A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva K. B. I. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki az Európai Unió intézményei elleni kémkedés előkészületének bűntettében is. A kiszabott szabadságvesztés tartamát 2 évre, felfüggesztésének próbaidejét 5 évre, pénzbüntetését 1.200.000 forintra súlyosította. A IV. rendű vádlottal szemben a magánokirat hamisítás vétsége miatt indult eljárást elévülés miatt megszüntette. A II-III-IV. rendű vádlottak esetében a vagyonelkobzást mint alaptalant mellőzte, kisebb pontosításokkal az elsőfokú ítéletet egyebekben helybenhagyta. Az I. és a IV. rendű vádlott esetében az ítélet nem jogerős, a harmadfokú eljárás lehetősége megnyílt.

Az elsőfokú bíróság K. B. I. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként és folytatólagosan elkövetett költségvetési csalás bűntettében és 2 rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétségében. Ezért őt – halmazati büntetésül – 1 év 6 hónap szabadságvesztésre és 600.000 forint pénzbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés büntetés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette.

Az elsőfokú bíróság a vádirat I. tényállása kapcsán az alábbiakat állapította meg: a vádlottak közül az I. rendű vádlott az egyik magyar parlamenti párt tagjaként, 2010. május 14-től európai parlamenti képviselőként az Európai Unió különböző feladatait ellátó bizottságaiban vállalt szerepet. 2010-től több alkalommal találkozott és rendszeres, folyamatos kapcsolatot tartott fenn az O. F. K. H.  Szolgálat hivatásos állományába tartozó orosz hírszerző tiszttel. A találkozókon az orosz hírszerző tiszt az Európai Unió külpolitikájával és gazdaságpolitikájával összefüggő információkra vonatkozó hírigényt fogalmazott meg, így az Európai Unió külpolitikájával és gazdaságpolitikájával kapcsolatban keletkezett adatok megszerzését és átadását kérte az I. rendű vádlottól.
Az I. rendű vádlott a 2012 októbere és a 2014 februárja között létrejött találkozók alkalmával, többek között az Oroszországot érintő, az Európai Közösségekre kihatással lévő energetikai tárgyalások  részleteiről, ártárgyalási stratégiákról, a világ legnagyobb földgázkitermelő cégével kapcsolatos uniós vizsgálatok hátteréről, Moldávia uniós csatlakozásának folyamatáról, az Európai Unió és Ukrajna, Belorusszia kapcsolatáról, valamint a „Déli Áramlattal” kapcsolatos uniós álláspontról, az európai bankrendszer jövője vonatkozásában keletkezett adatok megszerzéséről, átadásáról és a 2014-ben esedékes Európai Parlamenti választásokról, az Oroszországi Föderáció vonatkozásában felmerült Európai Unió vízummentességi kérdéseiről, valamint a következő Európai Uniós csúcstalálkozóról adott át adatokat az orosz hírszerző tisztnek.
Több más megbeszélést követően, a Magyarországról távozó orosz hírszerző tiszt 2013 novemberében bemutatta utódját az I. rendű vádlottnak, aki fent végzett tevékenysége folytatásának keretében 2014. február 16-án, újabb személyes megbeszélést követően, informálta immár az újonnan megismert orosz hírszerzőt a moszkvai útjáról, az Európai Unió aktualitásairól, a magyarországi belpolitikai helyzetről, a választásokról, valamint a paksi atomerőmű bővítéséről.

Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az I. rendű vádlott kötetlen beszélgetések keretében az orosz hírszerzővel történt találkozásai során a felmerült kérdésekben csupán saját álláspontját, véleményét fogalmazta meg a képviselői tapasztalatai alapján.

A törvényszék a vádirat II. tényállása kapcsán az alábbiakat állapította meg: a képviselői gyakornokokra vonatkozó gyakornoki szabályzat szerint az EU Parlament képviselői szakmai gyakorlatot biztosíthatnak a brüsszeli és strasbourgi plenáris ülések idején, vagy a megválasztásuk szerinti országban végzett képviselői tevékenységeik során. Az I. rendű vádlott, mint európai parlamenti képviselő, azért, hogy az EU Parlament illetékes szolgálatának döntésre jogosult személyét megtévessze és a vele kapcsolatban álló személyeknek az EU Parlament költségvetéséből származó anyagi előnyt juttasson 2012. évben, valamint 2013. évben valótlan tartalmú gyakornoki megállapodásokat írt alá a II. rendű, a III. rendű, valamint a IV. rendű vádlottakkal.

A gyakornoki megállapodások valamennyi vádlott esetében valótlanul tartalmazták, hogy a felek szakmai gyakorlat teljesítésére irányuló jogviszonyt hoztak létre, a szakmai gyakorlat teljesítésére főállásban, az EU Parlament brüsszeli munkahelyszínén kerül sor, valamint azt, hogy a gyakornokok a szakmai gyakorlat teljesítésének ideje alatt a megállapodásokban meghatározott brüsszeli lakcímen tartózkodnak, amely az I. rendű vádlott brüsszeli lakcímével volt azonos.

