A Fővárosi Ítélőtábla 2018. február 22-én Dr. B. K. vádlott ellen testi sértés bűntette  és más bűncselekmény miatt indult másodfokú megismételt büntetőügyben ítéletet hirdetett, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta.

 

Az elsőfokon eljárt Fővárosi Törvényszék a 2016. május 4-Én kihirdetett, nem jogerős ítéletében Dr. B. K. vádlottat bűnösnek mondta ki testi sértés bűntettében és kifosztás bűntettében, ezért a vádlottat 4 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, 6 év közügyektől eltiltásra és 5 év orvosi foglalkozástól eltiltásra ítélte.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész súlyosításért, a vádlott az ok megjelölése nélkül, míg a védője felmentésért jelentettek be fellebbezést. 

A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság ítéletét a harmadfokon eljáró Kúria 2017. június 13-án kelt végzésével hatályon kívül helyezte és a Fővárosi Ítélőtáblát új másodfokú eljárásra utasította.

 

Ilyen előzményeket követően a Fővárosi Ítélőtábla a másodfokú megismételt eljárásban tárgyalást tűzött ki Dr. B. K. vádlott ügyében, aki – az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint – a volt barátnője testére ismeretlen eredetű lúgot öntött és az eszméletlen sértettet pokrócba burkolva a díványra fektette. Azért, hogy cselekményét rablásnak álcázza, magához vette a sértett fiának laptopját, valamint a sértett két mobiltelefonját.

 

A folytatólagos tárgyalásokon a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú tanácsa – a Kúria hatályon kívül helyező végzésében foglaltakra tekintettel – az abban meghatározott tanúkat, a védő által indítványozott két tanút és a vádlottat hallgatta ki, majd a sértetti képviselő indítványának helyt adva a vádlott kihallgatását tartalmazó helyszínbejárásról készült DVD megtekintésével, annak tartalmát a vádlott és a tanúk elé tárta.

 

A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a bizonyítás lefolytatását követően az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta. A vádlottat bűnösnek mondta ki személyi szabadság megsértése bűntettében és magánlaksértés vétségében is. A vádlott testi épség elleni cselekményét életveszélyt okozó testi sértés bűntettének minősítette. A terhére megállapított további cselekményt okirattal visszaélés vétségének és készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétségének is minősítette. 

 

A vádlott szabadságvesztés büntetésének tartamát 9 évre, a közügyektől eltiltást 9 évre, az orvosi foglalkozástól eltiltást végleges hatályúra súlyosította.

 

A tanács elnöke indokolásában előadta, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a perrendi szabályok betartásával folytatta le, az ügyfelderítési kötelezettségének nagyrészt eleget tett. 

 

A másodfokú bíróság által felvett bizonyítás a törvényszék mérlegelő tevékenységét megerősítette, az elsőfokú bíróság okszerűen vont következtetést a vádlott bűnösségére. A vádlott bűnösségét nem csupán az őt a helyszín közelében felismerő tanú vallomása, hanem nagyszámú más, egymástól független forrásból származó közvetett bizonyíték is megerősítette. A vádlott általi elkövetést támasztotta alá az is, hogy az eljárás során az alibije megdőlt. A vádlotti védekezéssel szemben egyértelműen megállapítást nyert, hogy a bűncselekmény elkövetésének ideje alatt nem vett részt kórházi helyszínbejáráson. Egyezően az elsőfokú ítélet megállapításaival a vádlotton kívüli más személy általi elkövetés lehetőségét az ítélőtábla is kizárta.

 

A tanács elnöke kiemelte, hogy a vádlott terhén a magánlaksértés vétsége és a személyi szabadság megsértésének bűntette is megállapítható. A vádlott a sértett lakásába erőszakkal ment be, a sértettet akaratnyilvánításra képtelen állapotba helyezte, majd nem csupán magára hagyta, hanem lakáskulcsát elvéve a bejárati ajtót kívülről rázárta.

A testi épség elleni bűncselekménye életveszélyt okozó testi sértés bűntettének minősül, mivel a vádlott magatartása másod-, és harmadfokú égési sérüléseket okozott, amely közvetetten életveszélyes állapotot eredményezett.

A másodfokú bíróság a törvény szerinti 2-12 évig terjedő büntetési tételkeretet figyelembe véve a szabadságvesztés súlyosítása mellett döntött. Ezt azzal indokolta, hogy a testi épség elleni cselekmény a közvetett életveszélyen túl a sértettnek maradandó fogyatékosságot és súlyos egészségromlást is okozott. Továbbá a vádlott a bűncselekményt különös kegyetlenséggel, aljas célból, előre kitervelten, szakmai képzettségét felhasználva követte el, ezért a szabadságvesztés tartamának súlyosítása mellett az orvosi foglalkozástól végleges hatályú eltiltása is indokolt.

 

A Fővárosi Ítélőtábla ítélete nem jogerős, azzal szemben az ügyész további súlyosítás érdekében, míg a vádlott és védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan hatályon kívül helyezés céljából fellebbezést jelentett be.

 

A Fővárosi Ítélőtábla a nem jogerősen kiszabott szabadságvesztés tartamára figyelemmel a vádlott előzetes letartóztatását a harmadfokú eljárás befejezéséig, de legfeljebb a nem jogerős ítélettel kiszabott szabadságvesztés tartamáig fenntartotta.

E végzést az ügyész tudomásul vette, míg a vádlott és védője fellebbezést jelentett be.

 

Budapest, 2018. február 22.

 

Fővárosi Ítélőtábla Sajtótitkárság