Az OTP Ingatlanlízing Zrt felperesnek a Magyar Állam alperes ellen általános szerződési feltételek érvényességének megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf. tanácsa 2015. március 24-én meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett indokolását a jelen ítéletével részben megváltoztatta.

 

A Fővárosi Ítélőtábla az alperes indokolás elleni fellebbezését nagyobb részben alaposnak találta.

Az ítélőtábla azt vizsgálta: mit kell tartalma alapján a 2014. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Törvény) hatálya alá tartozó szerződési feltételen érteni. A Törvény 4. § (1) bekezdése alapján azt a kikötést, amely egyoldalú kamat-, díj- és költségemelést tesz lehetővé. A szerződési tartalom fogyasztóra hátrányos megváltoztatását tehát a szerződéskötést követően a felperes dönti el, az erre őt feljogosító rendelkezés szól egyoldalú módosítási jogról. A változás nem dőlhet el magában a szerződésben, ezért a költség, illetve díj áthárítása nem biztosít egyoldalú módosítási jogot, feltéve, hogy az áthárított költség, illetve díj emelését a szerződés hatálya alatt a felperes számára nem teszi lehetővé és a szerződéses kikötés a tartalma alapján sem minősül a lízingdíj egyoldalú emelését lehetővé tevő rendelkezésnek. A Törvény hatálya alá tartozás megítélése során jelentősége van a perbeli szerződés típusának, annak, hogy pénzügyi lízingszerződésről van szó, valamint a per tárgyát képező ÁSZF-ekben eltérő értelemben használt költség és díj fogalmaknak is. Nem a szerződési feltétel nyelvtani megfogalmazása, hanem a tartalma a döntő.

 

Az alperes indokolás elleni elsődleges fellebbezése szerinti ÁSZF-eket tételesen vizsgálva a Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy azok részben tartoznak csak a Törvény hatálya alá. A Törvény hatálya alá tartozó szerződési feltételek mindegyike tisztességtelen.

 

Ezt követően – ugyancsak az alperes indokolás elleni fellebbezése kapcsán – azt a kérdést kellett megválaszolni: melyek azok a kitételek, amelyek a Törvény hatálya alá tartozó ÁSZF részei. Valamennyi, a Törvény 4. § (1) bekezdés a)-g) pontjaiban foglalt követelmény megvalósulása szempontjából releváns kitételt, így a felmondás jogára, a módosításról szóló tájékoztatás rendjére és az ezt követő eljárásra vonatkozó szabályokat is ide kell érteni. E kitételek tisztességtelenségéről a jelen perben döntés nem hozható, a bíróság az egyoldalú módosítási jogról szóló feltétel érvényességéről dönt.

 

A határozat részletes indokolása a Fővárosi Ítélőtábla honlapján a devizaperek címszó alatt olvasható.

 

Budapest, 2015. március 25.

 

A Fővárosi Ítélőtábla Sajtóosztálya