Valójában az I. rendű vádlottnak már a gyakornoki megállapodások aláírásakor sem állt szándékában gyakornokként foglalkoztatnia a vádlottakat, mellyel a II., III., IV. rendű vádlottak is tisztában voltak. Az I. rendű vádlott, a vádlottak által aláírt gyakornoki megállapodásokat az EU Parlament illetékes hivatalához benyújtotta, amelyek alapján az, az ösztöndíjakat a megállapodásokban megnevezett személyek bankszámlájára utalta havonta. Az I. rendű vádlott magatartásával a Parlament költségvetésének összesen 6.173.119 forint vagyoni hátrányt okozott.

E tényállási pont kapcsán a bíróság - egy kivétellel - a vádirati minősítéssel egyezően állapította meg a vádlottak bűnösségét.

Az I. rendű vádlott esetében a törvényszék álláspontja szerint egyrészt nem volt pontosan megállapítható, hogy a terhelt mikor csatolta be a valótlan adatokat tartalmazó gyakornoki megállapodást, másrészt arra a jogi álláspontra jutott, hogy esetében a hamis magánokirat felhasználására vonatkozó bűncselekmény elévült, ezért e körben a büntetőeljárást megszüntette. Az I. rendű vádlott esetében a költségvetési csalás bűntettének minősített esetét állapította meg, mivel a terhelt magatartását üzletszerűen, azaz rendszeresen, mások hasznára, ismétlődő jelleggel követte el. A II. rendű vádlottat társtettesként elkövetett költségvetési csalás bűntettében, míg a III. rendű és IV. rendű vádlottat társtettesként elkövetett költségvetési csalás bűntettében és bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében mondta ki bűnösnek. A II., III. és IV. rendű vádlottat 3 évre próbára bocsátotta és mindhármuk esetében a jogtalanul felvett összegekre vagyonelkobzást rendelt el.

Az ügyész a vádlottak terhére, a vádlottak és védőik elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés iránt jelentettek be fellebbezést.

A fellebbviteli főügyészség az ügyészi fellebbezést változatlanul fenntartotta, a védelmi fellebbezéseket nem tartotta alaposnak.

A Fővárosi Ítélőtábla az ügyet részben zárt, részben nyilvános ülés keretei között bírálta felül. A nyilvánosság részbeni kizárása a minősített adatok védelme érdekében történt. Az ítélet rendelkező részét és az indokolás minősített adattal nem érintett részét a tanács elnöke nyilvánosan hirdette ki.

A másodfokú bíróság álláspontja szerint a törvényszék az eljárási szabályokat megtartotta, a bizonyítás felvétele valamennyi bizonyítási eszköz vonatkozásában törvényesen zajlott. Az ítélőtábla a törvényszék ítéletét döntően megalapozottnak találta, mivel azonban az elsőfokon megállapított tényállás részben hiányosnak, részben pontatlannak bizonyult, azt az ügyiratok tartalma alapján kiegészítette, helyesbítette. E körben megállapította, hogy az I. rendű vádlott az orosz hírszerző tiszttel az Európai Unió energiapolitikájával összefüggésben nem nyilvános információkat és azokból levont következtetéseket is megosztott 2014. január 1-jét megelőzően. Ebből következően a 2014. február 16-i találkozóra is a korábbi konspirált keretek között ugyanígy az információ átadás céljából került sor. Ugyanakkor ez utóbbi találkozó esetében az orosz hírszerző tisztnek történő információ átadás nem nyert kétséget kizáró bizonyítást. Mindezekre tekintettel az ítélőtábla a törvényszék álláspontjával szemben megállapította, hogy az I. rendű vádlott nem csupán véleményt, hanem a törvényi tényállás 2014. január 1-jei hatálybalépését követően releváns, az Európai Unió érdekeit sértő információkat is át kívánt adni az orosz hírszerzésnek. Az ügyészség álláspontjával szemben az ítélőtábla rögzítette, hogy a Btk. rendelkezés hatályba lépését követően a hírszerző tevékenység folytatása nem volt bizonyított, csupán az erre irányuló büntetendő előkészület. A büntetőjogi felelősségének bővülésére tekintettel indokolt volt az I. rendű vádlott büntetésének súlyosítása.

Mivel az első- és a másodfokú bíróság a kémkedés bűntette tekintetében eltérő döntést hozott, a fellebbviteli (harmadfokú) eljárás a Kúria előtt folytatódik.

A II. és a III. rendű vádlottak tekintetében a másodfokú ítélet a kihirdetése napján jogerős.

Budapest, 2021. június 23.

Fővárosi Ítélőtábla Sajtótitkárság