel, miszerint a műsorblokknak és facebook bejegyzésnek is az volt az egyik mondanivalója, hogy általában véve a közösségeket nem lehet egyetlen tagjuk negatív értékítéletet kiváltó cselekménye alapján minősíteni és megítélni. Ennek kifejtése valóban véleménynyilvánításnak minősül, azonban a véleménynyilvánítás során az I-II. rendű alperesek olyan tényállításokat tettek, amelyek a társadalomban kiváltott hatásuknál fogva ugyanolyan jelentősek, mint maga a véleménynyilvánítás. Rámutatott, hogy az átlagnéző, illetőleg az átlagolvasó előtt a pedofilnak minősített személy megjelölése éppen olyan fontos és lényeges volt, mint az ott kifejtett vélemény. A Fővárosi Ítélőtábla ezért – az elsőfokú bíróságtól eltérően – azt állapította meg, hogy a felperes szerkesztőségi tagjának a pedofil hajlamára és tetteire vonatkozó tényállítások a műsorblokk és bejegyzés lényeges tartalmához tartoztak.

A másodfokú ítélet indokolása szerint a pedofíliával kapcsolatos vád nemcsak az érintett személyére, hanem arra a közösségre is kirívóan hátrányos, amely megtűri tagjai közt ezt a személyt. Különösen igaz ez a sajtóban dolgozó közösségekre, hiszen az általuk írt cikkek hitelességét teljesen lerombolja, ha széles körben elterjed, hogy a vezető újságírójuk pedofil. A jogsértés jelentős tárgyi súlyára figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla ezért úgy ítélte meg, hogy a felperes személyiségi jogának védelme élvez elsőbbséget a szólás- és sajtószabadsághoz fűződő joggal szemben. Ebből következően az I-II. rendű alperesek felelősséggel tartoznak minden olyan – a felperes által sérelmezett – valótlan tényállításért, amely a Magyar Hang szerkesztősége egyik tagjának a pedofil megnyilvánulásaira utalt, ezek a tényállítások ugyanis – nem a trágár kifejezéseket használó alpári megfogalmazásuk miatt, hanem tartalmuknál fogva – alkalmasak a felperes jóhírnevének tönkretételére [Ptk. 2:45. § (2) bekezdése].

A másodfokú ítélet jogerős.

Budapest, 2022. szeptember 21.

Fővárosi Ítélőtábla Sajtótitkárság