A Fővárosi Ítélőtábla 2019. február 8-án részítéletet hozott a Paks II. beruházással és üzemeltetéssel kapcsolatos szerződések kiadása iránt indított perben.

A felperes keresetében kérte kötelezni az alperest, hogy részére küldje meg a M.P.II. A. Zrt. és a fővállalkozó közötti szerződések általa meghatározott részeit.
Az alperes a kereset elutasítását indítványozta. A perbe az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott a kivitelezést megvalósító gazdasági társaság. A beavatkozó hivatkozott a kért adatok bizalmas, üzleti titok jellegére, a nemzetbiztonsági érdek sérelmére, figyelemmel a korábban megkötött nemzetközi egyezményre és a magyar jogszabályokra. Előadta, hogy az adatok nyilvánossá válása súlyos nemzetstratégiai, energetikai és nukleáris kockázattal járna.

Az elsőfokú bíróság 2018. május 30-án meghozott ítéletével kötelezte az alperest, hogy másolatban adja ki a felperes részére az atomerőmű-fejlesztési gazdasági társaság és a fővállalkozó között 2014. december 9-én létrejött EPC Szerződést és a 2015. június 29-én létrejött Addentumot (Szerződés-módosítás), valamint a felek között 2014. december 9. napján létrejött O&M Szerződést. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét a további pontok tekintetében elutasította.
Ítéletében megállapította, hogy az alperes és a beavatkozó csak a szerződési feltételek egy részében tudta bizonyítani, hogy annak megismerése az üzleti titok aránytalan sérelmét vagy a nemzetbiztonsági érdek sérelmét jelentené.

Az ítélet ellen valamennyi fél fellebbezett.

Fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett az elsőfokú ítéletnek a keresetet az EPC Szerződés mellékleteinek -a 4.5/1-4.5/4 mellékletet kivéve- és az O&M szerződés A, B mellékleteinek kiadása iránti kérelmet elutasító rendelkezése.
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezései közül az EPC Szerződés 20., 22., 38.2.-38.8., és a 38.15. pontjaira, az Addentum 59. pontjára, továbbá a perköltségre vonatkozó rendelkezés tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot ebben a körben a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Az elsőfokú bíróság ítéletének rendelkező része és indokolása egymással ellentétes volt, ez pedig olyan lényeges eljárási szabálysértés, ami a felek fellebbezési jogainak gyakorlását érintette, ezáltal a másodfokú eljárásban nem volt kiküszöbölhető. A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak olyan határozatot kell hoznia, amelyből az ítéleti döntés és annak indokai egyértelműen megismerhetőek, és a döntést sérelmező fél a fellebbezési jogát is tudja gyakorolni. Az indokolás fenti hiányossága csak a szerződési rendelkezések egy részét érintette, ezért az ítélet teljes hatályon kívül helyezésére nem volt szükség.
Az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezéssel nem érintett további része érdemben felülbírálható volt. A másodfokú bíróság e körben az elsőfokú bíróság ítéletét részítéletével nagyobb részben helybenhagyta.
Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ebben a körben a tényállást helyesen állapította meg, helyesen jelölte meg az alkalmazandó jogszabályokat is. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság döntésével, annak jogi indokaival e tekintetben nagyobb részben egyetértett. Nem minősítette nyilvánosságkorlátozási oknak a Kormányközi Egyezmény rendelkezéseit és a nemzetbiztonsági érdekre hivatkozást. Az üzlet titokra, mint nyilvánosságkorlátozási okra való hivatkozás részben eredményre vezetett.

Budapest, 2019. február 8.

Fővárosi Ítélőtábla Sajtóosztály