Az emberölés bűntette miatt P. T. és társai ellen perújítás miatt megismételt eljárásban a Fővárosi Ítélőtábla a 2021. február 16-án kihirdetett határozatával megváltoztatta a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletét. Mivel az ügyben új bizonyítékként felmerült J. R. vallomását nem tartotta elfogadhatónak, a perújítást H. I. II. r. terhelt tekintetében is elutasította és kötelezte őt a perújítási eljárás során keletkezett bűnügyi költségének megfizetésére. Az elsőfokú ítéletet, amely P. T. I. r. és F. F. III. r. terheltek esetében már elutasította a perújítást, egyebekben helybenhagyta. Miután a Fővárosi Ítélőtábla döntése 2021. február 16-án jogerőre emelkedett, az ítélőtábla haladéktalanul intézkedett a szabadlábon lévő H. I. II. r. terhelt jogerős szabadságvesztésének újbóli foganatba vétele iránt.

Tekintettel arra, hogy P. J. sértett ellen elkövetett emberölés ügyében olyan új bizonyíték merült fel, amely valószínűsítette, hogy a bűncselekményt nem az ügyben korábban elítéltek követték el, a Fővárosi Ítélőtábla perújítást rendelt el és az ügyet megküldte a Fővárosi Törvényszéknek a megismételt eljárás lefolytatására. A törvényszék a 2020. február 14-én kihirdetett ítéletével a perújítást H. I. II. rendű terhelt esetében alaposnak találta, a Fővárosi Törvényszék, valamint a Fővárosi Ítélőtábla által korábban hozott ítéleteket az ő vonatkozásában hatályon kívül helyezte és az ellene emberölés bűntette miatt emelt vád alól felmentette. A törvényszék külön végzéssel a II. r. terhelt 15 év fegyházbüntetésének végrehajtását félbeszakította. Az elsőfokú bíróság a perújítást csak az ügyben felmerült új bizonyíték – J. R. tanúvallomása és az ehhez kapcsolódó korábbi vallomások – körében folytathatta le. Az eljárás során kétséget kizáróan már nem volt megállapítható, hogy a II. rendű vádlott követte el az emberölést. A bíróság indokolásában kiemelte azt is, hogy ez nem jelenti azt, hogy az elkövető J. R. volt, mivel J. R. bűnösségének megállapítása nem volt jelen eljárás feladata. A bíróság P. T. I. rendű és F. F. III. rendű vádlottakkal szemben a perújítást elutasította, mivel az ő vonatkozásukban nem nyert bizonyítást, hogy nem követték el a terhükre jogerősen megállapított bűncselekményt.

A megismételt eljárásban hozott elsőfokú ítélet ellen az ügyész H. I. II. r. terhelt terhére, a perújítás elutasítása végett, míg P. T. I. r. és F. F. III. r. terheltek és védőik a perújítással érintett ügydöntő határozatok hatályon kívül helyezése és felmentés érdekében jelentettek be fellebbezést. Az ügyész a II. r. terhelt szabadságvesztésének végrehajtását félbeszakító végzéssel szemben is fellebbezést jelentett be.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a védelmi fellebbezéseket nem tartotta alaposnak, H. I. II. r. terhelttel szemben az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a perújítás elutasítását, P. T. I. r. és F. F. III. r. terheltek tekintetében az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta az indokolás kiegészítésével.

A Fővárosi Ítélőtábla a II. r. terhelt szabadságvesztésének félbeszakításáról rendelkező elsőfokú végzést a 2020. június 29-én meghozott határozatával helybenhagyta. 

A perújítási eljárás J. R. tanúnak az alapítéletekben foglalt tettesi cselekmény elkövetését magára vállaló beismerő vallomásán alapult. A perújítás érdemét tekintve az ítélőtábla nem értett egyet a törvényszék álláspontjával. J. R. az elkövetés helyszínének leírása, az odaérkezés körülményei, a sértett gépkocsijának színe, valamint a sértett ruházata tekintetében alapvetően ellentmondásos nyilatkozatokat tett, amelyeket a törvényszék nem vizsgált meg körültekintően, azokat nem ütköztette teljeskörűen az állításait cáfoló egyéb bizonyítékokkal. J. R. elmondásával szemben az elkövető biciklijét sem lehetett azon a helyen megtalálni, ahol ő megjelölte, s az is kérdéses volt, hogy a sértett megölése az általa megjelölt módon és idő alatt egyáltalán kivitelezhető volt-e. A tanúvallomásában rejlő hiányosságokat és bizonytalanságokat nem lehetett abba a körbe vonni, amely az időmúlással, az emlékezet romlásával magyarázható lenne. Vallomásának hitelességét megkérdőjelezte továbbá, hogy a saját szavahihetőségét két általa megjelölt tanúval kívánta alátámasztani, de ezeket a személyeket bizonyíthatóan megfenyegette, erre vonatkozóan konkrét lehallgatási anyag állt rendelkezésre. Mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a jogerős ügydöntő határozatban foglaltakkal szemben ésszerű kétely nem merült fel, az alapügyben eljárt bíróságok törvényesen állapították meg H. I. büntetőjogi felelősségét is. A másik két vádlott tekintetében maga a törvényszék sem találta megalapozottnak a perújítást, az ő vonatkozásukban az ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú döntést.

A perújításban hozott másodfokú ítélet 2021. február 16-án jogerőre emelkedett. A harmadfokú eljárás lehetősége nem nyílt meg, mivel a perújítást elutasító határozat nem ügydöntő határozat, a törvény értelmében ellene nincs helye másodfellebbezésnek. A másodfokú tanács elnöke haladéktalanul gondoskodott a szabadlábon lévő H. I. II. r. terhelt jogerős szabadságvesztésének újbóli foganatba vétele iránt.

A fentiek ellenére H. I. II. r. terhelt védője a másodfokú ítélettel szemben fellebbezést jelentett be, amelyet az ítélőtábla mint törvényben kizártat elutasított. A fellebbezést elutasító végzéssel szemben a védő ugyancsak fellebbezést jelentett be, melyet a Kúria fog elbírálni.

Budapest, 2021. február 16.

Fővárosi Ítélőtábla Sajtótitkárság