A Fővárosi Ítélőtábla a bűnismétlés veszélye miatt helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék letartóztatást elrendelő végzését annak a férfinak az ügyében, akit 2020. szeptember 30-án a Pesti Központi Kerületi Bíróság közúti baleset gondatlan okozásának vétsége, garázdaság és testi sértés vétsége miatt – halmazati büntetésül – nem jogerősen 4 év fogház büntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélt.

Az elsőfokú ítélet meghozatalát követően a bíróság M. R. terhelt bűnügyi felügyeletét rendelte el azzal, hogy magatartási szabályként előírta számára: Budapest és Pest megye közigazgatási területét nem hagyhatja el, a tartózkodási helyét pedig engedély nélkül nem változtathatja meg.

A kényszerintézkedés elrendelését követően a nyomozó hatóság szabálysértési eljárást kezdeményezett a terhelttel szemben figyelemmel arra, hogy 2020. október 7-én – a közúti járművezetéstől eltiltás hatálya alatt – engedély nélkül vezetett Budapest belterületén.

A Központi Nyomozó Főügyészség a Fővárosi Törvényszékhez 2020. november 2-án nyújtott be újabb vádiratot kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés, 2 rendbeli hivatali vesztegetés, 3 rendbeli közokirat-hamisítás, valamint bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt az I. r. vádlott ellen.

A Fővárosi Főügyészség indítványozta, hogy a Dózsa György úti baleset miatt indult büntetőügyben másodfokú bíróságként eljáró Fővárosi Törvényszék az I. r. vádlottat az elérhetetlenné válás és bűnismétlés veszélye miatt tartóztassa le.

A Fővárosi Törvényszék másodfokú tanácsa a 2021. január 18-án meghozott végzésében megállapította, hogy 2021. január 1-jén újabb – szabadságvesztéssel fenyegetett – bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt intézkedtek a terhelttel szemben. A rendelkezésre álló adatok szerint a vádlott egy budapesti étterem alagsorában, társaival együtt kábítószert fogyasztott. Ismerőseivel a kijárási tilalom szabályait is megszegte. A terhelt büntetett előéletű, korábban többek között emberölés előkészületének bűntette, bűnsegédként elkövetett lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés és kábítószerrel visszaélés bűntette miatt ítélték szabadságvesztés büntetésre. A bíróság megállapította, hogy a kábítószer birtoklás miatt korábban folyamatban volt büntetőeljárás során az ügyészség a nyomozás feltételes ügyészi felfüggesztését rendelte el, melynek időtartamára a vádlottat pártfogó felügyelet alá helyezte, valamint kötelezettségként előírta számára, hogy legalább 6 hónapig tartó kábítószer- használatot kezelő ellátáson, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vegyen részt. A terhelttel szemben időközben újabb büntetőeljárás is indult, ami megalapozza a bűnismétlés reális veszélyét. A fentiekre tekintettel a bíróság álláspontja szerint a legsúlyosabb kényszerintézkedés hiányában reális annak az esélye, hogy a terhelt újabb – szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett – bűncselekményt követne el.

A végzéssel szemben az ülésen jelen lévő ügyész a szökés, elrejtőzés veszélyének megállapítása, az I. r. vádlott és védője a kényszerintézkedés elrendelése miatt jelentett be fellebbezést.

A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy a törvényszék példaszerű alapossággal rögzítette az I. r. vádlott többszörösen büntetett előéletét, a vele szemben az előző év végén történt vádemelés, a jelen év elején foganatosított rendőri intézkedés, valamint ez utóbbi büntetőügyben a megalapozott gyanú közlésének tényét. Irathűen mutatta be továbbá az I. r. vádlottal szemben kábítószer birtoklásának vétsége miatt indult büntetőeljárás ügyészségi határozattal történt megszüntetését, valamint azt a tényadatot, hogy a legutóbb megindult büntetőeljárásban elkészült szakvélemény az I. r. vádlott vizeletéből kokain és metamfetamin hatóanyagát mutatta ki. Hibamentesen hivatkozott arra is, hogy időközben az I. r. vádlottal szemben szabálysértési eljárás indult engedély nélküli vezetés miatt. A törvényszék akkor is helyesen járt el, amikor az I. r. vádlott vonatkozásában jelen büntetőügyben készült igazságügyi elmeorvos-szakértői vélemény megállapításait a bűnismétlés veszélye fennállásának vizsgálata körében értékelte, mivel a fellebbviteli főügyészség átiratában írtakkal ellentétben az I. r. vádlott személyiségzavara és annak jellemző vonásai nem a szökés, elrejtőzés veszélyét, hanem a bűnismétlés lehetőségét befolyásoló tényezők.

Az ügyészség álláspontjával ellentétben az I. r. vádlottal szemben az elsőfokú bíróság által nem jogerősen kiszabott 4 év fogházbüntetés az előzetes fogvatartásban, házi őrizetben, illetve ingatlanra korlátozott bűnügyi felügyeletben töltött időtartam beszámítása és a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége mellett – az egységes ítélkezési gyakorlatra is figyelemmel – nem alapozza meg a szökés, elrejtőzés veszélyét. Az elérhetetlenné válással szemben helytállóan mutatott rá a törvényszék az I. r. vádlott eljárási cselekményeken való részvételére és a személyi körülményeire. Arra is helyesen utalt, hogy a másik büntetőügyben kiszabható büntetés nagysága jelen büntetőeljárásban nem bír jelentőséggel. A folyamatban lévő büntetőügyek tárgyát képező bűncselekmények büntetési tételkereteit kizárólag az ügyek egyesítését követően lehetne együttesen figyelembe venni, ennek hiányában a másik büntetőeljárás ténye csak a bűnismétlés veszélyének vizsgálata során válik lényeges adattá.

Az ítélőtábla álláspontja szerint a Fővárosi Törvényszék törvényesen állapította meg a bűnismétlés veszélyének fennállását, mert a több alkalommal is jogerősen felelősségre vont I. r. vádlottat ismételten gyanúsítottként hallgatták ki a jelen büntetőeljárás hatálya alatt elkövetett bűncselekmény elkövetése miatt és további büntetőeljárás is van vele szemben folyamatban, így alappal lehet tartani attól, hogy a legszigorúbb személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés hiányában újabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követne el.

Az ítélőtábla határozata a mai napon véglegessé vált, a másodfokú bíróság haladéktalanul gondoskodott annak a felek részére történő kézbesítése iránt.

Budapest, 2021. február 16.

Fővárosi Ítélőtábla Sajtótitkárság